Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Kovács Dezső: A folyó- és tószabályozás környezetvédelmi eredményei és lehetőségei

324 Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. Kovács D.: A folyó- és tószabályozás — hasznosításra alkalmassá válik a tópart a vízszél közvetlen közelében, — szabálytalan partvonalazás esetén áramlási holtterek és szenny zugok keletkeznek. Partvédőmű építésének hatása — megszűnik a parterózió, — megszűnik a természetes átmenet a víz és a part között, — a part többcélú hasznosításra alkalmassá válik, — a nádassáv eltávolítása esetén megszűnik a „természetes szűrő" és egyes halfajták természetes ívóhelye, — a hullámzás által támadott parton a partvédőmű előtt kimélyülés keletkezhet, — akadályozza az uszadék kidobódását, — a mögöttes terület feltöltésével akadályozhatja a felszíni lefolyást a tó peremterületeiről. A meder szabályozás hatása Célja a meder mélységi viszonyainak változtatása. A meder mélyítésének hatása — megnő a víz mélysége és térfogata, — a nádasok eltávolítása esetén megváltoznak az áramlási, hullámzási és keveredési viszonyok, — a mederanyag felső rétegének vagy a nádasoknak az eltávolításával megváltozik a mederanyag élővilága és a fenék feletti vízminőség, — a fenékiszap eltávolításával csökken a tó belső tápanyag terhelése, — megváltozik a kotort tórész vízminősége, ökológiai viszonyai. A meder feltöltésének /tatása — csökken a víz mélysége és a tó térfogata, — megváltozik a mederanyag élővilága és a fenék feletti vízminőség, — sziget létesítése esetén csökken a tó területe és térfogata, továbbá megváltoznak az áramlási, hullámzási és keveredési viszonyok, — a feltöltés anyagától függően növekedhet a belső terhelés és fokozódhatnak a successiós folyamatok. A vízminőség-szabályozás hatása Célja a tóvíz minőségének, ökológiai viszonyainak kedvező változtatása. A vízminőség-szabályozás érdekében végzendő vízszintemelésnek, medermélyítésnek a hatása azonos a vízszint- és mederszabályozás keretében történő azonos beavatkozás hatásával. A nádas telepítésének hatása — megváltoznak az áramlási, hullámzási és keveredési viszonyok, csökken a vízmozgás és vele az oxigénbevitel, — megváltozik a tórész, a mederanyag élővilága, — a nádasok csökkentik a tóvíz tápanyagterhelését, megkötik, szervezetükbe építik azt, — megváltozik a nádassal telepített tórész és környezete vízminőségi, ökológiai helyzete. A nádasok eltávolításának a hatása közel azonos a medermélyítés hatásával. 3. Az elért eredmények bemutatása és a hatások részletes elemzése A folyószabályozás környezetvédelmi eredményei és hatásai > Köztudomású, hogy már az első emberi települések is vízfolyások partján, vagy azok közelében alakultak ki. Erre nemcsak a folyóteraszok termékeny volta késztette az embereket, hanem az a körülmény is, hogy utak híján évszázadokig a vízi utak jelentették a legfontosabb közlekedési lehetőséget. Már a legrégebbi, inkább csak ösztönösnek mondható folyószabályozási beavatkozások is átalakították, befolyásolták a környezetet. Példaként említhető, hogy a múlt században végrehajtott dunai, tiszai folyószabályozási munkálatok, — jóllehet nem vehették tekintetbe a mai értelemben vett környezetvédelmi hatásokat, mivel még a környezetvédelem fogalma sem létezett —-, hatásában a környezet, a települések védelmét is szolgálta. A civilizáció és a civilizációs ártalmak elterjedésével, a népesség növekedésével és a társadalmi igények sokirányú és rohamos emelkedésével azonban a közelmúltban világszerte egyre nagyobb szerepet kap a környezet védelme. Megalakultak szervezetei, amelyek egyre gyakrabban emelnek szót többek között a folyók életébe történő műszaki beavatkozások ellen is. A kérdés gyakran odáig éleződik, hogy műszaki alkotás, létesítmény-e, (amelyet természetesen gazdasági-társadalmi igények indokolnak) vagy környezetvédelem? Nekünk, folyószabályozási műszakiaknak arra kell törekednünk, hogy megismerve a környezetvédelem szempontjait, tevékenységünk és a környezetvédelem pozitív és negatív kapcsolatait, összehangoljuk tevékenységünket. A folyószabályozás több célú, összetett tevékenység, így célkitűzései között, a klasszikus szabályozási célok mellett szerepel ,,a terület- és településfejlesztés, a környezetvédelem és az üdülés elősegítése" is. A szakágazat a célkitűzéseinek megvalósítása során sajátosan önzetlen, azaz nem öncélú tevékenységet folytat, mert a szabályozás eredményei kizárólag más vízgazdálkodási szakágazat, illetve más ágazat munkájában realizálódnak, illetve hasznosulnak. Példa erre az árvizek zavartalan levonulásának, a megfelelő méretű hajóútnak, a folyókon vagy a folyók mentén lévő műtárgyak, vízkivételi művek védelmének, üzemének a biztosítása. Az országban több ezerre tehető azoknak a folyómederben lévő és parti létesítményeknek a száma, amelyekhez a folyamszabályozás tevékenysége kapcsolódik. Ha a folyamszabályozási tevékenység nem lenne, pl. a folyó állandóan változó jellege, állapota miatt — a parti kutak egy részét már elvitte, megrongálta vagy teljesen feliszapolta volna a víz. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a folyók mellé telepített több száz parti kút és vízkivétel gyakorlatilag mind funkcionál, csupán néhány esetben panaszkodnak az üzemeltetésre. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a jelenlegi adottságok és népgazdasági lehetőségek mellett a folyamszabályozás klasszikus célkitűzései — az árvíz és jég zavartalan levezetésére, a hajóút