Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Kovács Dezső: A folyó- és tószabályozás környezetvédelmi eredményei és lehetőségei

322 Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. Kovács D.: A folyó- és tószabályozás kitűzéseknek megfelelően megváltoznak a folyó áramlási, lefolyási, morfológiai, árvíz- és jéglevonulási viszonyai, a folyóra települt vízhasználatok kielégítése biztonságosabbá válik, hajózható folyókon pedig megjavulnak a hajóút paraméterek is. A folyószabályozásnál a kis- és középvízi meder szabályozása keretében alkalmazott főbb beavatkozások, illetve létesítmények a következők: mederátmetszés, vezetőmű, partvédőmű építés, keresztirányú művek (sarkantyú, T-mű, stb.) létesítése, mederkotrás. A mederátmetszés a folyó nyomvonalának megváltoztatásával új területet vesz igénybe ós eredményeként a folyó hossza megrövidül, esése megnövekszik, a víz sebessége megnő, medermélyülósi folyamat indul meg. A folyó kanyarulati viszonyai megjavulnak, kedvezőbbé válik a folyó víz-, jég- és hordalékszállító képessége. A vezetőmű .partvédőmű a folyás irányával párhuzamosan elhelyezett létesítményekből áll. E művekkel az áramlási viszonyok kedvezőbbé tehetők ós megakadályozható a folyó partjainak eróziója. A keresztirányú művek a folyó sodorvonalára merőlegesen vagy avval szöget bezáróan kerülnek beépítésre. Szerepük az, hogy a folyó középvagy kisvízi medrét összeszűkítse, az áramlási, hordalékvándorlási ós mélységi viszonyokat javítsa. E művek építésének célja a hajózható folyókon a hajóút paramétereinek javítása, fenntartása is. A mederkotrás célja elsősorban a folyó mélységi viszonyainak kedvezőbbé tétele, szabályozási céllal a folyó gázlós szakaszain kell végrehajtani. E beavatkozás hatásarendszerintnem hosszú távú, időszakonként meg kell ismételni. Ipari célra hasznosítható építőanyag kitermelése (betonkavics, homok) érdekében is végeznek nagy mennyiségű kotrási munkákat. A folyószabályozás (mederszabályozás) környezeti hatásán leegyszerűsítve azoknak a változásoknak az összességét értjük, amelyek a szabályozási művek építése következtében lépnek fel a folyóban, illetve a folyó által érintett területen. Ezek a változások bekövetkezhetnek pl. a folyó növény- éá állatvilágában, a partok helyzetében, növényzetében, a talajvízszint megváltozásában, a folyó esztétikai megjelenésében. A klasszikus értelemben vett folyószabályozás keretében, a folyók nagyvízi szabályzásának, az árvízmentesítésnek is jelentős a környezetet, a tájat érintő hatása. Példa erre a múlt században végrehajtott Tisza-szabályozás, valamint a Duna és a többi nagyobb folyóink mentén kiépített árvízvédelmi töltések rendszere. Az árvízmentesítés környezetvédelmi eredményeivel, hatásaival azonban tanulmányunk nem foglalkozik, ez a témakör ugyanis túllépné azt a keretet, amelyet a tanulmány célkitűzése során a folyóink közép- ós kisvízszabályozásának (a mederszabályozásnak) vizsgálataként megszabtunk, lehatároltunk. Szándékosan, tudatosan nem foglalkoztunk a folyócsatornázás keretében megépülő Gabcikovó—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer környezeti hatásaival sem, mert ezekkel a kérdésekkel az Országos Környezetés Természetvédelmi Tanács 3/1983. (VI. 21.) számíj határozatában foglaltak alapján az illetékes szakminisztériumok, hivatalok foglalkoznak. Ugyancsak nem tértünk ki elemzésünk, vizsgálataink