Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)
4. szám - Tevanné Bartalis Éva: A fitoplankton mennyiségi változásai a Duna rajkai (1848,4 fkm) szelvényében az 1983–1986 években
208 hidrológiai közlöny 1987. 67. évfolyam. 4. szam közepéig mintegy nyolc hónapig tartott a vegetációszakasz és megismétlődött az 1983. évi késő őszi jelenség is. A pigmenttartalom változásaiból az is megállapítható, hogy az egyes években 80—100 napon át haladta meg a klorofill-a koncentráció az eutrofikus szintet jelző 50 /tg • dm' 3 határértéket (Felföldi/, 1980). A klorofill-a kétféle módon meghatározott értéke egymástól eltér, mert a feopigmentek koncentrációjuk kb. 50%-ával megemelik a kéthullámhossz módszerrel mért klorofill-a értéket (T. Bartalis, 1984a), A rajkai szelvényben a Kak maximális értéke 123,95 /jg-dm3 volt 1984. május 7-én, Kat maximális értéke 109,4 jug• dm"" 3 volt 1985. április 9-én. A vizsgált időszak átlagos klorofill-a tartalma Kak = 35,35 iVg.dm - 3( 178 adat) Ka s = 27,25 /ig.dm3(161 adat) volt. Klorofill-a és feopigment adatok 2. táblázat Időpont Kak Ka. <"g FeO a • cini3 FeO B/Ka a 1985. 04.01. 59,1 51,2 16,2 0,33 04.09. 102,0 109,4 0,0 0,00 04.15. 107,1 83,1 47,8 0,57 04.22. 98,9 73,2 51,3 0,70 04.27. 100,3 73,1 63,9 0,73 09.16. 19,1 17,5 4,5 0,26 09.23. 60,2 51,9 22,1 0,43 09.30. 117,2 96,9 39,1 0,40 10.03. 64,3 48,1 31,9 0,66 10.14. 45,2 33,1 21,8 0,75 Időpont Vízhozam m 3s1 FeO s/Ka s 1983. 06.06. 1860 0,55 06.13. 2210 3,92 06.21. 2480 3,00 Áradáskor is megnő a feopigment koncentráció és a fotoszintézis aktív klorofill-a többszöröse is lehet, ami részben az algaszervezetek pusztulását jelzi (3. táblázat). A fitoplankton minőségi jellemzői, összetételének évszakos változásai a 2. ábrán jól nyomon követhetők. Az egyes fajcsoportok százalékos részesedését az összes algaszámból, illetve az egyes fajcsoportok biomasszamennyiségének százalékos részesedését tüntettük fel az ábrán az 1985. évi adatok alapján. A LG ASZ AM % — __ A 1985 BIOMASSZA % A feopigment koncentráció 0.0-103,2 fig- dm~ 3 között változott, az átlagértéke 23,03 //g dm-3 volt. A pigmenttartalom feopigmentarányából és koncentrációjából a fitoplankton fiziológiai állapotára is lehet következtetni. A bomlástermékek mennyisége fiatal állománynál jóval kevesebb mint az idősebbnél (2. táblázat). 3. táblázat Feopigment és klorofill-a összefüggése különböző vízhoza m tartományokban u- © JL_ jáj. I © ® © 2. ábra. Egyes fajcsoportok százalékos részesedése az algaszámból és biomasszából 1985-ben 1 —Stephanodiscus spp 22—27 p0, 2 — Stephanodiscus spp. 12,5—17,5 fi 0,3—• Stephanodiscus spp. 7—10 /í 0, 4 — Scelotonema potamos, 5 — egyéb Centrales, 6 — Pennales, 7 — Chlorocoocales, 8 — egyéb A Duna ökológiai állapota a kovaalga típusú algaállomány kifejlődésének kedvez, amelynek domináns elemei a stabil, hengeres felépítésű Centrales fajok — csak a nyári hónapokban jutnak szub domináns szerephez a változatos alakú Chlorocoocales zöldalgák. A koratavaszi kovaalga tömegvegetációt a kis termetű Stephanodiscus hantzschii Grun. var. pusillus vezeti be, de április második felétől a közepes méretű Stephanodiscus Grun. fajok kerülnek fölénybe. Dominanciájuk csak júliusban szorul vissza, amikor is a Chlorocoocales fajcsoport számára optimálisabbak a környezeti feltételek. Ez az időszak kedvező a Scelotonema potamos (Cl.) Hust. Melosiragranulatavar. angustissima (O.Müll.) Hust. valamint az Asterionella formosa Hass. és Nitzschia actinaetroides (Lemm.) V. Goor kovaalga fajok szaporodásának is. Késő ősszel ismét a közepes és kisméretű Stephanodiscus fajok és nagy-
