Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

4. szám - Tevanné Bartalis Éva: A fitoplankton mennyiségi változásai a Duna rajkai (1848,4 fkm) szelvényében az 1983–1986 években

tevanné: a filoplankton mennyiségi változásai 209 4. láblázat A Centrales és Chlorocooeales fajok sejtszám és biomasszaarány Dátum Sejtszám 10. sejt -dm" 3 Centrales Biomassza mg dm-3 Centrales Dátum Chloroceocales Chloroceocales 3,752 3,105 1983. 07. 25. 1,233* 0,949 1,92 1,144 1984. 07. 24. — 0,49* 0,546 5,76 8,203 1985. 07. 22. 7,14 1,114 15,69 16,160 1986. 07.07. 8,51 2,250 * 10° egyed-dm"' testű Pennales kovaalgák a vezérfajok. A biomassza százalékos arányaiból pedig az látható, hogy minden évszakban a kovaalgáké a döntő szerep. Bár a Chlorococcales fajok nyár derekán sejtszámukat tekintve akár domináns jellegűvé válhatnak tömegük maximálisan is csak 1—2 mg. dm3 (4. táblázat). 3.3. Algaszám és biomassza A víz térfogategységében lévő sejtszám és biomasszaértékek változásait 1983—86 között a 3. ábrán mutatjuk be. Az algaszám a téli, nyugalmi időszakban és a folyó áradásakor minimális (0,272' 10

ö sejt.dm3) és általában tavasszal éri el a maximumot (67,38-10

6 sejt-dm3/, a vizsgált négy év átlagértéke: 7,84 • 10" sejt -dm3. A fitoplankton állomány tömege késő ősszel, télen 0,3-2,8 mg -dm3, a vegetáció periódusban 3,0-10,0 mg-dm3, maximális értéke pedig a tömegvetetációs időszakokban 11,0-34,0 mg -dm- 3 lehet. A vízhozamadatok figyelembevételével a Duna rajkai szelvényében az időegység alatt levonuló nyers biomassza mennyiségét is meghatároztuk. Minimálisan 0,5 kg, maximálisan 45,7 kg alga érkezik másodpercenként az országhatárra, tehát optimális körülmények között két nagyságrenddel növekedhet a folyóban termelődő szervesanyag menynyiség (3. ábra) az éves ciklus alatt. Ha a vizsgált időszak biomasszaadatait összehasonlítjuk néhány nemzetközi és balatoni mérési adattal, meg kell állapitanunk, hogy folyónk algásodottsága nagy (5. táblázat). 4. A mennyiségi adatok összefüggése Mivel a fitoplankton mennyiségi mutatóinak időbeni változásai egymással nagy hasonlóságot mutattak (1. és 3. ábra), ezért lineáris regresszió analízissel megvizsgáltuk a biomassza és klorofill-a tartalma közötti valamint a sejtszám és klorofill-a koncentráció közötti összefüggéseket. Az egyes évek adatait külön elemeztük, mivel a külső környezeti tényezők (vízjárás, meteorológiai viszonyok tápanyagellátás stb.), ha kismértékben is, de különböző hatásúak lehettek az alga vegetáció fejlődésére összetételére. 3. ábra. Az algaszám, biomassza és biomasszaterhelés változása 1983—1986 között