Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

3. szám - Gorzó György–Kiss Gábor: Néhány heterocisztás cianobaktérium populációdinamikája a Balatonban

Gorzó Gy.—Kiss G.: Néhány heterocisztás Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. 183 Anobaena spiroides ' / I / Á aphanrzomenoides 07 OS. OS OS. [hónapi 04 Of 2S 26 [d] 3. ábra. Az Anahaena spiroides ( ) és az A. aphanizomenoides ( ) biomasszájánál< változása 1983-ban Abb. 3. Veränderlichkeit der Biomasse von Anahaena spiroides ( ) und A. aphanizomenoides ( ) im Jahre 1983 Aphoriizomenon s pp. \ L nyiségi értékeit mérhettük. Ezzel egyidőben a Zalatorkolatnál (14. mvh.) az A. spiroides biomasszája lecsökkent, majd 8.15-re újra megnőtt. Ezután 8.29-én a Keszthelyi medence nagy részében (12.,. 15. és 16 .mvh.) újra magas értékeit mutathattuk ki. Lokálisan ekkor újra felszíni vízvirágzások jelentkeztek. Az átlagmintákban az A. spiroides a cianobaktériumok teljes biomasszájának csak mint egy 25—30%-nyi frakcióját tette ki. Az említett 3 mvh.-en azonban az A. spiroides biomasszája 2,5 mg/l körül volt. Mint láttuk, ez az érték 50 %-os felúszás esetén, látványos vízvirágzást eredményezhet. Ezidőtájt a heti 1-2 vihar a vízvirágzások pontos, egzakt nyomonkövetését lehetetlenné tette, az átlagminták alapján azonban a felszíni elszíneződés feltehetően előfordulhatott. A szórványos vízvirágzás lehetősége gyakorlatilag a 7. hó első felétől a 9. hó elejéig fennállt. Ebben a térségben az A. spiroides fellépésében és a totális biomassza maximumok alakulásában mutatkozó' időbeli eltérések egyértelműen a Zala hatását bizonyítják. E faj a Keszthelyi és Szigligeti medencén kívül időben késve, kis mennyiségben a Szemesi (8., 9., és 10. mvh.) medencében is jelentkezett. Az Anahaena aphanizomenoides először G.20-án a Keszthelyi medence partközeli vizeiben (13., 14., és 15. mvh.) fordult elő. 7.18-án már atóközépi mvh.en (12. és 16. mvh.) is megtalálható volt. Ezek szerint e faj a parti sávból, illetve a Zala torkolatából származhatott. Biomasszája maximumait 8.01-én (12., 13., 14., és 16. mvh.), illetve 8.29-én (14. és 15. mvh.) mértük. A Szigligeti medencében (11. és 17. mvh.) késve, egy 8.15-i és egy 9.12-i maximuma alakult ki. Kis mennyiségben a Szemesi (8., 9. és 10. mvh.) és a Siófoki medencében (3. mvh.) is előfordult. A Keszthelyi medencéből kiinduló K-i irányú terjedésében a sűrűn jelentkező viharok is szerepet játszhattak. A mélységi rétegződést alig mutató két Aphanizo menőn speciesz (4. ábra) szórványosan, igen kis mennyiségben, főként a parti sávban, Lyngbyával és Microcystissel váltakozva már a 4. hóban előfor[mvh] 3 Szervetlen N P0.-P <5 »Qj-H < 2 P0„~P ~ 10 [hönap] »• in 4. ábra. Az Aphanizomenon spp. ( ) és az Anapaenopsis raciborskii ( ) biomasszájának változása 1983-ban (10—17. mvh.) Abb. 4. Veränderlichkeit der Biomasse von Aphanizomenon spp. ( ') und Anapaenopsis raciborskii ( ) im Jahre 1983 (Probenahmestellen 10—17) kat (3. ábra) figyelembe véve határozott időrendi sorrend és térbeli megoszlás állapítható meg. Az A. spiroides legkorábban (7.04-én) a 14-es mvh.-en jelentkezett, ezt követően 7.27-én és 7.29-én már az egész Keszthelyi (12., 13., 15., 16. mvh.) és Szigligeti (17. mvh.) medencében maximális meny11 Cinobakt. biomassza H/'J •10 -10 H A-rri-^ -10 10 11 1? [hó] 5. ábra. Az N-limit időbeli alakulása a Balaton hosszszelvényében 1983-ban Abb. 6. Zeitveränderlichkeit der N-Limitim Längsprofil des Bid a ton