Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

5-6. szám - Kovács György: Nagy nemzetközi folyók vízgazdálkodási döntéseit segítő rendszerek

KOVÁCS GY.: Nagy nemzetközi folyók 249 ( Hőmérséklet ­\Fizikai paramétere k <, vezetőképesség [Szag ­| Vízminőségi adatok \ fő adatcsoporto k Ala pvető paramétere k Megjegyzések Kémiai paraméterek (beleértve a toxikus anyagokat) Biológiai komponensek Bakteriológiai komponensek Of igén háztartás (Oi,BOI,KOI,telítettségiül. Összes szervesszén) Tápanyagok (N és Pfvrmók)-* Ásványi komponensek, ­összes oldott anyag, CaO keménység, Mg, K,Ha,Sstb Különleges vegyi komporten- ­sekfolaj. fenolok, oldószerek extrakt,detergensek,stb) Nem-fémeselemekés vegyü­letek (arzén,cián,bor,fluor, szélé ni um stb) Fémek(fe,Mn,2nMCd,Pb, • Cu,At stb) J Klorofil-o, algaszóm,összes ­biomassza,szaprobitós,fito­{plankton, Zooplankton,stb I Clostridium szám, kolifor- ­J mok, Streptococcus,Sal­monella, baktérium szóm {37 'C-on • lebegi)anuag és görgetett hordaléklkölcsönhatas a kémiai komponensekkelI • kölcsönhatás biológia7 és kémiai komponensekkel • Kölcsönhatás az oxigén háztartással a biológiai folyamatokon keresztút • Befolyásolják a bioló­giai folyamatokat • Befolyásolják a viz i életfolyamatokat és a kémiai folyamotokat *A nehézfémek mérgezi hatás sal vannak a vízi élővilágra • kölcsönhatás az oxigénhál­tartóssal, vegyi folyamatok­kal és toxikus anyagokkal • kölcsönhatás vegyi és biológiai folyamatokkal 5. ábra. A DSS főbb vízminőség-paraméterei teolmológiút közölhetjük. A vízgazdálkodási tevékeny­ségre vonatkozó legfontosabb információ az a víz­mennyiség, amelyet hasznosítás céljából elvonunk a természetes rendszerből, továbbá a használat után visszavezetett víz minősége és mennyisége. A tározók, vízerőművek* öntöző- ós lecsapolórendszerek méretét, valamint működési feltóteleit ugyancsak ismernünk kell a vízgazdálkodás által befolyásolt folyamatok jellemzéséhez. Az adatfeldolgozás és -értékelés is különböző­képpen történik az így elválasztott csoportokban. Általánosan elfogadott és alkalmazott statisztika módszerek állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy a napi hidrológiai észlelésekből a mértékadó adato­kat (közép és szórás, adott valószínűséggel vár­ható érték stb.) számítsuk. A vízminőség jellem­zése nagyszámú paraméter használatát igényli (5. ábra). Ezeknek az adatoknak értékelését to­vább bonyolítja az a tény, hogy a vízminőség meg­ítélése függ a további felhasználók igényétől is (6. ábra, Gras, 1985). Bonyolult osztályozási rend­szert kell tehát kialakítanunk, amely a sok, rend­szeresen vagy esetenként végzett megfigyelést a vízhasználatok szempontjai szerint csoportosítja. A térképeken rögzített információkat valamilyen formában számszerűsítenünk kell annak érdekében, hogy azokat a modellek inputjaiként felhasznál­hassuk. A vízgyűjtőben végzett emberi tevékeny­ség jellemzésének általános módja az, hogy a gyűjtött elsődleges adatokból jelzőszámokat (indexeket) alakítunk ki. Minthogy ezeket sok esetben .szabályozási változóként használjuk, szükséges, hogy számszerű értékük megfelelő fizikai jelentéstartalommal rendelkezzék (az in­dex megfelelő módosítása a meghatározott gazda­ságpolitikai beavatkozást kell hogy reprezentálja). Kétségtelen, hogy az adatigényt alapvetően a modellek maguk határozzák meg. Másrészt viszont a modellek kialakítása nem lehet független a felhasználható adatok körétől, mert a feltételezett, elméleti adatokkal működő modelleknek semmi gyakorlati értéke nincs. Ezért fokozatos megkö­zelítés alkalmazása indokolt olyan módon, hogy először az elsődleges adatokat integrált informá­ciókká aggregáljuk, és az így kialakított halmazt ajánljuk a modellek alapjául. Amennyiben a modellek további adattranszformációt igényelnek, ezt már az előzetesen elvégzett adatfeldolgozás alapján rendelkezésünkre álló integrált adatokkal hajtjuk végre. IGÉNYELT VÍZMINŐSÉG A VÍZHASZNÁLATOK FÜGGVÉNYÉBEN A VIZHASZNALATOK HATASA A VIZMINOSEGRE EHHEZ A HASINÁLATHOZ szükség van ERRE A H INOSEGRF E ZÁHASW HT befolyásolja EZT A MINŐSEGET \Kritiri­\umok Fizik o-kémiai Biológia Mtrfadinamikai paraméterek HosznoltrmK T'C 0Í H f Si s s Baktr­rialúgia BOI lutrofiió­cióssiint V h a Hajózás X Halászat x X * X X X X Fürdizée X X X X X Evezés X X X X ivóvíz x X X Szennyező-, cnyagíevnetB X Hűtővíz X X Vegyi folyamatok X X X X Esztétika X X X X X Öntözés 3La \l(lzininose­\gipara­mérrrek HosznólotdK^ Fiziko-kémiai Biológiai Morfotíinamt­kai paraméterek \l(lzininose­\gipara­mérrrek HosznólotdK^ TX 0 N P Si 1 § Bakteri­ológia BOI Eutrofao­ciós szint V h Q Hajózás o O o o o o o Öntözés e Halászat Fürdőzés 0 Evezés ­Ivóvíz Szennuczűa-, nycqtihezerés Ivóvíz Szennuczűa-, nycqtihezerés O 0 0 0 o o — HŐtövíz o o o Vegyi folyamatok 0 o o 0 o o 0 Esztétika letoluisi viszonyok megvomóso 0 o 0 0 o o o 6. ábra. A vízminőség —felhasználás (igény) vízminőségi hatás mátrixai

Next

/
Oldalképek
Tartalom