Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)
2-3. szám - Hírek
160 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzA M A Vízellátási Szakosztály és annak a Fővárosi Vízműveknél működő Üzemi Csoportja 1986. szeptember 9-én helyszíni bemutatóval egybekötött előadóülést rendézett a következő napirenddel: Várszegi Csaba: A Csepel-szigeti ivóvíztermelési rendszer ismertetése. Bódis Ferenc: A Fővárosi Vízművek halásztelki vízműve II. üteme építésének bemutatása. Endrődi Gáborné—Varró Sándor: Egyedi vas- és mangántalanító berendezések bemutatása Halásztelken. Nagy Tibor: A Fővárosi Vízművek ráckevei diszpécserközpontjának bemutatása. A bemutató résztvevőit a Vízmű Vállalat 'autóbusza szállította helyszínre. A Nógrád megyei Területi Szervezet a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztállyal együttes rendezésben 1986. szeptember 10-én tanulmányutat szervezett a kelet-nógrádi—mátravidéki reginális vízmű hasznosi vízműtelepére, továbbá a nyugat-nógrádi térségi vízmű dejtári vízműtelepére. A vízműveket bemutatták: Reguli Lajos és Dénes Vilmos (OVIBER), továbbá Molitórisz László (Nógrád m. Vcsv.), illetőleg Szabados Józsefné (VIZITERV) és Lakatos Barnabás (MÉLYÉPTERV). A tanulmányút résztvevői autóbusszal közelítették meg a megtekintésre került vízműveket. A Szolnoki Területi Szervezet 1986. szeptember 16-án kerekasztal-megbeszélést rendezett a vállalkozási versenyről és a hatósági engedélyezési eljárásról. Bevezetőt tartott Gál Tivadar (KEVITERV) és dr. Egerszegi Gyula (OVH). A Vízgazdálkodási Szakosztály 1986. szeptember 17-i előadó ülésén Gilyénné Hofer Alice (VITUKI) Magyarország vízművei víztermelés adatairól mutatott be statisztikai elemzést. Az előadó irányzatokat, továbbá éves és heti periódusokat keresett a víztermelési adatok sorában. Ezt követően kapcsolatokat keresett a napi víztermelés, az átlaghőmérséklet és a csapadékösszeg közt. Végül jellemzést adott a fogyasztási csúcsok statisztikájára. Az előadáshoz felkért hozzászóló volt: Markovits László. A Veszprém megyei Területi Szervezet 1986. szeptember 18-án előadóülést rendezett, amelyen Pálfi Imre (Siófok) a DRV Balaton körüli szennyvíztelepein keletkező szennyvíziszapok kezeléséről adott elő. A Balneotechnikai Szakosztály a Nyugatdunántúli Területi Szervezettel közösen rendezte 1986. szeptember 18-i előadó ülését Bükfürdőn „A Nyugat-Dunántúl hévíz-előfordulásai és hasznosításuk a fürdőkben" címmel. A következő előadásokra került sor: Szigeti János: (Szombathely): Vas megye fürdőellátottsága. Dr. Lorberer Árpád (VITUKI, Budapest): A NyugatDunántúl hévíz-gyógyvíz előfordulásainak vízföldtani jellemzői. Menyhért Barna (Szombathely): Eredmények és kudarcok a Nyugat-Dunántúl hévízhasznosításában. Dr. Turay Andrásné (Szombathely): Közegészségügyi ellenőrzések tapasztalatai a büki gyógyfürdőben. Dr. Szabó Lászlóné (Szombathely): A Vas megyei termálvizek minősége, a vízösszetételek változása. Pup Vilmos (Bükfürdő): A büki gyógyfürdő jelene, és a fejlődés távlatai az ezredfordulóig. Az előadóülés felkért hozzászólói voltak: Horváth Lajos, dr. Németh István, Sugár Mátyás, dr. Tóth Ágoston. Az előadásokat, valamint a vitát követően a résztvevők megtekintették a gyógyfürdőt és kapcsolódó létesítményeit. