Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
5. szám - Lesenyei Gábor–dr. Vajna Zoltán: MÉLYÉPTERV rendszerű flotáló berendezések üzemi tapasztalatai
Lesenyei G.— dr. Vajna Z.: Mélyépterv rendszerű flot aló Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. 287 nába vezetett kb 1300 m 3/d technológiai szennyvizüket finomrács-ívszitán átvezetés után javasoltak flotálni. Hosszanti átfolyású modellberendezésünket a 3. képen mutatjuk be. A vegyszer nélküli félüzemi vizsgálatunk eredményeként a szerves oldószerextraktban mért csökkenés 08-77% volt, az elfolyó víz maradék szennyezettsége 40-70 g/m 3. A bikromátos kémiai oxigénigény 35-48%, míg a szárazanyagtartalom 31-42 %-kal csökkent. Félüzemi kísérleteink fő jellemzőit a 3. ábrán foglaltuk össze. 3. kép. Hosszanti átfolyású modellberendezés húsipari szennyvizek flotációs tisztítására JBild 3. Längsdurchströmte Mödellanlage zur Klärung ' von Fleischindustrie-Abwässern über Flotation 4. Hűtőházi — konzervipari szennyvizek flotációs tisztítása során a gyümölcs, zöldség és főzelékfélék tartósítóipari feldolgozásakor keletkező darabos jellegű szem- és hűvelyrészeket, valamint pelyhes struktúrájú héj- és rostrészeket kell a szennyvízből kiválasztani. A feldolgozott nyersanyagfajtátóLés az egyes nyersanyagok egymáshoz viszonyított mennyiségétől függően a flotációt előzetes pelyhesítés után, illetve nyers szennyvízzel hajtottuk végre. A folyamatosan változó szennyvízminőség rendkívül megnehezítette az optimális pehelyszerkezet kialakításához a szükséges vegyszer, a kicsapási pH beállításához a mészhidrát mennyiség, továbbá a pelyhesítéshez szükséges időtartam meghatározását. A flotálás fázisszétválasztási műveletét különböző üzemi paramétereknél vegyszeradagolással és anélkül vizsgáltuk. Az eredmények az üzemmód és a súlyponti nyersanyagok gyártása szerint szórtak. A főidénv valamennyi nyersanyagféleségének szennyvizére érvényes volt, hogy a flotáló teljesítményét lényegesen befolyásolta a különböző típusú lebegőanyagok aránya. Az optimális tisztítási eredményt szennyező anyagféleségként jellemző lebegőanyag struktúra szerint más-más üzemmódnál értük el. A habzást elősegítő oldott szervesanyagok jelenléte gátolta a flotátum szárazanyagtartalom növekedését. A vizsgált tartományban a felületi terhelés a tartózkodási időnél nagyobb hatást gyakorolt a tisztítás hatásfokára. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 10 20 30 W 50 60 70 80 90 100 Tisztítást hatásfok [%] 3. éibra. Húsipari szennyvíz flotációs tisztításának félüzemi - kísérleti eredményei Abb. 3. Flotationsklärung von Abwässern der fleischverarbeitenden Industrie ; halbtechnische Versuchsergebnisse A vegyszeradagolás szükségességét az eltávolítandó lebegőanyag minősége szabta meg. A túlnyomóan kolloid méretű szennyezőanyag tartalmú vizeknél csak vegyszeradagolással érhettük el a kívánt eredményt. A viszonylagosan nagy mennyiségű alakos, szemes — darabos szennyezőanyagokat tartalmazó vizek flotálása mind vegyszerrel, mind vegyszer nélkül rosszabb minőségű tisztított vizet szolgáltatott. A zömében héjfoszlányokkal és rostrészecskékkel szennyezett vizeknél vegyszeradagolás nélkül is megfelelő lebegőanyag csökkenést kaptunk. A flotálás szempontjából jellemző három lebegőanyag típussal szennyezett víz pillanatnyi struktúrája és töménysége nagyon tág határok között változott. A változó terheléssel összhangban a tisztítási hatásfok is ingadozott. A legkisebb hibahatárokon belül reprodukálható, a követelményeket kielégítő eredményeket, nevezetesen az ülepíthető lebegőanyag 80,2—94,6%közöttieltávolítását3 m 3 /h és 4,5 m 3/h betáplálásnál, 30%-os recirkulációval és 0,5 MPa telítési nyomáson értük el. Ekkor a flotátum szárazanyagtartalma 3-5% között változott. Felületi CCI4. extrakt terhelés . 0,80 0,60 0,W 0,20 Felületi lebegőanyag terhelés 30 20 10 Tartózkodási idő [min]
