Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Horváth Zsolt: A kommunális hulladékelhelyezés egyes vízföldtani kérdései

Horváth Zs.: A kommunális hulladékelhelyezés Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. 219 ügyi Szabvány kommunális hulladéklerakóhelyek esetében 'legalább 1,5 m telítetlen zóna vastagságot írt elő. A legújabb kiadású OÉSZ (1980) ebben a kérdésben már nem foglal állást [12], ami lényegesen szakszerűbb megközelítése problémának. .0 o Cl c -o •c s 0,006 • 0,004 In * 6,7 % agyag •1,1% humusz o 9,3% agyag 3,1% humusz . • 77,7% agyag 14,3% humusz V I o Qj Adszorpciós szám Table 1. Adsorption values 6 I 2 •S i' g»-« 0 2-2 -5- 51 ° S-2 ^ 0,002 9,0 pH 5. ábra. Különböző összetételű talajok megoszlási hányadosa cink esetében (Jörgensen, 1075) Fig. 5. The distribution of zinc tin soils with different composition Ennek bizonyítására elegendő utalni Griffin és Shimp vizsgálataira [1], akik csurgalékvizet szivárogtattak át ismert homok-agyagásvány összetételű vizsgálóoszlopokon és meghatározták a csurgalékvízben az egyes vizsgált elemek koncentrációját a mintákon való átszivárogtatás előtt és után. így minden elemre meghatározható volt egy „adszorbciós szám" (1. táblázat). Mint a táblázatból látszik az egyes elemek mobilitása merőben eltér egymástól. \ / \ N Természetes S Sterilizált i / ; — 2°/. Hontmorillonit •N —--- AXMontmorillonit M S - -H 87.Montmorillonit 1. táblázat Elem 0/ /o Elem /o 0 1 7. 3 5 u 6 7 8 9 Kílógzási idő [hónap] 6. éibra. Szivárgási tényező változása csurgalékviz Itatására, ismert összetételű homok — montmorillonit mintákban (Carturright, 1077) Fig. 6. Change of the seepage coefficient due to the effect of excess seepage in samples consisting of sand and montmorillonite with known composition legalább kismennyiségű iszap és agyagfrakció is található. Ilyen földtani képződményekre történő lerakással a műszaki és biológiai módszerekkel minimumra korlátozott csurgalékviz hatására a kezdeti ,,k" tényező értéke rövid idő alatt kisebb lesz, másrészt a beszivárgó csurgalékvízben lévő szennyező anyagok koncentrációja nagymértékben csökken mielőtt eléri a felszín alatti vizet. Ugyanakkor vannak olyan vízföldtani egységek, amelyek vízkészlete szigorú védelmet kell, hogy élvezzen minden külső környezetszennyezéssel szemben. Ezek sorában legérzékenyebbek a nyílt karsztterületek, amelyek a töréses, repedéses zónák mentén a kolloidok hiánya miatt — szinte telPb 99,8 NH, 37,1 Zn 97,2 Mg 29,3 Cd 97,0 Na 15,4 fig 96,8 CI 10,7 Fe 58,4 B — 11,8 Si 54,7 Mn —95,4 K 38,2 Ca —656,4 A természetben a laboratóriuminál lényegesen összetettebb viszonyok uralkodnak, amiből következik, hogy a felszín alatti víz védelméhez szükséges telítetlen zóna vastagságot csak a szennyezőanyag és a természeti adottságok együttes ismerete alapján lehet az adott vizsgálati helyre vonatkozóan konkréten meghatározni. Mindezek a vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőben települési hulladéklerakóhelyek elhelyezésére bátrabban vehetjük igénybe azokat tektonikusán kiemelt helyzetben lévő talajvizet nem, vagy csak nagy mélységben tározó „száraz" homok, kavicsos homok területeket, ahol ^12 J3 ;§ 3 isi 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Dúsítás időtartama, t[d] 7. éibra. A beszivárgás sebességének mértékadó kezdeti értéke (V

0) és változása időben a nyersvíz lebegőanyag koncentrációja függvényében (Karácsonyi, öttős, 1980) ig. 7. Initial value of the velocity of seepage ( V

0) arid its change in time as a function of the concentration of suspended load in raw waters