Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Hegyi Károly: Beszámoló a vízépítőipari műszaki konferenciáról

Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. 369 Beszámoló a vízépítőipari műszaki konferenciáról ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HEGYI KÁKOLY' A Magyar Hidrológiai Társaság Vízépítőipari Szakosz­tálya, a VlTUKI IV. Míiszaki fejlesztési Intézet ós a Vízépítőipari Tröszt 1985. február 26-án a VITUKI Kongresszusi termében egésznapos konferenciát ren­dezett „A beton- és vasbetonépítés technológiai fej­lesztése a vízépítőiparban" címmel. 1. A konferencia célja és jelentősége I)r. Bognár győző, a VITUKI IV. Műszaki Fejlesztési Intézet igazgatója a konferenciát meg­nyitva rámutatott arra, hogy az építés gazdasá­gosságának és az építőipari termék minőségének fokozódó követelményei napjainkban egyre inkább megkövetelik az építési tevékenység technikai és technológiai színvonalának intenzív növelését. Az építéstechnológiai fejlesztés eredményeinek minél szélesebb körű megismerése és a problémák feltárása tehát rendkívül időszerű. I)r. Kiss -Icnő a Vízépítőipari Tröszt műszaki vezérigazgató-helyet tese megnyitó előadásában rö­viden összefoglalta azokat az építéstechnológiai fej­lesztési irányelveket, amelyeknek megvalósításával a Vízépítőipari Tröszt és a keretében működő víz­ügyi építő vállalatok építési feladataiknak a meg­kívánt minőségben és korszerű műszaki színvona­lon történő végrehajtását kívánták biztosítani. A Konferencia jelentőségét méltatva megállapította, hogy az elért eredmények szélesebb körben történő megismertetése egyben gondolatokat is ébreszt, amelyek minden bizonnyal hozzájárulnak majd a soron következő feladatok sikeres végrehajtásá­hoz. A rendező szervezetek nevében örömét fejez­te ki, hogy ez alkalommal nyílt első ízben lehetőség arra, hogy a Vízépítőipari Tröszt és a VEB Spezial­baukombinat Wasserbau (Weimar) közötti mű­szaki-tudományos együttműködés keretében meg­hívott szakemberek az NDK vízépítőiparának a betontechnológiai fejlesztés terén kifejtett munkás­ságáról is tájékoztatást adjanak. 1 2. A konferencián elhangzott előadások rövid ismertetése 2.1. A VÍZÉPÍTÉSI VASBETON MŰTÁRGYAK TERVEZÉSÉVEL ÉS KIVITELEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS Kö VET ELMÉN YEK Előadó: DK. OROSZ ÁRPÁD egyetemi tanár BME Vasbetonszerkezetek Tanszék Korunk tudományos kutatásai új építőanyagok megjelenésére is vezettek, amelyek valamely ked­vező tulajdonságuknál fogva az építmények hasz­nálati életét számottevően növelik. A nagy tömegű építmények jellemző anyaga azonban, főként viszonylagos olcsósága miatt, a jövőben is a beton marad. A beton- és vasbetonszerkezetek építési technológiájának és az építést megelőző tevékeny­* Vízépítőipari Tröszt, Budapest. ségek műszaki színvonalának a fejlesztése tehát rendkívül fontos feladat. A megépült szerkezetekkel szemben alapvető követelmény, hogy azok állékonyak, teherbírók és a fáradásra ellenállóak legyenek. Az építmények­nek e követelmények bármelyikét sértő meghibá­sodása nemcsak azok használati értókét csökkenti, hanem súlyosabb esetben — és ez a vízépítési mű­tárgyak esetében csaknem kivétel nélkül igaz — azokat a rendeltetésszerű használatra alkalmat­lanná is teszi. A megfigyelések alapján megállapítható, hogy az építési hibák túlnyomó része, mintegy 70%-a a vas­betonszerkezeteknél jelentkezik. Az építés közben ezek­nek a hibáknak csak mintegy kétharmada állapítható tneg, így elhárításukra még mód van. A hibák egy­harmad része azonban csak a megépítést követő első öt évben jelentkezik, megszüntetésük és az építmény helyreállítása akkor már komoly műszaki és pénzügyi problémát jelent. Az építmények meghibásodásának okait vizs­gálva megállapítható, hogy azok a tervező, a ki­vitelező sőt az építtető tevékenységére is egyaránt visszavezethetők. A tervezés során tudatában kell lenni annak, hogy a vízépítési műtárgyakra — minden egyéb építménytől eltérően — ténylegesen és tartósan a mértékadó terhelésak hatnak. Rendkívül fontos tehát mindenekelőtt a megter­vezendő szerkezet — statikai modelljének, — terhelésének, — csomópontjainak helyes felvétele, továbbá az, hogy a betonacél-váz — konstrukciója a statikai modell szerinti erő­játéknak, — elemeinek elrendezése pedig a szerkesztési sza­bályoknak maradéktalanul megfeleljen. A kiviteli tervdokumentáció lényeges tartozéka a műszaki leírás, amelynek az a célja, hogy a kivi­telező számára a tervezett építményre és annak megvalósítására vonatkozó valamennyi fontos ada­tot, előírást, illetve tájékoztatást megadja. Meg kell azonban állapítani, hogy a műszaki leírások túlnyomó többsége a tartalmi követelmények szabályozatlanságából eredően elnagyolt és általá­ban csak a tervadatok gépies ismétlésére szorít­kozik. Feltétlenül indokolt, hogy a tervező műszaki leírásban ismertesse a tervezett építmónyszerkezet — erőtani viselkedését, — fontos szerkezeti elemeinek a szerepét, — építési sorrendjét, — építés alatti állékonyságának a feltételeit, továbbá az elkészült építmény próbaterhelésére vonatkozó előírásokat. A felsoroltaknak a műszaki leírásban történő rög­zítése a tervezőnek (tervezői művezetés) és a kivitelező­nek egyaránt érdeke. Itt hívta fel az előadó a figyelmet arra, hogy jelenleg nincs olyan előírás, amely a vízépítési műtárgyak

Next

/
Oldalképek
Tartalom