Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
2. szám - Görögné Mihályfalvy Edina: Hegy- és dombvidéki belvízképződések és elöntések dinamikája
Görögné Mihályfaívy E.: Hegy- és dombvidéki Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sá. 73 A kapcsolatok szorossága a 2. láblázai adatainak megfelelően — ahol az e = 0,5 értékhez tartozó korrelációs tényezők találhatók — a téli hónapokban jónak mondható, a korreláció minden esetben szignifikánsan különbözik nullától (V Hat ár = 0,47). Márciusban, áprilisban, júniusban, és szeptemberben az „r" értékek nem különböztek 0-tól szignifikánsan, a többi hónapban gyenge kapcsolat áll fenn a vizsgált tényezők között. A regressziós tényező (m) január kivételével a téli hónapokban nagy. A korrelációs és regressziós tényező tekintetében a szomszédos hónapoktól eltérően jó értékek (r = 0,62, m =255) jelentkeznek júliusban. Amely hónapokban a korrelációs tényező nem különbözik szignifikánsan nullától a ,,b" állandó előjelet vált (április, június, szeptember hó). A vizsgálatok szerint a Heves-Dél-Borsndi belvízrendszer területén elöntésekkel 50%-on felüli valószínűséggel január-április hónapokban számolhatunk. Az 1. ábráról leolvasható, hogy az egyes hónapokban milyen mértékű elöntés, milyen valószínűséggel következik be. A csapadék és a felszíni elöntések között legjobb kapcsolat (r = 0,57—0,91 átéli hónapokban) akkor mutatkozott, ha a tárgyhavi csapadékon kívül a megelőző havi csapadékot is figyelembe vettük (O—Ci + e C'i-,). A vegetációs időszak ban megbízható kapcsolat ez esetben sem mutatkozik, mivel itt nemcsak a csapadék mennyisége, hanem a mindenkori evapotranszspiráció is jelentős mértékben hat a belvízképződésre. IRODALOM [ I ] Csehó fí.: A napi lefolyás becslése a Kondoros völgyi Belvízöblözetben és a Mirhó—Gyóesi XII. sz. részvízgyűjtőn. Zárójelentés az üzemi vízrendezés tervezési irányelveinek kidolgozásáról. Kézirat. OVH. Budapest, 1977. [2] Dobos A.—Lipták F.: Tervezési segédlet. Tankönyvkiadó. Budapest, 1962. [3] Gábriel A. : Az erózió mértékéről és lejtős területek mértékadó lefolyásának kérdéséről. Hidr. Közi. 1976. 3. sz. [4] Hartyányi L.: A Kondoros-völgyi mintavízgyűjtőn folyó vízháztartási vizsgálatok. Önt. Gazd. 1974. 2. sz. [5] Ijjas I.: Felszíni vízelvezetés. Mezőgazdasági Vízgazdálkodás tervezési segédlet. Tankönvvkiadó. Bpest, 1972. £6] Javaslat a Heves-Dél-Borsodi Belvízrendszer fejlesztésére. Kézirat. ÉVI/ IG. Miskolc, 1979. [7] Kiss K.—Oroszlány I.— Vajdai I.: Gazdálkodás belvizes területeken. Mezőgazd. Kiadó. Budapest, 1981. [8] Kontur I.—Kóris K.— Winter .7.: Hidrológiai számítások. I. kötet Tankönyvkiadó. Budapest, I 980. [9] Kovács Gy.: A síkvidéki vízrendezés korszerűsítése. Vízügyi Közi. 1978. 2. sz. | 10] Lipták F.: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. Tervezési segédlet és útmutató. Tankönyvkiadó. Budapest, 1977. [I 1] Mihályfaívy E.: Tiszavalki öblözet belvízrendszerének fejlesztése. Diplomaterv. BME. Építőmérnöki Kar. Bpest, 1982. [12] Mihályfaívy 1.: Öntözéses növénytermesztés. Főiskolai jegyzet. Szarvas, 1974. [13] Mizsér K. : A térségi melioráció. Melioráció és tápanyaggazdálkodás. Budapest, 1981. 2. sz. [14] I'. Nagt/ I.: Hidrológia 111. Tankönyvkiadó. Budapest , I 980. [|. r>] V. Nagy I.—Kóris K.— Winter ,/..- A Heves-DélBorsodi Belvízrendszer fejlesztése. 5 Belvizek. Kézirat. BME. Vízgazdálkodási Tanszék. Budapest, 1983. [16] Oroszlány 1.: A vízrendezés feladatai Alföldünkön. Vízügyi Közi. 1981. I. sz. [ 17] Petrasovits /.: A melioráció megítélésének néhány főbb kérdése. Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle. 1980. 5. sz. [18] Petrasovits I.: Sík vidéki vízrendezés és gazdálkodás Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1982. [19] Ravasz T.: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikái kapcsolatai. Síkvidéki vízrendezés és gazdálkodás. (Szerk. Petrasovits I. Mezőg. Kiadó. Bpest, I 982.) [20] Salamin P.: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. I. II. Tankönyvkiadó. Budapest, 1966. Die Dynamik von Polderwasserbildung und -Überschwemmung in Berg- und Hügelland Frau Görögné Mihályfaívy, E. Behandelt wird die hydrologische Untersuchung von Polderwasserbildung und Überschwemmung im Bereich des Poldersystems Heves—Délborsod. Der langjährige mittlere Niederschlag liegt bei 550—600 mm, die potentielle E vapotranspiration 75%-er Wahrscheinlichkeit bei 480 mm. Die im Winterhalbjahr häufig als Schnee fallenden Niederschläge (237 mm) verursachen regelmässig Polderwasserüberschwemmungen und hohen Grundwasserstand. Im Zuge der Ordnung bzw. Auswertung der eingesammelten und aufgearbeiteten Daten von 15 Jahren ermittelten wir die monatliche Wahrscheinlichkeit der P^rscheinung von Polderüberschwemmungen, die durchschnittliche Grösse der überschwemmten Flächen, über die Tabelle 1 ausführlich informiert. Aus den Tabellen werten geht hervor, dass mit Überschwemmung der Oberfläche mit Wahrscheinlichkeiten über 50% in den Monaten Jänner bis April zu rechnen ist, etwas abweichend von den aufs Flachland bezogenen Ermittlungen. Mit der grössten Wahrscheinlichkeit sind Flutungen grösster Ausdehnungen in den Monaten Februar und März bzw. April zu erwarten. Die empirische Verteilungsfunktion der überschwemmten Flächen in diesen drei Monaten zeigt Abb. 1. Die Koordinaten zu den einzelnen Überschvvemmungsflächen zeigen, mit welcher Wahrscheinlichkeit in den genannten Monaten Überschwemmungen grösser oder gleich einer gegebenen Grösse eintreten, während die Fläche unter den einzelnen Kurven der zu erwartenden Polderwassergefährdung proportional ist. Für die Zusammenhänge zwischen Niederschlägen und in der gleichen Zeit entstandenen Polderwässern zeigen die Korrelationsfaktoren schwache Kohärenz. Werden auch die Niederschläge im vorhergehenden Monat in die Auswertung mit einbezogen, dann gestalten sich die Korrelationsfaktoren besser. Zwischen den Polderwassermengen in den Wintermonaten und den Niederschlägen ergeben sich gute Korrelationen (r = 0,56 —0,91). Für die Vegetationsperiode gilt dies weniger, weil in dieser nicht nur die Niederschlagsmengen, sondern auch die jeweilige Evapotranspiration die Bildung von Polderwasser in den Sommermonaten erheblich beeinflusst.