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály 1986. szeptember 18-án előadó ülését rendezett, amelyen Péntek Tibor (Szombathely) a Rába határszakaszának szabályozását ismertette. Az előadás kitért az osztrák tapasztalatok nyomán alkalmazott környezetkímélő módszerek bemutatására is. Felkért hozzászóló volt: Kornisné dr. Akantisz Zsuzsanna. A Limnológiai Szakosztály 1986. szeptember 18-i előadóülésén a következő előadások hangzottak el: Dr. Schiefner Kálmán—Török Tamásné: A természetes vizek kommunális célokra való felhasználhatóságának közegészségügyi feltételei hidrológus szemmel. Török Tamásné—dr. Schiefner Kálmán: Biológiai szervezetek felhasználása a hulladékok toxikus tulajdonságának higiénés megítélésében. Az érdeklődő résztvevők az előadások után megtekinthették az Országos Közegészségügyi Intézetben a vízbiológiai és víztoxikológiai laboratóriumokat is. A Bács-Kiskun megyei Területi Szervezet 1986. szeptember 24-i bajai ülésén dr. Entz Béla afrikai limnológiai tapasztalatait ismertette. Neumann János halálának 30. évfordulója alkalmából 1987. február 8—11. között a Neumann-emlékbizottság tudományos ankétot rendezett. Neumann János szülőházán található emléktábla megkoszorúzása és az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban rendezett kiállítás megnyitása után az ELTE aulájában tartott tudományos ülés keretében 15 előadó ismertette Neumann János eredményeit a matematika, fizika, kémia, meteorológia terén és értékelte ezek napjainkban is érezhető hatását. A hidrológusszempontból is érdekes előadások a következők voltak. — Marx György, ELTE: Diszkrét vagy folytonos? — Pungor Ernő, BME: Az analitikus kémia új szerepe a tudományban és társadalomban. — Szidarovszky Ferenc, MKKÉ; A neumanni játékelmélet és mai műszaki-gazdasági reformdöntéseink. — Präger Tamás, ELTE: Számítógépes meteorológia. Az alapító és a távlatok. Mekis Eva „Partiszűrésfi vizek" {Ankét 1986. május 26.) A Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya 1986. május 26-án ankétot rendezett a „Parti szűrésű vizek" című témában. Az ankéton 14 előadás hangzott el ós több hozzászólás, a mintegy 60 főnyi résztvevő jelenlétében. Az ankét zárszavában felmerült az az igény, hogy az előadások során elhangzott észrevételeket, javaslatokat szélesebb körben is ismertessük. Hívjuk fel a figyelmet olyan jelenségekre, amik a jövőben vízellátás, gondjainkat fokozhatják. 1 A káros és visszafordíthatatlan jellegű folyamatok megelőzése érdekében kértük a Magyar Hidrológiai Társaság elnökségét, hogy az alábbiakban részletezett problémákat a vízkészletvédelem érdekében terjessze fel az Országos Vízügyi Hivatalhoz. 1. A partiszűrésű vízkészletek mennyiségének meghatározásával kapcsolatban, a különböző időpontokban készült kerettervek szerint (1980—85) a hasznosítható vízkészlet 75—68 %-ra csökkent, a legelső meghatározásokhoz képest (1960). Javasoljuk a hasznosítható vízkészlet mennyiségének óvatos kezelését és a nagymértékű csökkenés okainak részletes vizsgálatát. 2. A hasznosítható partiszűrésű vízkészletek kutatása során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatás mind területileg, mind pedig módszerében a teljességre törekedjen. Nagyon fontosnak tartjuk a folyómeder teljes megismerését, és a mederoldali vizsgálatok fokozását. 3. Az előadások során kitűnt, hogy a meder fenékszélessége erősen befolyásolja a kitermelhető vízhozamot, ezért a folyómedrek felmérését folytatni kell a partiszűrésre alkalmas szakaszon, a mederanyag megismerésével együtt. 4. Az utóbbi években fokozottan növekszik a háttér hatása, elsősorban a vízminőség alakulására. Ennek megelőzésére javasoljuk, már a tervezéssel egyidőben az előzetes háttérvédelem megvalósítását, valamint a meglevő vízműveknél folytatni kell és siettetni a védőidomok kijelölését. A védőidomok kijelölése a legsürgősebb feladat, minden késlekedés óriási károkat okozhat a vízbázis vízminőségének romlása miatt.
