Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
1. szám - Dr. Pálfai Imre: Az öntözés helyzete és fejlesztési feladatai Csongrád megyében
46 Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. Dr. Pálfai 1.: Az öntözés helyzete és fejlesztése Kecskemet Szarvas Kiskunfélegyhaza A V Békéscsaba Csongrád, 'Szentes: Orosháza Kiskunhajas .fíodmezővásqrheltj J V-'V_ JELMAGYARÁZAT: Meglévő öntözőrendszerék hatásterülete r" 1 Tervezetttöbbcélú vízgazdálkodási rendszer területe Csongrád megye hatóra Tervezett szivattyútelep, főcsatorna és , „ j, tarozó -—— Meglevő belvízi focsatorna 3. ábra. Vázlat Csongrád megye öntözőrendszereiről és a tervezett többcélú vízgazdálkodási rendszerekről Abb. 3. Sthematischer Plan der Bewässerungssysteme wut der vorgesehenen, wasserwirtschaftlichen Mehrzivecksysteme öntözőtelep van. pl. a Szentes—Donáti Öntözőfürt c's a Gorzsai ÁG esőztető telepe. Az öntözőrendszerek vízellátása a Tiszából és mellékfolyóiból, a Körösből és a Marosból történik. A folyók vízkészlete bőségesen biztosítja a vízigények kielégítését és a víz minősége is megfelelő öntözésre. A fővízkivételi művek mindenütt szivattyús megoldásúak, tehát emelni kell a vizet, nem úgy, mint a Tiszalöki és a Kiskörei Rendszerben. A szivattyútelepek a Hódmezővásárhelyi és a Percsorai telep kivételével úszós kialakításúak. Az öntözővizet szállító csatornák hossza 300 km, ennek 80%-a kettős rendeltetésű, azaz eredetileg a belvizek levezetésére készült. A kettős rendeltetésű csatornák miatt és az egyre emelkedő terepszint következtében több helyen közbenső átmelő szivattyútelepeket is kellett létesíteni. A Csongrád megyei öntözőrendszerek főbb adatait — az 1083 végén érvényes vízjogi engedélyek alapján —- az 1. táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a Vidreéri és a Levelény—Percsorai öntözőrendszerben 1983-ban nem volt vízjogilag engedélyezett, öntözésre berendezett teriilet. A fővízkivételi kapacitáshoz képest nagyon kevés a berendezett teriilet a Maros jobbparti és a Fereneszállási rendszerben. Itt a fővízkivételi kapacitás mindössze 15%-ban van kihasználva, A fővízkivételi mű kapacitásának kihasználása csupán az Algyői rendszerben kielégítő, ahol egyébként a halastavak vízellátása a fő feladat. A kapacitáskihasználás a megye összes rendszereit tekintve 40%-os. 1. táblázat (!songii'i(l megye öntözőmulszoioiiiok fö 1)1) átlátni Tabelle 1. Wichtigere Daten der Bewässerungssysteme im Komitat Csongrád Sorszám ( J11 tözőren dszerek megnevezése Fővízkivételi kapacitás rm 3/s] Berendezett terület 1983-ban öntözőtelep halastó [ha] | ha] Öntözésfejlesztési lehetőség 1. változat 2. változat [ha] [ha] 1. Ktircai 5,00 6 450 177 2 700 3 100 2. Vidreéri 2,20 0 53 1 800 3 000 3. Csanyteleki 3,00 625 1039 1 900 2 800 4. Levelény—Porcsorai 3,50 0 0 2 200 5 600 f>. Hódmezővásárhelyi 4,00 3 274 8 2 500 2 500 fi. Algyői 2,40 L 548 J 922 200 200 7. Szarvas—Kákái 4,10 3 135 0 1 200 2 000 8. Maros jobbparti 3,20 860 0 4 500 4 500 í). Ferencszállási 2,00 482 0 1 000 1 300 — (Rendszeren kívül) 3,90 1 158 0 2 000 3 000 Összesen: 33,30 17 532 3199 20 000 28 000
