Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Hírek

Hírek 161 5. A partiszűrésű rendszerekben a vízminőség sok esetben csak 1—2 évi üzem után áll be véglegesen. Ennek a várható minőségnek az előrejelzése jelenleg még nagyon bizonytalan. Javasoljuk olyan kutatások megkezdését, amely analógiák alapján meglehetős biztonsággal előrejelzi a várható vízminőség főbb jellemzőit. 6. Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett vízlépcsők és a folyószabályozási, árvízvédelmi munkálatok hogyan befolyásolják a kitermelhető vízkészletek mennyiségi és minőségi alakulását. 7. Felmerült annak a lehetősége, hogy az egyes nyugateurópai államokban már bevezetett formában a vízi közművek üzemeltetői kezeljék a védőidomon belüli mezőgazdasági területet, vagy annak egy részét, amivel megelőzhetik a káros szennyeződések bemosódását. 8. Komoly számítástechnikai lehetőségek állnak rendelkezésünkre a vízminőség változások és vízkészletek számítására. Ezeknek a bevált programoknak a mind szélesebb körben való terjesztése és megismertetése, a témával foglalkozó vállalatok munkájának összehangolása megelőzné az átfedéseket, és előbbrelépést jelentene a kutatás területén. 9. Javítani kell a vízkivétel technikáját, elsősorban a finomhomokos területeken, figyelembe véve a változó folyóvízállásokat is. 10. Az üzemeltetők létérdeke a vízminőség-mérések teljességének és megbízhatóságának gyors javítása, az értékelési munka gyorsítása, a naprakész adatok ismerete. 11. A felszínalatti vízkészletek védelme szempontjából döntő a központi akarat összehangolt érvényesítése, a sokrétű szakmai, tudományos munkában, és a vízkészletvédelem gyakorlati, hatósági feladataiban egyaránt. Ennek érdekében — a megyéket is bevonva — olyan tárcaközi bizottságot kellene létrehozni, amely a több helyen és szakterületen szükséges intézkedéseket hatékonyan támogatni és végrehajtani képes. 12. Minden, a témával foglalkozó szakembert felkértünk, hogy emelje fel szavát az üzemeltetők, a tanácsok illetékesei előtt, — hiszen a vízkészletek védelme közügy, mindannyiunk érdeke, jövőnk záloga. A felsorolt javaslatokat felterjesztettük az MHT elnökségének abban a reményben, hogy az OVH-ban a problémákra mielőbbi megoldást találva megőrizhetjük, esetleg javíthatjuk is a partiszűrésű vízkészletek jelenlegi állapotát. Oeszlerné Szentpáli Ágnes A Magyar Hidrológiai Társaság Bács-Kiskun megyei Területi Szervezete és Limnológiai Szakosztálya 1986. május 20-án és 21-én Baján ,,Délmagyarországi Hidrobiológus Napokat" rendezett. Immár hagyományosnak mondható, hogy hidrobiológusaink két évenként Baján találkoznak, hogy kutatási eredményeiket bemutassák, értékeljék ós megvitassák. Kutatóink ez évben Baján a Vízminőségvizsgáló laboratórium impozáns új épületében jöttek össze. Az első napon az ülést a Limnológiai Szakosztály elnöke Entz Béla nyitotta meg, majd előadás hangzott el Uherkovich O.—Kádár tí.-töl a pécsi Tettye forrás limnológiai vízminőségi jellemzőiről, Ráth T.-nétói A vízi makrovegetáció vizsgálata egy kisebb szigetközi ágrendszerben, Vörös L.-tól A fluoreszcens mikroszkóp jelentősége planktonvizsgálatok területén címen. Délután került sor az épületben szakülósekkel egyidőben Richter I. grafikusművész kiállításának Schmidt A. által történt megnyitására. Richter I. ismert kitüntetett hazai és nemzetközi könyvillusztrátor, többek között az NSZK-ban 1983-ban az év legszebb könyve címmel kitüntetett biológiai tárgyú munkájából állított ki képeket. A délután folyamán limnogeológiai előadással folytatódott az előadássorozat, Molnár B. A Duna-Tisza közi tavak keletkezése és fejlődéstörténete e.