Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Dr. Pálfai Imre: Az öntözés helyzete és fejlesztési feladatai Csongrád megyében

Dr. Pálfai l.: Az öntözés helyzete és fejlesztése Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. 47 Fejlesztési feladatok Az öntözésfejlesztési teendőket két fő részre oszthatjuk: az állami feladatokra és az üzemi feladatokra,. Az előbbiek az Öntözővízellátásra (az öntözővíznek a terültre ^aló eljuttatására), az utóbbiak a víz fogadására és hasznosítására terjednek ki. Ezek között átmenetet képeznek a vízszétosztás-jellegű társulati feladatok. Az öntözővízellátás állami feladatait nézve, először arra kell választ adnunk, hogy a meglévő öntözőrendszerek mire képesek, mekkora újabb területek öntözéséhez tudnának vizet biztosítani, majd arra kellene válaszolni, hogy, a meglévő öntözőrendszereken kívüli területekre hogyan lehet a vizet eljuttatni. A meglévő öntözőrendszereken belüli fejlesztési lehetőségeket az 1. táblázatban két változatban közöljük. Az 1. változat esetében, mely összességében 20 000 hektár terület öntözésbe vonását jelentené, a főműveken a szokásos fenntartási munkákon, valamint az elengedhetetlen korszerűsítésen kívül szinte semmit sem kellene csinálni; kapacitásuk az így közel 40 000 hektárra megnövekedő terület vízellátására elegendő. A 2. változat szerint még további 8000 hektár vonható öntözésbe anélkül, hogy a fővízkivételi művek kapacitását növelni kellene, azonban a rendszereken belül bővíteni kell a csatornahálózatot,esetleg meg is kell hosszabbítani, és közbenső szivattyútelepek vagy kiegyenlítő tározók építése is szükségessé válhat, attól függően, hogy az öntözési igények hol merülnek föl. A táblázatból kitűnik, hogy a legnagyobb fejlesztési lehetőségek a Maros jobbparti öntözőrendszerben vannak, de az Algyői öntözőrendszer kivételével mindenütt 1000 hektár feletti fejlesztés lehetséges. Az öntözőrendszereken kívüli, még ellátatlan területeken nagyobb öntözési igények kielégítésére újabb rendszereket kellene létesíteni. Kisebb igények azonban a helyi felszíni és felszínalatti vízkészletből is kielégíthetők. Eire elsősorban a megye nyugati részén, a homoki területeken van meg a lehetőség, de a helyi felszíni vízkészlet sajnos éppen akkor a legkevesebb, amikor a legjobban kellene öntözni, tehát ezeket a vizeket csak többéves kiegyenlítésű tározókkal lehet biztonságosan hasznosítani, vagy a felszínalatti vizek igénybevételével kombinálva. Gondot jelent a helyi felszíni vizek minősége is, melyek szikesek vagy erősen szennyezettek lehetnek. A felszínalatti vizek minősége a megye nyugati részén megfelelő öntözésre, a kutanként kitermelhető vízmennyiség (kb. 1000l/p) azonban csak kisebb kapacitású öntözőberendezésekhez elegendő. Az értékes felszínalatti vízkincset egyébként is elsősorban ivóvízellátás céljára kell fenntartani, öntözésre csak korlátozott mértékben szabad fölhasználni. Új öntözőrendszerek kialakítására az elmúlt 10-15 évben az ATIVIZIG-nél több tanulmánytervet készítettünk. Ezek közül talán legismertebb a Nagy tőke-Székkutasi Öntözőrendszer terve. E rendszer 30 000 hektár terület öntözéséhez, biztosítana vizet Csongrád megye tiszántúli térségében, de megvalósításához, illetve teljes kapacitással való üzemeltetéséhez a Csongrádi'Vízlépcső is szükséges volna, sőt az ahhoz kapcsolódó Tisza-Körös Csatorna is, és át kellene építeni a Bökényi Vízlépcsőt. Mivel e nagyberuházások megvalósításának időpontja teljesen bizonytalan, a Nagytőke-Székkutasi rendszer tervének megvalósítására sem számíthatunk a közeljövőben. Az 1960-as évek végén készítettük az Arad-Csanádi Öntözőrendszer tanulmánytervét. Ez még kevésbé realizálható terv, mert egy magyar-román közös beruházást igényelne (egy nagy tározót kellene építeni a Maroson, s kb. 140 km hosszú öntöző főcsatornát). E rendszerből Csongrád megye délkeleti részét lehetne öntözővízzel ellátni. A megye Duna-Tisza közi,magasabb fekvésű részeinek öntözővizellátása a korábbi elképzelések szerint a Duna-Tisza Csatornára támaszkodó öntözőrendszerekkel 'volna lehetséges. Ezek megvalósítása ugyancsak nagyon nagy távlatban képzelhető el. A közelebbi jövőben is kivitelezhetőnek látszanak azonban a megye tiszántúli és Duna-Tisza közi területeinek és a kapcsolódó szomszédos területeknek a vízellátására vázlatosan kidolgozott újabb koncepciók. Ezek lényege, hogy nem különálló öntözőrendszereket alakítanánk ki, hanem — újabb fővízkivételi helyeket és főcsatorna nyomvonalakat keresve — a meglévő belvízcsatornahálózatot felhasználva, regionális, többcélú vízgazdálkodási rendszereket, melyeken belül kihasználnánk a tározási lehetőségeket is. Az ilyen rendszerek viszonylag kisebb beruházási költséggel létrehozhatók és velük igen nagy területre juttatható el a víz. Túl nagy vízmennyiségek szállítására ezek a rendszerek nem alkalmasak (erre egy-két évtizedig nem is lesz szükség), de mérsékeltebb öntözési igények szinte mindenütt kielégíthetők. A tiszántúli terüteten a Békés-Csanádi Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer alakítható ki. Két fő vízkivételi műve a Maroson Nagylaknál, illetve a Fehér Körösön Gyulánál lenne. Ezeket köti össze a domborzati viszonyok miatt több esésnövelő szivattyúteleppel ellátott Körös-Maros Csatorna. A rendszer vízszállító-képességét mindkét oldalon egy-egy nagy tározó növeli. A vízszétosztás a meglévő belvízcsatorna-hálózat felhasználásával történik. A rendszer főművei fokozatosan építhetők ki, az építkezés elkezdhető akár a Körös, akár a Maros felől. Ebből a rendszerből Csongrád megye keleti részén kb. 10 000 hektár öntözésének vízigénye elégíthető ki. A megye Duna-Tisza közi részén a Bácskai Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer kiépítése teremtené meg a nagyobb öntözésfejlesztés lehetőségét. E rendszernek a fővízkivételi művét a Dunavölgyi Főcsatorna mellett jelölték ki (Császártöltés alatt). A főcsatornán érkező dunavíz nyomócsövön juttatható föl a legmagasabb terepszinten kialakítandó tározóba (Kéleshalom térségében). A tározóból azután már viszonylag rövid csatornahálózattal el lehet érni a meglévő belvízcsatornákat, amelyekkel a víz szétoszható a teljes területre. A rendszer vízszállítóképességét itt is több belső tározó fokozza. A Bácskai Többcélú Vízgazdálkodási Rendszerből Csongrád megye számára kb.