Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)
4. szám - Tevanné Bartalis Éva: A fitoplankton mennyiségi változásai a Duna rajkai (1848,4 fkm) szelvényében az 1983–1986 években
TEVANNÉ: A filoplankton mennyiségi változásai 207 Sejtméret Térfim fogat h sz m fim 3 Tetrastrum stuurogeniformae 4,0 6,0 48 (Schröd.) Lemm. Kirchneriella contorta (Schmidle) 40 Wille Tetraedron caudatum v. 50 incisum Lagh. Tetraedrom minimum (A. Br.) 30 Hanga. Treubaria triappendiculata Bern 913 Chodetella oitriformis Snow. 7,0 12,0 335 10,0 15,0 785 C. quadriseta Lemm. 100 Dictyosphaeriuni pulchellum 5,0 523 Wood. 3,0 113 D. tetrachotomum Printz 3,0 5,0 167 Pediastrum boryanum (Turp.) 20,0 3,0 1200 Monegh. I'. duplex Myen 2500 P. tetraa (Ehr.) Ralfs 2000 Hyaloraphirliuin rectum Kors. 0,5 22,0 80 2,0 68,0 124 C. acutum f. varir.bile 6,5 48,0 888 1983-ban a januári árhullámot követően március közepétől július közepéig tartósan magas vízállás, a közepesnél nagyobb vízhozam volt jellemző, ezt követően az apadás és alacsony vízállás. Ez a kis hozamú időszak a következő óv első három hónapjáig tartott, de a vízszintemelkedés ezután alatta maradt az előző év hasonló időszakához képest. Csak szeptemberben fordult elő 3000 m 3s1-t meghaladó vízhozam. Az őszi—téli aszályos időszakot 1985. február 4-ón 4940 m 3s _ 1 vízliozamórtékkel tetőző árhullám szakította meg. Május—júniusban tartósan magas volt a vízállás ós augusztusban az utóbbi évok egyik legnagyobb árhulláma vonult le a Dunán, ami augusztus 8-án 511 cm rajkai vízállásnál 5610 m 3s _ 1-al tetőzött. A jelentős apadás szeptember elején kezdődött, októbertől pedig tartósan alacsony vízállás jellemezte a folyót. 1986. év első fél évében a meg-megújuló áradások miatt az átlagosnál nagyobb volt a vízhozam júliustól pedig az év végéig fokozatos volt az apadás — az augusztus végi kisebb árhullám kivételével. 3.2. Vegetációszakaszok változásai es a pigm enttartalom (Lemm.) W. Krieg. A biológiai vizsgálatokkal egyidőben K 2Cr a0 7-al mért kémiai oxigénigény (KOIk) meghatározása az érvényben lévő KGST vízvizsgálati módszerek (1970) szerint történt. 3. Eredmények 3.1. A Duna vízjárása A mintavétel időpontjában leolvasott rajkai vízállásértékekhez tartozó víz hozamadatokat az 1. ábrán tüntettük fel. Ebből leolvasható a vizsgált időszakra jellemző vízjárás. Az egyes évek eltérő vízjárásviszonyai és meteorológiai körülményei között a fitoplankton életfeltételei is mások lesznek. Sokéves tapasztalat szerint a vegetációperiódusok február második felétől november közepéig tartanak. Az /. ábrán feltüntetett pigmenttartalom-változásából megállapítható, hogy 1983-ban március első hetében kezdődött a vegetáció szakasz és szeptember első hetéig tartott, majd egy nyolchetes nyugalmi időszak után a rendkívül alacsony vízállás ós kisebb felmelegedós egy háromhetes tömegvegetáció kialakulásának kedvezett. 1984-ben ez az őszi jelenség elmaradt, holott augusztustól közepes, október második felétől ugyancsak alacsony vízállás volt jellemző. Ekkor feltehetően a kedvezőtlen időjárási körülmények rövidítették meg a vegetációperiódust. 1985 ós 1986-ban március végétől novembeI.' II.' llí.lV.' v.'vi.'viivi 1. ábra. Vízhozam és pigmentkoncentrációk (Kat, Ka s, FeOt) változása l'JS3—1986 kőzött
