Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
5. szám - Dr. Öllős Géza: A szennyvíztisztító telepek tervezésének környezetvédelmi szempontjai, különös tekintettel a szagproblémákra
262 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. A szennyvíztisztító telepek tervezésének környezetvédelmi szempontjai, különös tekintettel a szagproblémákra DE. ö L 1 Ő S GÉZA* egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora 1. Bevezetés A szennyvíztisztító telepek tervezése, építése és üzemeltetése kezdetben a vízügyi előírások és a tisztítási technológiák alapján vált lehetővé. Az utóbbi években azonban már a telep és a környezet közötti kapcsolat is egyre fontosabbá válik. A települések folyamatos fejlődése következtében a szennyvíztisztító telepek és a lakóterületek közötti távolság általában csökken. így a tisztítótelepekkel kapcsolatos kedvezőtlen környezeti tényezőket (pl. zaj, szag, aerosol), a közegészségi veszélyforrásokat előbb-utóbb minden telepen fel kell ismerni, illetőleg az előírásoknak megfelelően meg kell szüntetni, avagy megfelelő mértékre kell csökkenteni. Új telepek esetében a telep és a környezet közötti kapcsolatot tudatosan, a követelmények szem előtt tartásával már a tervezéskor kell tisztázni. A következőkben a szennyvíztisztító telepeken kisebb-nagyobb mértékben keletkező és a környezetre ható szag-emisszióval foglalkozunk. A tanulmány célja a szagképződés, a szagok technológiai szabályozásának, a szennyvíztisztító telep környezettel való elfogadható kapcsolatának rövid, bevezető jellegű áttekintése. 2. Definíciók 1. A szagegységekkel (GE) kifejezett szagérték (GW) alatt a vizsgált gáz és a szag-neutrális (inert) gáz olyan hígítási arányát értjük, amelynél a keverékgáz szagát a tesztelő személyek 50 %-a közvetlenül észleli (Böhnke, Frechen, 1983,): GW=l + Vi v7 (i) GW Gin GW tiszta GW n (2) / = k log GIF, ahol I a szagintenzitás, k anyagállandó. * Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest. 4. A szagintenzitás, a szagérték és a terhelési küszöb közötti kapcsolat az 1. ábrán adott (Eitner,\QM). Amint az ábra érzékelteti, a szagterhelés mértéke felől az intenzitástartomány tájékoztat. A szagterhelés — a 2-es küszöbértéktől gyenge, — a 3-as küszöbérték felett erős. 3. A szaganyagok, eredetük A szaganyagok sokféle, lehetséges eredete a 2. ábrán érzékelhető. A szennyvizek szaganyagai: a) az iparból, b) a csatornahálózati transzport-folyamatokból 100 200 300 WO Szögérték (GW) szagegységekben 500 ahol Vi az inert (szintetikus) gáz térfogathányada, V p a szagot tartalmazó elszívott levegő térfogataránya. Az egyenlet szerint tehát valamely egységnyi szagegységgel rendelkező levegő, hígítás nélkül, a tesztelő személyek 50%-ánál szagérzetet kelt. 2. A szagérték redukálásának mértéke (Cffvc). amikor a levegőt tisztítjuk: /. ábra. A szagintenzitás, a szagérték és a terhelési küszöb közötti kapcsolat Puc. 1. U,en3b Mexcdy UHmencueHOcmbw, eeAmunoü u nopoeoM naepy3Ku 3anaxa A SZENNYVÍZ SZAGKEPZO ANYAGA! •• • NH 3 -C0 2 ahol G Weyers a nyers (tisztítandó) levegő szagértéke, GW tiszta a tisztított levegő szagértéke. 3. A szagintenzitás és a szagérték közötti kapcsolat kifejezésére a szennyvíztisztító telepi szagokra nézve a Weber-Fechner-féle egyenlet (1877) tűnik alkalmazhatónak : (3) — BIOL REAKCIÓKBÓL (KÜLÖNÖSEN A NITROGEN ÉS KÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK ANAEROB LEBONTÁSÁBÓL, PL. CH h) — IPARI EREDETŰ VEGYSZEREKBŐL — CSATORNAHÁLÓZATBELI TRANSZPORTBÓL 3. BAKTÉRIUMOK (ESÖSZERŰ SZENNYVIZÖNTOZÉS) U. ALGÁK ÉS GOMBÁK (SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TÓBAN, BEFOGADÓKBAN) 5. ÁLLATI SZERVEZETEK (PL TUBIFEX, NEMATODA, STB.) 2. ábra. A szaganyagok eredete Puc. 2. HcmoiauK itaxnyeuiux eetyecme
