Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Kovács Dezső: A folyó- és tószabályozás környezetvédelmi eredményei és lehetőségei

Kovács D.: A folyó- és tószabályozás Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. 323 A beavatkozás — új, esetenként mezőgazdasági művelésű terü­letet vesz igénybe, ' — mesterséges holtágat hoz létre, — esésnövekedést és nagyobb vízsebességet okoz és ez növeli az' eróziót, — eredményeként javulnak a víz-, jég- és árvíz­levonulási viszonyok, továbbá kedvezőbbé vál­nak a hajózási viszonyok, — a keletkező holtág javítja a halak életviszonya­it, továbbá a holtág megfelelő kezelése esetén bővülnek az üdülésre, vízi sportolásra alkalmas területek. Vezetőmű, partvédőmű hatása. A beavatkozás célja, hogy a folyó áramlási viszonyait kedvezőbbé tegye, a partot megvédje a víz eróziójától, bizto­sítsa a partok állandóságát és így a települések, létesítmények védettségét fokozza. A beavatkozás — javítja az áramlási, jég- és hordaléklevonulási viszonyokat, — megakadályozza a part erózióját, belsőségi szakaszon védi a parti települést, — védi a hullámtér növényzetét, — védi a vízhasznosítási létesítmények állékony­ságát, — a mederrézsű növényzetét károsítja, — nem megfelelő kialakítás esetén nem kellően esztétikus, nem tájbaillő, — megszakítja a part és a víz közötti folyamatos biológiai átmenetet, — a partmenti hal ívóhelyeket csökkenti. Keresztirányú művek hatása. A beavatkozás célja, hogy a folyó áramlási viszonyainak megvál­toztatásával a meder szélességi, mélységi méreteit kedvezően alakítsa, főként a jég zavartalan leve­zetése, valamint a hajózási feltételek megjavítása érdekében. A beavatkozás — lényegesen megváltoztatja, a korábbi áramlási, jég- és hordaléklevonulási viszonyokat (ese­tenként állandósítja a kedvező áramlási viszo­nyokat), — áramlási holt tereket hoz létre, amely ezeken a helyeken növeli a hordalék lerakódását, a me­derszakasz feltöltődését, — az áramlási holtterek létesítésével javítja a halak életfeltételeit, — a meder szűkítése révén növeli a vízmélységet és ezáltal javítja a hajóút paramétereit, — a művek közötti terület feltöltődéséig esztéti­kailag kifogásolható állapotot hoz létre, — a művekkel szemben lévő oldalon növeli a parteróziót. Mederkotrás hatása. A beavatkozás célja a ked­vező mederalakulás elősegítése, továbbá a hajó­út méreteinek előállítása, fenntartása, (gázlókot­rás), valamint építőanyag-ipari haszonkavics (ho­mok) kitermelése. A beavatkozás — a kedvezőtlen helyen lerakódott hordalékot eltávolítja, — a meder, illetve a hajóút mélységét növeli, — a vízszintet az érintett szakaszon leszállítja (főként a kisvízszintet), — a hatásterületében lévő partiszűrésű kutak vízadó képességét befolyásolhatja, — a mederanyagtól függően, építőipari célra hasz­nosítható nyersanyagot szolgáltat, — gödörszerű kotrás halélettani szempontból ked­vező lehet, ugyanakkor megbonthatja a meder egyensúlyi állapotát. A tószabályozás főbb hatásai Vízszintszabályozás hatása. Célja a vízszintinga­dozás mérséklése, amelynek hatásaként — mérséklődik, vagy megszűnik a rendkívül ala­csony, vagy magas vízállások kedvezőtlen kör­nyezeti hatása, — viszonylag állandósul a partvonal helye, — alluviális partok esetén csökken a környező területen a talajvízszint ingadozása. Kedvezőtlen azonban, hogy a hullámzás és a jég viszonylag állandóan ugyanott támadja a partot és ezért nő az erózió. Vízszintsüllyesztés hatása — csökken a tó térfogata, mélysége és területe, — alluviális partok esetén süllyed a környező területen a talajvízszint, — nő a tó oldottanyag koncentrációja, mivel a tóba érkező oldott anyag kisebb víztérbe kerül, — csökken a vízi élővilág élettere, — növekszik az eutrofizáció üteme, fokozódnak a successiós folyamatok (feltöltődés). Vízszintemelés hatása — nő a tó térfogata, mélysége és területe, — alluviális partok esetén megemelkedik a kör­nyező területen a talajvízszint, lankás partok­nál ingovány képződhet, — csökken a tó oldott anyag koncentrációja, mivel a tóba érkező oldott anyag nagyobb víztérbe kerül, — nő a vízi élővilág élettere, — lassul az eutrofizáció üteme, mérséklődnek a successiós folyamatok, — fokozódik a hullámverés és a jég partromboló hatása. A partszabályozás hatása Célja a partok védelme az erózió ellen. A partok feltöltésének hatása — csökken a tó területe és térfogata, — megszűnik a lankás átmenet a tó és partja között, — csökkennek a parti sekélyvizű területek, — a tavi uszadék kidobódása megszűnik vagy csökken, — a feltöltés a parti sáv felszíni lefolyását akadá­lyozza, belvizes területeket okozhat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom