Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)
5-6. szám - Végh Ferenc: A korai magyar mérnökképzés és Beszédes József
328 hidrológiai közlöny 1987. 67. évfolyam, 5—6. SZATJ 3. Oktatás, oktatók, tanítványok A maga korában mindenképpen korszerűnek mondható keretek tartalommal való kitöltéséhez azonban nem állt minden a fiatal intézmény rendelkezésére. A meginduló mérnökképzésben voltaképpen csupán egyetlen fő- és két melléktantárgyat oktattak. A főtárgy az alkalmazott matematika, a „fölsőbb matézis" volt; ennek keretében került sor a földmérő és vízépítő, kisebb mértékben a polgári építészeti ismeretek oktatására is. Az alapítólevelet kísérő első szabályzat részletesen felsorolta azokat a résztudományokat is, amelyeket a jelölteknek kötelező volt oktatni. Ezek a következők voltak: távolság- és magasságmérés, a hegyek szintezése; gazdasági jellegű mérések, tömegtan és űrméréstan; geodézia; a katonai méréstan a terep leírásával; hidrotechnika a kutak, malmok, hidak építésének, mocsarak lecsapolásának, töltések emelésének stb. előadásával; hidrotechnika, a folyók szintezése; a mechanika elemei; végül a rajzoktatás a térképek helyes elkészítéséhez. Az oktatás hároméves volt, de a kilencvenes évek elejére — a hallgatók létszámának csökkenése folytán, átmenetileg — kétévesre zsugorodott. A jelentkezőknek felvételi vizsgán kellett bizonyítaniuk, hogy aritmetikai, geometriai, hazai földrajzi, mezőgazdasági és építészeti alapismeretekben járatosak. Ezt vagy a jelentkezést megelőző kétéves tudományegyetemi képzettségük, vagy pedig legalább kétéves mérnöki (inzselléri) COMP.ENDIVM V; * II Y D R O T E C II N IC V M CONSC1I1VTYM 4 PER 'h jV .VR^iNCISCVAÍ 11JLVSC1C, • AIIIIATI-M S. IJEMETRII DE SYIÍMIO, C ANONICVM C OLO- ' JCENSEM, FROTO - NOTARIVM APOSTOUCVM , A A. LL. ET ' PllILOSOPMIAi: ILOCTOREMSS. THEOLOGÍAE BACCAI-AV; KEVM FOKMATVM, SOCIE'iATIS OECONOMICAF. INFF.RIO•BIS AVSIHIAE COMMEMURVM, ETINHECIA VNIVERSI'UII; 1'ESTINIÍNSI MATHESIS PRACTICAE PRO- ' L'ESSOREM PVMJCVM ORDLNARIVM, ' * 11PÍÍ1 B V D A E, XYl'lS REGIAE V N.l VE RS IT AI I S, MDCCXC VII.. . „. V •!-.,> í <?j/<? ELEMENTA BlÉI rustic.®. CONSCRIPT A . ' A LUDOV1GO MITTERPACHER Prcsbyt. Diccc. Quinquc - Ecclcf, in Regia Scicntiaruni l/nivcrfitatc Hungarica Hift. natúr, univerf. Geogr. j)hyfics, & Tcchnologic Profefl'are, PARS TER'n • Cum Jj'Ct. Privit. Sac. Ccef. Reg, uipoßi Maiejt. Conjlat irt cruila JI, xr. . , 1 " •» « * J_ MÁSl) llliAT^ A H.H. MŰGUMI SZÉCH, UM2 Z. •ríjVYirrA.HOO), 1. ábra. Rausch Ferenc: Compendium Hydrotechnicum (1797). Az Institutum Geometricum tankönyve . •.; 11UD JE, ' • ' • : / TYPIS REGIJE UN I VERSIT AT IS, • M.DCC.XC1V. • . 2. ábra. Mitterpacher Lajos: Elementa rei rusticae (1794). Az Institutum Geometricum tankönyve gyakorlatuk igazolás biztosíthatta. A három a tanulmányi év után szigorlatot tettek: ezen az alkalmazott matematika minden részletéből elméleti tudásukról adtak számot, de a sikeres elméleti vizsga után a terepen végzett gyakorlati mérések révén a praktikumból is vizsgát kellett tenniük. Az Institutum Geometricum (vagy ahogyan magyarul nevezték: a Mérnöki Intézet) első igazgatója és sokáig egyetlen tanára — hiszen a fő tárgyon kívüli tárgyakat a hallgatók a tudományegyetem keretében folyó képzés során tanulhatták — Rausch Ferenc volt. Az egykori jezsuita tudós, aki tanári pályáját a bécsi Theresianumh an kezdte, majd a győri Királyi Akadémián folytatta, 1777-től vezette a budai tudományegyetem felsőbb (később: gyakorlati) matematikai tanszékét. Inkább elméleti ember lévén, jeles tankönyvíró volt. Bár sok előadása, tankönyvvé való előkészítése után is, kéziratban maradt (ma az Egyetemi Könyvtár kézirattára őrzi ezeket), hidrotechnikai „Compendium"-ját (1. kép) még a XIX. század első évtizedeiben is forgatták a mérnökhallgatók, holott Rausch maga már 1800-ban nyugdíjba vonult. Utóda, akinek előadásait már Beszédes József is hallgatta, Schmidt János György lett. Tőle egyetlen tankönyv sem maradt az utókorra; nyilvánvalónak látszik, hogy nem is bíbelődött a tankönyvírással. Professzorsága alatt azonban számos kiváló ifjú hagyta el az intézetet, tehát bi-