Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Hatfaludy Bálint: Egy tanulmány tanulságai

- Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. 125 Egy tanulmány tanulságai HATFALUDY BÁLINT* Ez év tavaszán ismertette az ausztriai SEBAcég hálózati hibabemérő berendezéseit a vízmű vállalatok főmérnökei előtt, majd 1984. június 20án nagysikerű termékbemutatót tartottak Pécsett. A tájékoztatókon — korlátozott példányszámban — közreadták a berendezéseik, eljárásuk alkalmazásával Essen és Ulm vízműveire kidolgozott számítási anyagot, mely némi továbbszámítással érdekes összehasonlításokra, következtetések levonására volt alkalmas. Figyelemmel az 10381 1983. (IX.22.) MT határozattal jóváhagyott célokra, és az ezek elérését szolgáló Akcióprogramban meghatározott feladatokra, ezek közreadása több, mint időszerű. Essen városa 1500 km ellátóvezetékkel — mely műszaki tartalmában a 27/1975. (X.30.) MT sz. rendelet 1. melléklete szerinti „közcsőhálózatnak" felel meg — és több, mint 70 ezer bekötéssel rendelkezik. Ez utóbbi 729 km vállalati tulajdonú (a vízmérő és a közcsőhálózat közötti) bekötővezetéket jelent. Az ellátóvezeték főbb műszaki jellemzőit néhány magyar város és az országos adatok bemutatásával az 1. táblázat tartalmazza. Mivel a „hálózati veszteség" számítása közel azonos a 81.090/1981. OVH igazgatás—statisztikai előírásokkal, e mutatók (Essen: 14,6%

Ulm: 20%) is szembeállíthatók a hazai adatokkal. Megállapítható, hogy az essen-i hálózat — átmérő szerinti összetétele megfelel a hazai arányoknak, — anyag szerinti összetételében jelentősen eltér a hazai városok hálózatától (nálunk a „kevésbé állóképesebb" anyagok alkalmazása jellemző), — üzemi nyomása Budapest kivételével magasabb, mint az összehasonlításba bevont hazai városoké, — kor szerinti összetétel tekintetében csak Budapesthez hasonlítható, (talán még néhány — az összehasonlításba be nem vont dunántúli városéhoz — Sopron, Pápa, stb.,melyek vízművesítése már a XIX. században előrehaladott volt — viszonyítható lenne). 1. tábláza A működő hálózatok összehasonlítása (Essen: 1979., hazai adatok, 1982.) Megnevezés Essen 1. 2. 3. 4. A esőhálózat megoszlása lit ni érő szerint [%] —50 51—100 101—200 201—500 500 felett 2 50 32 12 4 1 52 32 12 3 7 55 20 18 2 53 26 12 7 3 51 31 12 3 Anyag szerint [%1 Acél ' Öv 7 91 fi 15 8 3 43 6 9 A. c. Egyél) 0,1 1,9 fi 7 12 81 11 50. 4 71 14 Kor szerint [%] —1950 1951—1970 1971— 45 41 14 7 + 13 + 80 + 7 + 13 + 80 + 48 34 18 16 32 52 + = kiemelt (megyei városi) jogállású települések átlagos mutatói. Közcsőhálózat hossz (km) Hálózati veszteség (%) 1590 14, fi 42fi 520 414!i 36 774 10,5 11,7 10,8 Nyomás (bar) 5 3,® 4 3—10 1 = Debrecen; 2 = Szeged; 3 = Budapest; 4 —ország összesen. 1,3 A hasonlóságok és eltérések jellege, mértéke együttes figyelembe vételével feltételezhető, hegy az essen-i vízellátási hálózat anyagának jobb minőségét ellensúlyozza a valamivel nagyobb életkor és üzemviteli nyomás, ezért az essen-i vizsgálatok során tapasztalt és értékelt jelenségek sokat mondhatnak számunkra. A mintegy 2 év alatt (1979—1980) a közhálózat és bekötővezetékek több, mint 70%-ára kiterjedt részletes vizsgálatok a 2. és 3. táblázat szerinti veszteségforrások számbavételére nyújtottak les hetőséget és ezek mintegy 70—80%-ának megszüntetését műszaki-gazdasági szempontból reálicélnak ítélték. Essen 1979. veszteségek volumene, intenzitása, a megjelenés helye szerint 2. táblázat Veszteség helye 1 m

: l/h feletti intenzitású veszteségek „Fiktív" +1 m

3, veszteségek 'h alatti összes veszVeszteség helye db összes m

3/év Átlagos ni

3/h összes m/h

3 Átl. m

3/h Ellátó vezeték Bekötővezeték Egyéb (tüzivíz stb.) Szerelvények 897 1401 59 2 571 065 1 642 736 94 500 157 115 293,5 187,5 10,8 17,9 1 591 856 2 343 300 325 869 163,1 267,5 37,1 456,6 455,0 10,8 55,13 Összesen: 2357 4 465 416 509,7 4 097 582 467,8 977,5 Összes veszteség: 8 563 000 m

8/év =977,5 m'/óra Fiktív = vízmérőórahibák stb. * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest.