Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Dr. Pálfai Imre: Az öntözés helyzete és fejlesztési feladatai Csongrád megyében

48 Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. Dr. Pál fai I.: Az öntözés helyzete és fejlesztésé 10 000 hektár terület öntözővíz igényét lehetne biztosítani. Az öntözés üzemi helyzetének javítására két út kínálkozik. Az egyik a fölhagyott, tönkrement öntözőtelepek és berendezések jelújítása és — kisebb volumenben — új öntözőtelepek létesítése, új berendezések üzembeállítása. Az esőztető telepeknél a kiselejtezett esőztető berendezések helyett lehetőleg korszerűbb tipusú gépeket célszerű beszerezni és az új telepeknél is ezeket kell alkalmazni. A tönkrement felületi öntözőtelepek helyreállítására elsősorban a legelők öntözésénél érdemes törekedni, mert a szántóföldi területek felületi öntözési módszerekkel nehézkesen öntözhetők. Az esőszerű öntözési eljárások közül legkevesebb költségbe a hordozható berendezésekkel való öntözés kerül, de ennek bizonyos korlátai lehetnek, ugyanis a vizet a berendezésekhez eljuttató csatornahálózat nem áll mindenütt rendelkezésre, illetve az táblásitási, vagy egyéb nehézségek (pl. kedvezőtlen domborzat) miatt nem építhető ki. Kézenfekvőnek látszik az üzemi vízrendezés során létesített csatornahálózat öntözővizszállításra való felhasználása, s ha szükséges, ennek a hálózatnak a megfelelő átalakítása erre a célra. Kedvezőbb üzemeltetési feltételeket biztosít a beépített csőhálózatú esőztető berendezés, ennek azonban nagyobb a beruházási költsége. Míg pusztán a hordozható berendezések alkalmazásánál 15-25 ezer Ft/hektár, addig a beépített berendezéseknél 40-80 ezer Ft/hektár beruházási költségre számíthatunk. Az öntözési eljárás megválasztására egységes receptet adni nem lehet, az a lényeges, hogy a helyi természeti adottságokat és a meglévő műszaki lehetőségeket minél jobban kihasználjuk, azokhoz legjobban igazodjunk, és az öntözési igényekhez alkalmazkodjunk. Az élőmunkaigény csökkentése érdekében mindenképpen gépi mozgatású szárnyvezetékeket kell alkalmaznunk. Legkedvezőbb hatást az újabban elterjedő hidromotoros önjáró berendezések adnak, ezeknek igen kicsi az élőmunka igénye és az alacsony csapadékintenzitás miatt nincs káros hatásuk a talajszerkezetre. Hátrányos viszont a magas beszerzési ár és a nagy energiaigény. Ilyen megoldással épült 1984 tavaszán a szatymazi Finn-Magyar Barátság TSZ 160 hektáros öntözőtelepe, melynek fajlagos beruházási költsége 56 ezer Ft/ hektár. Az öntözhető területek növelésére a másik lehetőség a meglévő drénhálózatok felhasználásit, illetve az ezután készülő hálózatok kettős rendeltetés szerinti kialakítása. A megye területén, mint a bevezetőben említettem, a vízrendezési munkák nagyon jó ütemben haladnak A Tisza-Maros szögében és a Maros balpartján a munkálatok jórészt befejeződtek. Az eddig vízrendezett terület 54 ezer hektár, amelyből 14 ezer hektár talaj csövezett. A Növényvédő Állomás felmérése szerint a talajcsövezett területnek kb. a fele kettős működésre alkalmas / volna, de az öntözővízellátás csak 2600 hektáron biztosítható. Mivel a vízrendezett területek jórészt az öntözőrendszereken belül helyezkednek el, — részletesebb vizsgálatokkal — minden bizonynyal további talajcsövezett területek vízellátására