Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Hatfaludy Bálint: Egy tanulmány tanulságai

- Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. 125 Egy tanulmány tanulságai HATFALUDY BÁLINT* Ez év tavaszán ismertette az ausztriai SEBA­cég hálózati hibabemérő berendezéseit a vízmű vállalatok főmérnökei előtt, majd 1984. június 20­án nagysikerű termékbemutatót tartottak Pécsett. A tájékoztatókon — korlátozott példányszám­ban — közreadták a berendezéseik, eljárásuk al­kalmazásával Essen és Ulm vízműveire kidolgo­zott számítási anyagot, mely némi továbbszámí­tással érdekes összehasonlításokra, következteté­sek levonására volt alkalmas. Figyelemmel az 10381 1983. (IX.22.) MT határozattal jóváhagyott célokra, és az ezek elérését szolgáló Akcióprogramban megha­tározott feladatokra, ezek közreadása több, mint idő­szerű. Essen városa 1500 km ellátóvezetékkel — mely műszaki tartalmában a 27/1975. (X.30.) MT sz. rendelet 1. melléklete szerinti „közcsőhálózatnak" felel meg — és több, mint 70 ezer bekötéssel ren­delkezik. Ez utóbbi 729 km vállalati tulajdonú (a vízmérő és a közcsőhálózat közötti) bekötővezeté­ket jelent. Az ellátóvezeték főbb műszaki jellemzőit néhány magyar város és az országos adatok bemu­tatásával az 1. táblázat tartalmazza. Mivel a „hálózati veszteség" számítása közel azonos a 81.090/1981. OVH igazgatás—statisztikai előírásokkal, e mutatók (Essen: 14,6% Ulm: 20%) is szembeállíthatók a hazai adatokkal. Megállapítható, hogy az essen-i hálózat — átmérő szerinti összetétele megfelel a hazai ará­nyoknak, — anyag szerinti összetételében jelentősen eltér a hazai városok hálózatától (nálunk a „kevésbé állóképesebb" anyagok alkalmazása jellemző), — üzemi nyomása Budapest kivételével magasabb, mint az összehasonlításba bevont hazai váro­soké, — kor szerinti összetétel tekintetében csak Buda­pesthez hasonlítható, (talán még néhány — az összehasonlításba be nem vont dunántúli váro­séhoz — Sopron, Pápa, stb.,melyek vízművesí­tése már a XIX. században előrehaladott volt — viszonyítható lenne). 1. tábláza A működő hálózatok összehasonlítása (Essen: 1979., hazai adatok, 1982.) Megnevezés Essen 1. 2. 3. 4. A esőhálózat megoszlása lit ni érő szerint [%] —50 51—100 101—200 201—500 500 felett 2 50 32 12 4 1 52 32 12 3 7 55 20 18 2 53 26 12 7 3 51 31 12 3 Anyag szerint [%1 Acél ' Öv 7 91 fi 15 8 3 43 6 9 A. c. Egyél) 0,1 1,9 fi 7 12 81 11 50. 4 71 14 Kor szerint [%] —1950 1951—1970 1971— 45 41 14 7 + 13 + 80 + 7 + 13 + 80 + 48 34 18 16 32 52 + = kiemelt (megyei városi) jogállású települések átlagos mutatói. Közcsőhálózat hossz (km) Hálózati vesz­teség (%) 1590 14, fi 42fi 520 414!i 36 774 10,5 11,7 10,8 Nyomás (bar) 5 3,® 4 3—10 1 = Debrecen; 2 = Szeged; 3 = Budapest; 4 —ország összesen. 1,3 A hasonlóságok és eltérések jellege, mértéke együttes figyelembe vételével feltételezhető, hegy az essen-i vízellátási hálózat anyagának jobb mi­nőségét ellensúlyozza a valamivel nagyobb életkor és üzemviteli nyomás, ezért az essen-i vizsgálatok során tapasztalt és értékelt jelenségek sokat mond­hatnak számunkra. A mintegy 2 év alatt (1979—1980) a közhálózat és bekötővezetékek több, mint 70%-ára kiterjedt részletes vizsgálatok a 2. és 3. táblázat szerinti veszteségforrások számbavételére nyújtottak les hetőséget és ezek mintegy 70—80%-ának megszün­tetését műszaki-gazdasági szempontból reáli­célnak ítélték. Essen 1979. veszteségek volumene, intenzitása, a megjelenés helye szerint 2. táblázat Veszteség helye 1 m : l/h feletti intenzitású veszteségek „Fiktív" +1 m 3, veszteségek 'h alatti összes vesz­Veszteség helye db összes m 3/év Átlagos ni 3/h összes m/h 3 Átl. m 3/h Ellátó vezeték Bekötővezeték Egyéb (tüzivíz stb.) Szerelvények 897 1401 59 2 571 065 1 642 736 94 500 157 115 293,5 187,5 10,8 17,9 1 591 856 2 343 300 325 869 163,1 267,5 37,1 456,6 455,0 10,8 55,13 Összesen: 2357 4 465 416 509,7 4 097 582 467,8 977,5 Összes veszteség: 8 563 000 m 8/év =977,5 m'/óra Fiktív = vízmérőórahibák stb. * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom