Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Végh Ferenc: A korai magyar mérnökképzés és Beszédes József

330 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM 4. ábra. A Sárvíz, Kapós, Sió és Balaton vízrendezési terve már bevégezvén, Podmaniczlcy József alkalmazásába került mérnökgyakornokként a Sió-völgy rendezését kitűző Sárvíz Társulathoz. Ekkor Szekszárdra utazott, és tervei nyomán az addig alig haladó munka lendületet vett. Kiváló technikai kivitelű csatornarendszere sokáig példaként szolgált a kisebb patak jellegű vízfolyások rendezéséhez. Munkájával a Sárvíz-csatornát tette alkalmassá a Sárrét belvizeinek levezetésére (4. kép)-, ugyanakkor a völgyek mellékvizeinek felfogására oldalcsatornát épített, s ezekre telepítette a vízimalmokat is. Miután azonban 1813-ban megszerezte mérnöki oklevelét, egy időre elhagyta Szekszárdot. Jobban fizető állást talált gróf Esterházy Károly szolgálatában. A grófnak kiterjedt birtokain számos vízszabályozási munkát tervezett és hajtott végre: Tolna, Komárom, Veszprém, Pozsony, Nyitra és Vas megyében mocsarakat csapolt le, vízimalmokat tervezett, patakokat szabályozott. Amikor 1819-ben — már főmérnökként — visszatért a Sárvízhez, rendező munkája nyomán több mint 52 ezer hektárt ármentesített, és elérte, hogy a Sárvízen 50—100 tonnás, a Kaposon pedig 20 tonnás uszályok is járhattak. Nem lehet e rövid cikk feladata, hogy Beszédes Józsefnek az akkori Magyarország szinte minden részében nyomot hagyó munkásságát részletesen ismertesse. Ezt egyébként is megtették már mások: mérnökök és történészek egyaránt. Elég, ha Fodor Ferencre. (1955) vagy Károlyi Zsigmondra (1953) hivatkozom,. De arra mindenképpen utalnunk kell, hogy sok helyütt megvalósított vízrendezési elve, amelyet „vízféreszorítás"-nak nevezett, a maga korában valóban újszerű eljárás volt. Ezáltal biztosította ugyanis, hogy a csatorna saját esésével a víz önmaga tisztította medrét, ós így nem fenyegetett az eliszaposodás veszélye. A „legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István is felfigyelt Beszédes elgondolásaira, terveire, tevékenységére. Személyét a Vaskapu tervezett szabályozásánál is számításba vette. Közös, hajóval tett tanulmányútjuk azonban, sajnos, a két ember korábbi jó kapcsolatát meglazította: eltávolodtak egymástól. Széchenyi — Naplójának tanúsága szerint — nehezen tűrte Beszédes „érdes" modorát és azt, hogy a mérnök váltig emlegette: ő „nem nemesember". A Vaskapu szabályozását végül Vásárhelyi Pál, az Institutum Geometricumban Beszédes után végzett fiatal mérnök tervei alapján valósították meg. Ma már nyugodtan leírhatjuk, ha a mellőzés akkor Beszédesnek fájdalmat okozott is, hogy a választás helyes volt. Végül is a döntés nem szegte kedvét Beszédesnek. Újabb és újabb „plánumok" foglalkoztatták. Figyelme a Tisza és mellékfolyói felé fordult. Az ő tervei alapján építették meg az aradi malomcsatornát és annak kétemeletes „drága