Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
3. szám - Gorzó György–Kiss Gábor: Néhány heterocisztás cianobaktérium populációdinamikája a Balatonban
182 Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. Gorzó Gy.—Kiss G.: Néhány heterocisztás kenesei laboratóriumában került meghatározásra (KGST. I II. Kémiai módszerek, 1974). Eredmények, értékelés 1. Rövid időtartamú, vertikális változások a vízoszlopban (7.18-aés 8.15-e között , a 16., 12. és 17. mvh-n): A mind térben, mind időben egyaránt végrehajtott mintázások tették lehetővé, hogy a heterocisztás cianobaktériumok vertikális megoszlását, illetve a tó egészére kiterjedő kvalitatív és kvantitatív változását szűk intervallumon belül mérhessük.. Ebben az időszakban az Anabaena spiroides (max. biomassza: 9,3 mg/l) és az A. aphanizomenoides (max. biomassza: 8,8 mg/1) fajok domináltak, míg az A. scheremetievi (max. biomassza: 0,78 mg/l), az Aphanizomenon flos-aquae, az A. issatschenkoi és az Anabaenopsis raciborskii alárendelt szerepet töltött be. 2. ábra. Az Anabaena spiroides biomasszájának vertikális változása 1083. 7. 18. és 8. 15. között a Szigligeti (17. mvh.) és a Keszthelyi (12 és 16. mvli..) medencében Abb. 2. Vertikale Veränderlichkeit, der Biomasse von Anabaena spiroides zwischen 18. 07. und 15. 08. 1083. in den Seebuchten zu Szigliget (Probenahmestelle 17) und Keszthely (Probenahmestellefi 12 und 16) Az A. spiroides (2. ábra) 7.27-én a 16. mvh.-n a felső 10 cm-ben hatalmas biomasszát (61 mg/l) és klorofill-a-t (233,1 mg/m 3) produkált. A 3 m-es vízoszlop teljes A. spiroides sejtnépességének mintegy 20—25%-a a felszíni néhány cm-es vízrétegben helyezkedett el, amit e cianobaktérium átlagos biomasszája (9,3 mg/l) és az átlagos klorofill-a (39,4 mg/m 3) értékei is jól bizonyítanak. A 7.29-i mintázásunk során ilyen rétegződést már nem tapasztaltunk. Az előző napi vihar ugyanis annyira felkeverte a tavat, hogy a rétegminták adatai az átlagmintákéval szinte egyenlővé váltak. A vihar azonban csak a rétegződést szüntette meg, mivel a biomassza (átlag biomassza: 9,27 mg/l), és a kolrofill-a (átlag klorofill: 38,4 mg/m 3) totális értékei a vízoszlopban nem csökkentek. 8.01-re a biomassza mára vízoszlopban lefelé haladva kismértékben csökkent és .8.15-re a cianobaktérium- a fenékközeli rétegekből már teljesen el is tűnt. A rétegminták adatai szerint az A.spiroides7.18-ánelsőneka fenékközeiben jelent meg, majd látványos felszíni vízvirágzás után 8.15re kisebb mennyiségben csak a felszíni rétegekre korlátozódott. Az A. spiroides megoszlás dinamikája hasonló volt a 12. és 17. mvh.-n is. Először (7.18.) itt is a fenékközeli vízrétegekben találtuk meg. A felszíni vízvirágzás (7.27), majd a vihar utáni homogenizálódást követően (8.15.) ismét csak a felszíni vízrétegekből mutathattuk ki. A vízvirágzáskor a vízoszlop A. spiroides populációjának 40—50%-a (átlag biomassza: 12. mvh.-n 8,1; 17. mvh.-n 3,9 mg/l; átlag klorofill-a: 12. mvh.-n 32,8; 17. mvh.-n 17,6 mg/m 3) a felszínre emelkedett. Az A. spiroides biomasszája a felső 10 cm-es vízrétegben mindkét mintavételi helyen elérte vagy meghaladta a 16. mvh.-n mért értéket. A kisebb átlagok mellett, a nagyobb felúszás következtében szinte ugyanazok a felszíni értékek alakultak ki. A felszíni 10 cm-es vízréteg mikróbanépessége majdnem 90%-ban A. spiroides-t tartalmazott a vízvirágzáskor. A biomassza és a klorofill-a mérési adatainak egybevetése alapján a biomassza átlagos klorofill-a tartalma 0,28—0,38% volt. 100 mg/m 3es, szemmel is már jó] látható klorofill-a-t kb. 26— 38 mg/l-es A. spiroides biomassza esetében mérhettünk. E faj 50%-os felúszása esetén már igen alacsony, 1,7—2,5 mg/l-es átlagos biomasszaértékek is látványos felszíni elszíneződést, zöldülést okozhatnak. A 7.27.-Í felszíni vízvirágzásban a vízben jelenlevő 6 heterocisztás cianobaktérium közül az A. spiroides mellett az A. scheremetievi is részt vett. A tipikusan felszíni vízvirágzást gyakran okozó Aphanizomenon flos-aquae és A. issatschenkoi felúszása nagyon kismértékű volt, e fajokra jellemző pehelyképződés azonban előfordult. Hasonló eloszlást mutatott a korábbi években a teljes víztestet elfoglaló Anabaenopsis raciborskii is. Fordított rétegződést produkált a nagy mennyiségben jelenlevő Anabaena aphanizomenoides. Az inverz rétegződés következtében a fenékközeli vízrétegek cianobaktériumtartalma is jelentős volt. Az A. scheremetievi és az A. aphanizomenoides biomasszája (mg/lben) a 16 . mvh.-en a vízvirágzás időszakában az alábbiak szerint alakult: 7.18. 7.27. 10 cm — 2,57 A. scheremetievi 1 m -— 1,22 2 m 0,11 0,83 3 m 0,19 0,16 7.18. 7.27. 10 cm 0,30 1,03 A. aphani'/.o menői- 1 m 0,30 1,10 iles 2 m 0,41 4,18 3 m 0,59 7,68 7.29. 0,40 0,03 0,01 1,50 2,49 3,11 4,20 8.01. 8.15. 0,14 0,17 0,01 0,05 0,01 0,07 — — 0,06 7.29. 8.01. 8.15. 9,70 0,75 8,39 0,65 9,52 0,71 8,28 0,79 2. A cianobaktériumok mennyiségének és faji összetételének változásai a tó vizében 1983 évben: A Keszthelyi medencében mért (12., 13., 14., 15. ós 16. mrh.) Anabaena spiroides biomassza-adato-