Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)
5-6. szám - Kovács György: Nagy nemzetközi folyók vízgazdálkodási döntéseit segítő rendszerek
248 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. g7. ÉVFOLYAM, 5—6. SZ äM szabályozási változó, amikor a kersett döntés szennyvíztisztító telep létesítésére vonatkozik, azonban nem szabályozható változónak tekinthetjük, amikor az erdőgazdálkodás hatásait vizsgáljuk). 4.3. Állapotváltozók A DSiS modelljei által szimulált folyamatok legtöbbje függ a vízgyűjtőből és a folyóhálózatból alkotott rendszer pillanyatnyi helyzetétől. A modellekben a paraméterek juttatják kifejezésre a rendszerben uralkodó állapotot. Ezeknek az állapotváltozóknak némelyike időben állandó, vagy csak lassan változik (morfológia, geológia, talajtan, a folyó geometriája stb.). Másik csoportjukat évszakos ingadozás jellemzi (növénytakaró, hó stb.), míg a legtöbbjük időben jelentősen és gyorsan változik (a rendszer különböző szakaszán — intercepcióban, felszíni depresszióban, a talajnedvesség zónájában — kialakuló tározások jellemzői). Az utóbbiak a legtöbb esetben szükségessé teszik a folyamatok időbeli változásának elemzését . Számos esetben az állapotjellemzőként használt változók jellege azonos mint a rendszer bemenetét leíró paramétereké (pl. az erdősítési arány szabályozási változó, amikor az erdőgazdálkodás hatásait vizsgáljuk, és állapot jellemző a lefolyást szimuláló modellekben). Ez a példa is azt jelzi, hogy nem tehetünk éles különbséget a különböző paraméterek között, ha csupán azoknak a rendszerben betöltött szerepét vesszük figyelembe. 4.4. A rendszer kimenete Mint korlátozást említettük, hogy a DSS-be beépülő modellek a vizsgált szcenáriók — a feltételezett döntési változatok — hatásait csak technikai (fizikai) mennyiségek alakjában tudják előre jelezni. Ezért a kimenetet minden esetben a folyó vízjárását jellemző adatok felhasználásával írhatjuk le. Ezek az adatok jellemezhetik a szállított víz (hozam), oldott anyag (vízminőség) vagy hordalék mennyiségét, a folyómeder alakulását, vagy a jégjelenségek alakulását. A modellek feladata minden esetben az, hogy előre jelezzék ezeknek a paramétereknek az időbeli alakulását a különböző gazdaságpolitikai döntéseket követően. Az kimenetet leíró paramétereket indikátorként is felhasználhatjuk a különböző gazdálkodási változatok várható hatásainak értékelésére. Szükséges ezért, hogy meghatározzuk ezeknek a paramétereknek azokat a tartományait, amelyek a vizsgált folyamatnak, illetőleg a rendszer állapotának jó, elfogadható vagy veszélyes zónáját jelzik. csapadék evapotranspiráció folyó vízhozama talpjvizóramlós jégjórós stb hordalék szállítás veggi komponensek biológiai komponensek oxigén háztartás toxikus angagok stb geológia pedológia morfológia növénytakaró éghajlat Stb fóldhasználatterületi aranyai vízkivételek a gazdálkodóst jellemző adatok szennyvízbevezetések népsűrűség tározók üzemeltetése stb lecsapoló rendszerek stb 4. ábra. Adataggregálás a DSS-ben 4.5. Az adatok modellek számára szükséges aggregálása A DSS általános szerkezetének elemzésével bemutattuk, hogy a modellekben alkalmazott paramétereket nem csoportosíthatjuk a rendszerben' betöltött szerepük szerint. Az adatigény további elemzése érdekében az tanácsolható, hogy megkülönböztessünk hidrológiai változókat (a vízjárást jellemző mennyiségi és minőségi paramétereket), a vízgyűjtő jellemzőit (geológiai, morfológiai, talajtani és ökológiai adatokat), valamint azokat a paramétereket, amelyek a vízgyűjtőn végrehajtott emberi tevékenységet (a földhasználatot és a vízgazdálkodást) jellemzik (4. ábra). Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a különböző csoportokhoz tartozó adatok általában eltérő alakban állnak rendelkezésünkre. A mennyiségi hidrológiai adatokat a legtöbb esetben napi megfigyelések rögzítik, míg a minőségi paraméterek mintázási időköze általában lényegesen hosszabb. A vízgyűjtő legtöbb jellemzőjét térképeken rögzítik. A földhasználatra és a vízgazdálkodási tevékenységre vonatkozó információ statisztikai és működési adatokból gyűjthető össze. A művelési módnak, az alkalmazott műtrágyák és más kemikáliák mennyiségének, valamint a betakarított hozamoknak adatai jellemezhetik a mezőgazdasági területeket. Hasonló információ szükséges azokról a területekről, amelyeket állattenyésztéssel vagy erdőgazdálkodással hasznosítunk. A városi területek jellemzésére felhasznált adat lehet például a lakósűrűsóg, vagy a vízzáró felületek (utak, háztetők) aránya. Ipari célra vagy bányászattal hasznosított régiókról a termékek fajtáját és mennyiségét, az alkalmazott
