Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
5. szám - Dr. Öllős Géza: A szennyvíztisztító telepek tervezésének környezetvédelmi szempontjai, különös tekintettel a szagproblémákra
Dr. öllős G.: A szennyvíztisztító telepek tervezése Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. 263 c) a tisztítótelepekről (tisztítási folyamatokból, iszapkezelésből) származhatnak. Amint a 4. ábra szemlélteti, a szennyvíztisztító telepeken képződő szaganyagok zömmel szerves vegyületek (Maurer et al., 1979,). Az inhaláció révén felvett aromás szénhidrogének (benzol stb.) különösen máj- és vesekárosodást okozhatnak. A halogénezett szénhidrogének narkotikus hatásukon túlmenően, különösen a légutakat és a szemeket ingerlik. A halogénezett vegyületek közül pl. a széntetraklorid, a kloroform és egyéb klórozott vegyületek különösen veszélyes — a rákosodásra vezető — máj- és vesekárosodást okozhatnak. A szív, a központi idegrendszer szintén károsodhat. Szerves szaganyagok Telített Telítetlen _L x Alifás szénhidrogének 1 Aromás szénhidrogének Heiyettrsitetlen Helyettesített Arzén tartalmú Foszfortartalmú Nitrogéntartalmú Oxigéntortoimú rm Kentortolmú Halogéntartalmú Szelentortalmú < Aminők A1 koholok Merkaptón N. Heterociklusos Éterek Szulfidok, ill. tioéterek Hidrazin Aldehidek Tiocianatok Izqcionotok ketonok Izotiocianötok Nitrovegyuletek Karbonsavak SHeterociklu sos vegyületek Nitrilek Ktjrbonsnv esz terek Egyebek Izoriitritek Karbonsav amidok Fgyebek Fpoxidok Egyebek 3. ábra. Szerven szaganyagok kémiai osztályozása Puc. 3. XuMuiecKan KAaccurpuKaifun opeanuuecicux naxnyeiuux eeuiecme c) a homokfogó levegőztetésekor a strippingfolyamattal a szennyvíz egyes, kis sűrűségű és finom alkatrészei a vízfelüléten át a légtérbe kerülnek. Ez elkerülhetetlen. Az 5 jelű biológiai lépcsőt (a szóbanforgó esetben) eleveniszapos medence képviseli. Ennek minimális szaghatása érdekében a következőkre kell gondolni. a) Az eleveniszapos medencék környezetében gyakran a tipikus ,,föld"-szag érzékelhető, ami azonban szintén levegőszennyeződést jelent. b) Az elkerülhetetlen aerosol képződés környezetszennyező hatását pl. lefedéssel kell megakadályozni. c) A csepegtetőtest üzeme gyakran nagyon erős szagemisszióval jár együtt. Ennek oka elsősorban az, hogy a mikroorganizmusok optimális életfeltételei biztosításához nagy mennyiségű oxigén szükséges. És minthogy a keletkező lebontási végtermékek a csepegtetőtesten alulról felfelé átáramló levegőtérbe kerülnek, azzal együtt felfelé, a légkörbe távoznak. A legnagyobb mértékű tisztítótelepi szagemiszsziók a 9-12 jelű iszapkezelési műveletek közben keletkeznek. 5. Szaganyagok légtérbeli jelentkezésének (szabaddá válásának) mechanizmusai A szaganyagok a szennyvízterekből a légtérbe — az aerosolképződés, — a kilevegőztetés (stripping) és — a spontán (természetes) gázkiválás révén transzportálódhatnak át. 6. A szagemisszió elleni védekezés módjai A szagemisszió elleni védekezés módjai két csoportba oszthatók (Möller, 1983J. 1. A szagkomponensek keletkezésének elkerülése és /vagy kilépésük/ szabaddá válásuk megakadályozása. 2. Ha a szaganyagok jelen vannak, akkor — felfogásuk (pl. zárt, lefedett térből), — transzportálásuk zárt vezetékben, — kémiai fixálásuk, — lebontásuk, — hígításuk (pl. kémény) jöhet szóba. Ezek azonban meglehetősen költséges műveletek. 4. A szagemisszió helyei és a szagegység nagyságrendje szennyvíztisztító-telepen A szennyvíztisztító-telepi szagemisszió lehetséges helyei és a szagegység nagyságrendje — példaként — a 4. ábrán adott ( Hanggartner, 1980; Musche, 1981 j. Az 1-4 jelű tisztítási folyamatok esetében a szagemisszió minimális szinten tartása érdekéten a következő üzemelési szempontokra kell ügyelni (Eitner, 1984,): a) a tisztítótelepre kerülő szennyvíz friss állapotú legyen, b) a rácsszemét és a homokfogó iszapja szabályos időközökben eltávolítandó, 7. A szaganyagok fixálása, lebontása A következő eljárások ismertek: — H..S fixálása szulfidokban stb., — biokémiai oxidáció, — lebontás oxidálószerekkel, — termikus oxidáció, — megkötés szilárd felületen (adszorpció: aktívszén, zeolit stb.) 8. Megelőző intézkedések 1. Szagkomponens-keletkezés megakadályozása/ csökkentése (Möller, 1983,): 1.1. A kritikus szennyvizek szennyvízcsatornába vezetésének megakadályozása.