során a Tiszalöki Vízlépcső duzzasztott szakaszának ós a kiskörei tározónak a hatásvizsgálatára sem, mert ez is a folyócsatornázás kategóriába tartozik és mert ezekkel a kérdésekkel az elmúlt években több tanulmány, szakcikk foglalkozott. A megépült tiszai, körösi vízlépcsőket, illetve az alattuk lévő mederszakaszt annyiban érintettük, amenynyiben a vízlépcsők kezelése, üzemelése folyószabályozási beavatkozást igényel. Tószabályozás módszerei és környezeti hatásai Tószabályozás alatt azon műszaki beavatkozások összességét értjük, amelyek megváltoztatják a tó hidrológiai, morfológiai, hidraulikai, vízminőségi és ökológiai viszonyait. A tószabályozás célja a tóval szemben támasztott népgazdasági igények (hajózás, vízi sportok, fürdőzés, haltenyésztés és halászat, nádtermelés, vízkészlef-gazdálkodás, vízminőség-szabályozás) magasabb szintű és biztonságos kielégítése. A tószabályozás három részből, a vízszintszabályozásból, a part- és mederszabályozásból, továbbá a vízminőség-szabályozásból tevődik össze. A háromféle szabályozás nem független egymástól, pl. a vízszint-, a part- és mederszabályozás egyben vízminőség-szabályozás is. A tanulmány keretében nem foglakozhattunk a tavak vízgyűjtő területén történő beavatkozásokkal, amelyek elsősorban a tó vízminőségét befolyásolják. Vízszintszabályozás alatt a tó természetes vízforgalmában a vízgyűjtőn (tározás, vízátvezetés) vagy a tavon (leeresztés) történő azon műszaki beavatkozások összességét értjük, amelynek hatására megváltozik a tó vízjárása, víztérfogata, vízminőségi és ökológiai állapota. A vízszintszabályozás történhet a lefolyás vagy a hozzáfolyás kormányzásával, vagy a kettő kombinációjával. A vízszintszabályozás irányulhat évi vagy többéves ingadozás mérséklésére, tartós vízszintsüllyesztésre, vagy tartós vízszintemelósre. Part- ós mederszabályozás alatt a parton és a mederben történő azon műszaki beavatkozások összességét értjük, amelynek hatására megváltoznak a tópart és a tómeder morfológiai és a tó vizének hidraulikai, vízminőségi és ökológiai viszonyai. A part- ós mederszabályozás kotrásból, feltöltésből, partvédőmű építésből vagy ezek kombinációjából áll. A szabályozás történhet lokálisan vagy a tó egészére kiterjedően. Víz minőségszabályozás alatt a tóban ós a tó vízgyűjtőjén történő azon műszaki beavatkozások összességét értjük, amelyek megváltoztatják a tó vízminőségi és ökológiai viszonyait. A tanulmány csak a tóban történő műszaki beavatkozásokkal foglalkozik. A- vízminőség-szabályozás a tóban történhet vízszintszabályozással, a meder kotrásával ós nádszabályozással (telepítés, kotrás), az utóbbi hatása lehet lokális vagy az egész tóra kiterjedő. Környezeti hatás alatt mindazon mennyiségi és minőségi változások összességét értjük, amelyek a tóban, annak vizében vagy élővilágában, továbbá a környezetében a szabályozás hatására jönnek létre. A tó vízkészletében, medrében történő mindennemű beavatkozásnak van környezeti hatása, nemcsak a tudatos szabályozásnak. (Pl. mólóépítés, nádnyiladék vágás stb.) A hatások leírása, ismertetése A folyószabályozás főbb hatásai Mederátmetszés hatása. A beavatkozás célja a túlfejlett kanyar szabályozása, kedvezőbb vonalvezetéssel, hatására a folyó hossza megrövidül, esése megnő, esetenként a folyó által veszélyeztetett létesítmények (árvízvédelmi mű, lakott terület stb.) biztonsága fokozódik.