Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
1. szám - Dr. Varga Miklós–dr. Kelemen László: Az ipari vízgazdálkodás fejlődésének főirányai
Dr. Varga M.— dr. Kelemen L.: Az ipari vízgazdálkodás főirányai Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám 7 technológiák alkalmazásával biztosítható. Ennek az elvnek a gyakorlatban történő megvalósítása a vízszegény térségekben a ma feladata. Azországtöbbi területén a vízkészlet adottságok függvényében fokozatosan lehet megvalósítani. Ha az ipar a következő időszakban is a jelenlegi frissvíz aránnyal dolgozik, az ezredfordulón a legtöbb területünkön a víz_ hiány és az elszennyezett vízkészlétek jelentősen akadályozzák a gazdasági fejlődésünket. Érmek elkerülése érdekében az üzemek belső vízgazdálkodási rendszereit a jelenleginél sokkal víztakarékosaljban, fokozott vízsszennyezés-csökkentéssel és gazdaságosabban kell megoldani. A vízben szegény és iparilag fejlett országokban számos üzemben 100%-os a vízújrahasználat, azaz teljesen zárt üzemi vízgazgálkodási rendszerek épülnek (csak a veszteségek pótlására szereznek be firssvizet, az üzemből használt víz nem lép ki). Ugyancsak egyre nagyobb arányban használják vízbeszerzési forrásként a városi szennyvízkezelő telepek tisztított szennyvizét. Az ipari vízgazdálkodási jellegű költségek fajlagos értékének jelentős növekedése észlelhető mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Ennek okai: — a csökkenő vízkészletek miatt növekvő vízbeszerzési költségek, — a vizek szennyezettsége miatt szükséges vízkezelési költségek, — a vízhiány miatt fokozott vízújrahasználat költsége, — a szennyvízkibocsátásra vonatkozó szigorú előírások miatt szükséges fokozott szennyvíztisztítás költségei, — valamint az ipari technológiák fejlődésével együtt növekvő ipari vízminőségi igények. Az ipar vizsgálatának mértéke és módja a vízkészletek mennyiségi és minőségi alakulását alapvetően, az ipari termelés gazdaságosságát pedig egyre nagyobb mértékben befolyásolja. A költségvizsgálatok az esetek túlnyomó többségében azt igazolják, hogy a költség növekedést a firssvízbeszerzés és a szennyvíz kibocsátás okozza. Az azonos vízújrahasználatok fajlagos költségei nem növekednek A jövőben további költségnövelő tényezőként figyelembe kell még venni, hogy a vízkészlet használati járadékok és a szennyvíz bírságok fajlagos értéke egyre növekszik, ezért egyre érdemesebb lesz a vizeket újrahasználni és a szennyvizet tisztítani, mint járadékot, illetve bírságot fizetni. A vízkészletekkel való gazdálkodás területén a súlyponti feladatok — az előzőekben ismertetett okok miatt — nem a nagy vízigényű hőerőművek vízgazdálkodásában, hanem a jelentős vízhasználó és káros vízszennyezéseket kibocsátó vegyipar, kohászat, könnyűipar és élelmiszeripar, valamint a gépipar területén jelentkeznek. Ezek az üzemek az ipar vízgazdálkodásában nemcsak vízhasználataik, hanem nagy számuk miatt is kitüntetett helyet foglalnak el. Az ipar ésszerű vízgazdálkodásának jövőbeni kialakítása számos jelentős feladat sürgős végrehajtását rója a különböző ipari ágazatokra: — Az üzemi vízgazdálkodás kialakítását rendszerszemléletű tervezéssel kell megvalósítani és a megoldások kiválasztásakor az ipari gyártástechnológia igényein túl a környező térség vízkészletgazdálkodási és vízminőségvédelmi kritériumait is ki kell elégíteni. — Az üzemi vízrendszerek felmérése (üzemi vízrendszervizsgálat) alapján az optimális megoldás feladatait meg kell határozni. — Az optimális üzemvitel alapján biztosító, vízmennyiségeket és minőségeket mérő rendszereket ki kell építeni. — Optimális üzemi vízgazdálkodási rendszereket kell kiépíteni. — A gazdasági vizsgálatnak ki kell térni nem csak a vízrendszer költségeire és az új rendszer elérhető belső vízgazdálkodási költségek csökkentésére, hanem az általa biztosított ésszerű üzemi viszonyok, Illetve az ebből származó (technológiai berendezések élettartam növekedése, a karbantartás csökkenése, a termék minőség és mennyiség növekedése) eredményekre is. Általában ezek a gazdasági tényezők, az üzemi vízrendszer optimális kialakításakor a legjelentősebbek. — Megfelelő gazdaságirányítási eszközökkel ösztönözni kell az ipari vízgazdálkodás hatékony fejlesztéséhez és korszerű üzemirányításához szükséges gépek, berendezések, készülékek, műszer-automatikai elemek és rendszerek fejlesztését illetve kifejlesztését , háttéripari gyártását, valamint az import beszerzések összehangolt rendjét. A jelzett feladatok hatékony végrehajtása olyan optimális üzemi vízgazdálkodási rendszer kialakításához vezet, amely — a népgazdasági kritériumok kielégítése mellett — vállalati globális optimumot is biztosít. Irodalom [1] Varga M.: A vízzel való takarékos gazdálkodás és víztisztaság fokozott védelme az 1038/1983. MT. határozat tükrében. Hidr. K. 1984. 4. p. 198—204. [2] Varga M.: A vízellátás, csatornázás távlati kérdései. Hidr. K. 1983. 9. p. 381—428. [3] Illés—Kelemen—Öllős: Ipari vízgazdálkodás. VIZDOK Budapest, 1983. p. 845. [4] Császár J.: Felszíni vizeink vízminőségi kérdései. OVH tanulmány. 1985. Budapest. [5] VGI — Ipari vízgazdálkodási statisztika 1975, 1980, 1983. Budapest. [ti] VGI — Vízgazdálkodási Keretterv. 1984. Budapest. Main directions in the development of industrial water management Varga, M. — Kelemen, T J. A greater part of the water demand of the national economy of Hungary comes from industry. An overwhelming part of the pollution arriving in the living waters comes also from industry. Quantitative and qualitative protection of the nation's water resources must be secured primarily inside its industry. Modernisation of industrial water management should be stimulated at present and in the future because economic and technical activities performed in this field will play a definite role in the water policy of the country.