lehet javaslatot tenni. Ennek az öntözési módnak, amelyet inkább altalajnedvesitésnék lehet nevezni, nagy előnye, hogy csak minimális (pótlólagos) beruházást igényel, nem zavarja a mezőgazdasági művelést, egyszerre nagy területeket lehet uralni, az üzemeltetés költsége sem magas. Hátránya, hogy nein mindenütt alkalmazható, csak kötöttebb talajok és mély gyökérzetű növények esetén, de itt is csak akkor, ha a talaj sóháztartását kedvezőtlen irányban nem változtatjuk meg. A megye tiszántúli területein sok helyen mélyben sós talajokat találunk, a talajvíz is meglehetősen nagy sótartalmú (magas nátriumaránnyal), ezért a talajvíz túlzott megemelkedése a termőtalaj elszikesedését okozná. Az altalajnedvesítés alkalmazása során tehát kellő óvatossággal és körültekintéssel kell eljárni. Az öntözés fölvázolt fejlesztési feladatainak végleges megfogalmazása alaposabb elemző és tervező munkát igényel, melyet összehangoltan kell végezni a mezőgazdaság általános fejlesztési elképzeléseivel és az üzemek öntözési igényeivel. Szükséges volna a megye egészére, sőt a kapcsolódó szomszédos területekre is kiterjedő, átfogó öntözésfejlesztési koncepció és program kimunkálása. Ezt természeresen csak akkor lehet megnyugtatóan elkészíteni, ha ismeretessé válnak az öntözést érintő újabb közgazdasági szabályozók, a beruházási állami támogatás mértéke, vízdíjak stb. Mindez remélhetőleg már 1984-ben tisztázódni fog (év végére várható az Állami Tervbizottságezzel foglalkozó határozata), s a következő évben elkészíthető lesz a megyei öntözésfejlesztési koncepció és peng ram. Ehhez a munkához segítséget adhatnak a mostanihoz hasonló társadalmi megmozdulások, az észrevételek és a vélemények kicserélése, a kii lönböző elképzelések és javaslatok megvitatása. Befejezésül köszönetemet fejezem ki az előadás anyagának előkészítése során az ATIVIZIO Vízgazdálkodási Osztálya és Vízhasznosítási Csoportja dolgozóitól kapott segítségért. I.aífc und Eiitwirkluugsaiiflagen der Bewässerung ini Koinital Csongrád Dr. Pálfai, I. Der erste Teil des Berichtes gibt einen historischen Uberblick und eine Analyse der Lage der Bewässerung, wobei die Ursachen des Kückganges der Bewässerungswilligkeit seil, dem Jahre 1970 in die Einzelheiten gehend analysiert sind, die überwiegend auf die feudi tiger und kühler gewordene Witterung zurückzuführen sind. Der zweite Teil behandelt die Rntwicklungsauflagen. Zur Nutzung der vorhandenen liewässerungskapazität. sind die abgenutzten, zugrundegegangenen Bewässei ung kapazität sind die abgenutzten, zugrundegegangenen Bewässerungsanlagen wiederherzustellen, die ausgemusterten Beregnungsanlagen gegen "moderne Maschinen auszuwechseln. Eine weitere Möglichkeit liegt in der Verwendung der vorhandenen Drännetze zur Bewässerung (zur Bodenbefeuchtigung), bzw. in der Ausgestaltung der in der Zukunft zu errichtenden Netze zur zweifachen Bestimmung. Die Hauptbauwerke der bestehenden Bewässerungssysteme ermöglichen ohne wesentlichere Eingriffe einen Weiterausbau der Bewässerungen um etwa 20 000 ha, mit massigen Investitionen um 28 000 ha (Tabelle 1). in der Perspektive wird — über Ausbau des wasserwirtschaftlichen Mehrzwecksystems Bácska und Békés-Csanéd (Ahl). 3.) — im Komitat Csongrád die Bewässerung von weiteren 20 000 lia ermöglicht.