-en tartott előadást. Ezt követően Balogh K. Biomonitor módszerek alkal_ mazása vizek nehézfémszennyezettségének ellenőrzésére, Oulyás É.—Németh J.—Csányi B. Tájékoztatás a hőterhelési kutatásokról c.-en tartottak előadást. Az utóbbi előadás a paksi atomerőmű hőterhelésének biológiai hatását mutatta be. Az előadás igen élénk vitákat váltott ki. A vita elsősorban a további hőterhelések hatásának megakadályozási szükségessége kérdésében alakult ki. A nap Vajtai /.: Artéri hangulatok c. diavetítéses előadásával fejeződött be. Május 20-án, de 21-én is több bejelentett előadás betegség és egyéb okok miatt sajnos elmaradt. M. B. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézet (Baja. Bajcsy-Zsilinszky u. 14., tel.: 79 12-611/55. Tx.: 81289 az ágazat igényének megfelelően 1985-iben új továbbképzési formát, szaküzemmérnök-,képzést indított. en 1985-ben új továbbképzési formát, szaküzemmérnök-képzést indított. Az első ilyen posztgraduális képzést vízépítés tárgykörben szervezték meg és azóta folyamatosan évente újabb évfolyamokat indítanak. Az Intézet 1986-ban a továbbképzést kiterjesztette további két szakra: vízellátás-vízkezelés, valamint csatornázás-szennyvíztisztítás. 1987 februárjában 26 üzemmérnök sikeres államvizsga után vízépítési szaküzemmérnök oklevelet kapott. Ezen tanfolyamok, továbbá a szakágazatból kapott kedvező visszajelzések alapján az Intézet újabb tárgykörökben indít a már meglevők mellett posztgraduális képzést. 1988 februárjában a Budapesti Műszaki Egyetemmel és a Vízgazdálkodási Tudományos Tudományos Kutató Központtal közös szervezésben vízrajzi szakmérnöki, ill. szaküzemmérnöki képzést indít a három intézmény. Vízrendezés szaküzemmérnök-képzés lebonyolítására az Intézet a szakterületeknek legkiválóbb képviselőit kérte fel. A felsorolt öt szakterületen induló képzésre az érdeklődőknek az Intézet minden további felvilágosítást megad. A Hidrológiai Tudományok Nemzetközi Szövetsége (IAHS) 2. Tudományos Közgyűlése: Budapest, 1986. július 2—10. Az IUGG-hez (Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió) tartozó IAHS-t a húszas években alapították, és tömöríti a világ hidrológusait. A vízrajzi centenárium alkalmából az IUGG Magyar Nemzeti Bizottsága az IUGG 1983. évi hamburgi közgyűlésén hívta meg hivatalosan az IAHS-t, hogy soron következő, második tudományos közgyűlését Budapesten rendezze meg. (Az IAHS hamburgi tisztújító közgyűlésén egyébként néhány magyar szakembert is beválasztottak a Szövetség vezetőségébe: az 1983—1987. éves periódusban Kovács György akadémikus lett a Szövetség elnöke, Szöllősi-Nagy Andrást pedig a Felszíni Vizek Bizottsága titkárává választották.) A Szövetség a meghívót elfogadta és a 2. Tudományos Közgyűlés szervezésével Szöllősi-Nagy Andrást bízta meg. A Közgyűlést a VITUKI szervezte számos ENSZszervezet (UNESCO, Meteorológiai Világszervezet (WMO), Környezetvédelmi Program (UNEP) támogatásával és részvételével. A Közgyűlés ünnepélyes megnyitója július 2-án volt a Hotel Duna Intercontinental nagytermében. A nemzetközi rendezvénysorozat megnyitója egyben a nemzeti Vízrajzi Centenáriumi Ülésszak*) zárása volt, ahol Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke tartotta az ünnepi beszédet. A bevezető előadásra P. S. Eagleson-t (MIT, USA) kérték fel, aki a paleohidrológia új lehetőségeit vázolta fel. A közgyűlés tudományos programja 4 szimpóziumot és 4 workshop-t ölelt fel: *) lásd Goda László beszámolóját a Hidrológiai Közlöny 1987/1. számának 49. oldalán.