Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Kovács Dezső: A folyó- és tószabályozás környezetvédelmi eredményei és lehetőségei

Kovács D.: A folyó- és tószabályozás Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. 325 biztosítására irányuló mederszabályozás — csak részben valósulhattak meg. A célkitűzések, tevékenységek megismerése, összehangolása azért is fontos különösen, mert a folyószabályozás egyes környezetvédelmi (pl. vízminőség-védelmi) igényeket nem azért nem elé­gít ki, mert elzárkózik e tevékenység elvégzése elől, hanem, mert ezt vagy a folyó természeti, morfológiai stb. viszonyai nem teszik lehetővé, vagy a társadalmi, gazdasági, műszaki és egyéb (pl. nemzetközi) feltételek az igények kielégítését úgy rangsorolták, hogy a folyószabályozási tevé­kenység szükségességét helyezték előtérbe. Ilyen esetekben, az összehangolás során döntés szükséges az igények kielégítésének sorrendiségére, esetleg egy kompromisszumos megoldás megvalósítására vonatkozóan. Az alábbiakban a folyószabályozás környezeti hatásait foglaljuk össze, majd a hazai folyók szabályozásával kapcsolatosan, a teljesség igénye nélkül, bemutatunk néhány példát, tapasztalatot. A szabályozási módok és a környezeti tényezők összefüggése A már említett módszerekkel végrehajtott folyó­szabályozás (mederszabályozás) az emberi kör­nyezetet elsősorban a víz és a növényzet (erdő) együttes tájformáló hatásának megváltoztatásával befolyásolhatja. Fel kell figyelni arra a tényre, hogy az egészséges vizű, fás üdülő- és pihenőterületek megóvásának, illetőleg létesítésének ügye igen nagy társadalmi fontosságot kapott az elmúlt években, és bizo­nyosra vehető, hogy ez az igény a jövőben — éppen a természetes vízfolyások szennyeződésének növekedése miatt — egvre fokozódik. A folyók kis- és középvízi szabályozása más­más módon és mértékben befolyásolja az emberi környezetet. A kisvízi szabályozás csekély mér­tékben van kihatással pl. a vízi üdülőterületre, mert szabályozási művének, a sarkantyúnak medermódosító hatása rendszerint rövid szakaszra korlátozódik. Mint parti zátony képződését elő­segítő beavatkozás azonban, a lakott területhez közel eső helyen részt vehet fürdőzésre alkalmas part kialakításában, az ivó- és ipari vízkivételek hatásos üzemeltetésének alakításában. A középvízi szabályozás (vezetőmű, partvédezet, keresztgátak, mederelzárások építése, mederát­vágás, egyes partszakaszok elmosatása stb.) az előbbinél lénvegesen nagyobb arányú meder­változást eredményez, és hatása jóval a szabá­lyozott folyószakaszok alatt is észlelhető. Ennél a szabályozási módnál jelentkeznek leg­szemléletesebben a környezet- és tájvédelmet érin­tő hatások, ezért az összhang megteremtésére kü­lönös gondot kell fordítani a tervezés során. Az elérendő műszaki célok egves esetekben jól egveznek a természetvédelem, illetve a környezet­fejlesztés céljaival, fgy például a szabályozás során elzárt mellékágak, levágott, elfajult kanya­rok stb. horgászat ós különböző vízi sportok cél­jára kitűnően hasznosíthatók, különösen, ha élő­vízforgalmuk fenntartásáról gondoskodnak. Az a többletköltség, amelybe a folyószabályozási te­vékenység melléktermékeként előálló vízfelületek közjóléti célra történő átalakítása jelent, sokszo­rosan megtérül, különösen, ha a hozzá esetleg kapcsolódó erdős területet is rendezik (parkerdő). A célok megegyeznek abban is, hogy a meder­szűkítés, kanyarátvágás, stb. megoldása olyan, hogy azok a lejjebb fekvő folyószakaszokon ked­vezőtlen feltöltődést, vagy partelmosást nem ered­ményeznek. A mederszfíkítés, pl. keresztgátakkal, azonban esetenként ellenkezhet az üdülés, elsősorban a parti fürdőzés érdekeivel, mert az erre alkalmas lapos, sekélyvizű, zátonyos partszakaszok a túl­szélesedett medrek jellegzetességei közé tartoznak. A folyómeder túlszélesedése, elfajulása földrajzi, morfológiai okok következménye és ennek meg- • szüntetéséhez, a meder egyensúlyi állapotának kialakításához és állandósításához szükséges a meder szűkítése, mélyítése megfelelő szabályozási művekkel még abban az esetben is, ha ígv az időszakos parti fürdőzés lehetősége esetleg csökken. Az utóbbi időkben ritkán előforduló meder­átvágás során a tervezett új meder kialakítása az érintett partszakaszoknak az el mosatásá val és esetenként értékes erdő. vagv mezőgazdasági terü­let igénvbevételével iár. Ilven és hasonló, a kör­nvezetet. a partmenti területet elkerülhetetlenül érintő folvószabálvozási beavatkozás előtt a bel vi tanáccsal, a társadalmi szervekkel és a lakossácrcral is szükséges ismertetni a várható körnvezeti vál­tozás okát és mértékét, valamint a beavatkozást indokolttá tevő népgazdasági érdekeket. Hasonlóan közvetlen módon lehet egveztetni a helyi tanácsok, társadalmi szervek stb. részéről érkező olyan igényeket is, amelyek például park­terület nverése, vagy bővítése céljából igénvel­nének olyan folvószabálvozási beavatkozásokat, amelyek megbontanák a folyó természetes rit­musát, dinamikus egvensúlyát. Nagyon lényeges azonban, hogy a társadalmi, környezetvédelmi igényeket eqyértelműen, jól meg­határozzák. mert csak ezek ismeretében lehet meg­vizsqálni és eldönteni, hogv azok a folyószabályozás módszereivel, eszközeivel kielégíthetők-e. A középvizi szabályozás a természetes táj esz­tétikai megielenését is nagv mértékben befolyásol­hatja, megítélés szerint kedvezően vagy kedvezőt­lenül egvaránt. A mai építési technológia alkalmazásánál a leg­több esetben elkerülhetetlen, hogy a szabályozási kivitelezési munka időszakosan meg ne változ­tassa a táj jellegét (fairtás, depóniaképzés, stb.). Az építkezés befejezése után azonban munkaköri és emberi kötelezettség, hogy tüntessék el a ren­dezetlenség nyomait, illetve az eredeti körnvezetet lehetőség szerint állítsák helyre. A szabályozott folyószakasznak a természetes tájba illesztését nagy mértékben elősegítik a biotechnikai mód­szerek. elsősorban a partbiztosításoknál, partok feltöltésénél. Ezen a területen sikeres kezdeményező lépések történtek már hazánkban, de sok még a tennivaló általános elterjesztésük terén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom