Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Lesenyei Gábor–dr. Vajna Zoltán: MÉLYÉPTERV rendszerű flotáló berendezések üzemi tapasztalatai

306 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Dr, Wi sn ov szky I.: A vízellátás, csatornázás és fürdő szolgáltatás felületi terhelés [g/m*] 1 Betáplálás 3,0 rri'/h vegyszer nélkül 2 Betáplálás 3,0 3 Betáplálás « • Betáplálás 7,0 i i I i I i I i i i 'rOO 800 1200 1600 2000 2*00 Flotált viz lebegőanyag tartalma [mg/l] 4. ábra. Hűtőházi flotált szennyvíz lebegőanya (/-tartalmá­nak változása a felületi terhelés függvényében Abb. 4. Veränderlichkeit des Schwebstoff gehalts von flotiertem Kühlhausabwasser in Funktion der Oberflä­chenbelastung Megfelelő pelyhesítésnél a hozzáadott alumínium­szulfát 92—95%-a került aflotátumba. Az elért tisz­títási hatásfokot a betáplálás, a vegyszeradagolás, valamint a felületi lebegőanyag-terhelés függvé­nyében a 4. ábra mutatja. 5. Gyógyszervegyészeti nagyüzem ipari szennyvíz­tisztító berendezés 350 m 3/d iszapvíztelenítő rend­szerében a centrifugálás során a vízfázis lebegő­anyag kihordását többlet polielektrolit helyett flotálással csökkentjük. A kiviteli tervezést üzemi, illetve félüzemi mo­dellvizsgálatok előzték meg. A savsemlegesítés gipszes iszapját és a biológiai szennyvíztisztítás kevertiszapját a dán GV-SEPARATION AS K 151 MC típusú centrifugán víztelenítette. Meg­állapították, hogy a fugát tovább tisztítást nem igénylő minőségét 140 g/m 3 Praestol 521-K adago­lása biztosítja. Helyszíni TEST vizsgálatokhoz csatlakoztunk és a dánok által termelt fugát flotá­cióját hajtottuk végre. Vizsgáltuk, hogy a fugát maradék szennyezettsége hogyan változott az im­port vegyszer dózisának csökkentésével, illetve a különböző minőségű fugát szárazanyagtartalma ho­gyan választható ki a flotációval. A kísérletek so­rán meghatároztuk a kiviteli tervezés méretezési paramétereit: 50 g/m 3 polielektrolit dózissal a fu­gát 14-20 kg/m 3 összes lebegőanyagtartalma a flo­táció után 0,12-0,22 kg/m 3-re csökkent, a sűrített iszap szárazanyag tartalma 16-21 % volt. 6. Tavanit gyártás szennyvizének tisztítására üzemi méretű flotációs technológiai vizsgálatot végeztünk. A tavanit bentonit kötésű bazaltgyapot keményle­mez, amelyben kötőanyagként bentonit mellett keményítőt és alumíniumszulfátot alkalmaznak. A koagulálószerrel kiegészített vizes szuszpenziót szű­rőlapokra vezetik, ahol először gravitációs úton, majd préseléssel és vákummal víztelenítik. A flotációs technológiai vizsgálatok erdményei alapján az üzem vízgazdálkodását átalakítva, tel­jesen zárt, cirkulációs vízrendszerben tisztítottunk. E vízrendszerből szennyvízelvezetés nem történt, vesztesége egyrészt a panel szárítása során bekövet­kező párolgás, másrészt a flotációs tisztításkor kép­ződő flotátum mennyiség. Ennek megfelelő pótvíz szükséges. Üzemi kísérleteink — lebegőanyagterhelés össze­függéseit az 5. ábra mutatja — alapján kiviteli ter­veinkben 60 perces tartózkodási időre méteteztünk, 30% reeirkulációt alkalmazva. Kiegészítésül 5 g/m 3 Praestol 534 K, vagy 544 K adagolása szükséges. A próbaüzem során tapasztaltuk, hogy a visszaforga­tott ipari víz nagy oldott szervesanyagtartalma miatt gondoskodni kell a keményítő bomlásának hatékony megakadályozásáról. Lebegőanyag [g/m 7hj 5. ábra. A TAVA NI T- gyéirtás szennyvizének flotációs tisztítása Abb. 5. Abwasserklärung über Flotation bei der TAVA­NIT-Erzeugung jp | 7. Szénmosói vízrendszerben szennyvíztisztítási feladatot a szennyvíz finom eloszlású lebegőanyag­tartalma és az üzemi flotálóban alkalmazott olajos reagens miatti olajszennyezés okozott. Félüzemi kísérletünkben végeredményben40per­ces tartózkodási idővel és 25% recirkulációalkalma­zásával teljes eredményre jutottunk. A tisztítás eredményét a lebegőanyagterheléssel jellemezzük a 6. ábrán. Terveinkben a szénmosó üzem teljesen zárt, cir­kulációs vízrendszerét alakítottuk ki, a pótvízként To 7B 7I Hatásfok [%] 6. ábra. Szénmosói szennyvíz flotációs tisztítása Abb. 6. Flotationsklärung der Kohlenwäsche-Abwässer

Next

/
Oldalképek
Tartalom