Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
3. szám - Csepregi András: A karsztos beszivárgás számítási módszereinek összehasonlítása a vízszint-változások elemzése alapján
I Csepregi A.: A karsztos beszivárgás számítása Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. 133 bon a fiiggőeleges áteresztőképesség is jelentősen nagyobb. A beszivárgást közvetlenül a víznyelőkön keresztül bekövetkező gyors lefolyási folyamatok s növelik, a sekélykarszt forrásai közismerten rövid időn belül reagálnak a lehulló nagyobb csapadékokra. Az ilyen gyors átfolyású rendszerekben ugyan nehézséget okozhat a forráshozam alapján a beszivárgás és a felszín alatti lefolyás szétválasztása, de a nyári beszivárgás mindenképpen jelentős lehet. A beszivárgást tehát a csapadékviszonyok mellett a földtani felépítés (litológiai-szerkezeti jellemzők) és ezekkel összefüggésben a karsztosodottság mértéke is erősen befolyásolja. Az ország eltérő éghajlati adottságú területein található karsztos hegységeink változatos földtani kifejlődéséből adódóan a beszivárgás számítási módszerek alkalmazási területe korlátozott. Vizsgálataink szerint a nagy vastagságú, kevésbé karsztosodott karbonátos tárolókban a vízkészlet természetes változásait Kessler H. módszere alapján célszerű meghatározni, ajtározódási folyamatok figyelembevételével. IRODALOM [1] Höcker T. (1975): A barlangi csepegés és a beszivárgás kapcsolata a Bükk-hegység keleti részén. Magyar Karszt és Barlang. [2] Juhász József (197(1): H idrogeológia. Budapest. Tankönyvkiadó. [3] Osepreyi András (1981): A Dél-Baranyai szigetrögök karsztvízföldtani vizsgálata. Szakdolgozat ELTE TTK (kézirat). Budapest. [4 \ Kessler Hubert (1954): A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási % megállapítása. Kézirat. Budapest. [5J Lorbercr Árpád (1982): A harkányi termálvízkészlet védőidomának megtervezése. VITUKI jelentés (Kézirat). Budapest, [ti] Lorbercr Árpád (1982): A Balatonederics—Nemesvita környéki vízbeszerzési lehetőségek értékelése, különös tekintettel a nyirádi bánya környezeti hatásaira. VITUKI jelentés. Budapest. [7] Lovász György (1977): Baranya megye természetföldrajza Baranya Monografia Sorozat. Pécs. Vergleich der Bereelinungsmctlioden der Karst-Infiltration auf Grund der Analyse der Wasserstandsänderungen Csepregi, A. Für die Ermittlung der Wasserneubildung in Karstgebieten ist die Kenntnis der Infiltrationswerte unenbbehrlieh notwendig. Die angewandten Methoden beruhen zwar auf Messungen der Quellschiittung bzw. der Tropfintensität, doch können durch ihren Einsatz auch die mehrjährigen Wasserspiegelschwankungen in unseren Karstwasserträgern erklärt werden. Im Villányi-Gebirge untersuchten wir die Richtigkeit der auf Grund von künstlichen Karstwasserentnahmen und der sog. Kessler H.-Methode aufgestellten Wasserbilanz und kontrollierten diese mit Hilfe der in den Beobachtuugshrunnen gemessenen Wasserspiegeländeri ingen. Auch die Veränderlichkeit des natürlichen Wasservorrates im dolomitischen Wasserträger des KeszthelyiGebirges konnte her die Kesslersche Infiltrationzberechnung erfasst werden. Dank der verzögerten Veränderung der Speicherung erscheint mit Hilfe von weiteren Untersuchungen eine Vorhersage der jährlichen durchschnittlichen Wasserstände lösbar zu sein. 5 ábra. Az évi átlagos karsztvízszintek összefüggése a beszivárgott vízmennyiségek 2 éves csúszóátlagaival Abb. 5. Beziehung cwischen den jährlichen mittleren Karstwasserständen und den gleitenden Mittelwerten der zweijährigen infiltrierten Wassermengen
