Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
2. szám - Dr. Fodor Tamásné–dr. Scheuer Gyula: A Tihanyi forrásüledékek paleohidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója
86 Hidrológiai Közlö rvy 1984. 2. sz. Dr. Fodorné—dr. Scliever: A tihanyi forrásüledékek rekons trukciója sitik, hogy a tavi üledékképződés befejező szakaszában egyes források környezetükben már létrehozták forráskúpjuk egy részét és ezek a tó szintje fölé emelkedtek. A Nyereg- hegyen megfigyelhető, hogy a működés több kisebb forrással indult meg, amelyek egymás közelében voltak. A kiválással magasodva fokozatosan összenőttek, majd a legintenzívebben működők üledéke elborította kisebbeket, meggátolva azok tevékenységét. így azok vize tovább megnövekedett, ami fokozott üledék képződéssel járt. Ez a folyamat folytatódva fokozatosan egy vagy több (2—3) forrásfeltörésben koncentrálódott a víz, így létrehozva a forráskúpot vagy forráskúp sort. A tihanyi félsziget posztvulkáni forrásai sohasem voltak szó szerint véve igazi gejzírek. Ezt már Hoffer A. [14] is megállapította. Megfigyelések szerint többféle típus állapítható meg: 1. Kis vízhozamú, rövid ideig működő kis magasságra felszökő forrás. Ezek hozták létre a Nyereghegy gerincén megfigyelhető kis forráskúpokat (7. kép). Magasságuk 0,5—1,5 m között változik. Anyaguk hidrokvarcit és körkörösen rétegzett. A források csak rövid ideig működtek, utána elapadtak. Ezzel a kúpok növekedése is leállt. Ennek három altípusa különböztethető meg. a) amikor a forrás csak kis önálló kúpot hozott létre. b) a forrásnak több járata volt, így a fő kúpnak parazita kúpjai is vannak (3. ábra). c) amikor vonal menti kúpsorokat alkot. 2. Kis vízhózamú szakaszosan működő és kifolyású források. E források hozták létre azokat a kúpokat, amelyek magassága eléri a 3—4 m-t, rétegzettek (8. kép). Ezeknek anyaga is hidrokvarcit. Ezek már tovább működtek és előfordul az, hogy több önálló kúp összenőtt. 3. A nagy kúpokat létrehozó kis vízhozamú (5—10 l/min) források. Hosszabb ideig működtek. Hiányzik az előző két típusra jellemző rétegzettség. Ha igazi gejzírek lettek volna a szakaszos kitörés miatt rétegzettek lennének. Egyes kúpoknál az ismert tetarátás lépcsős alakulati formák is kimutathatók. 3/2. A források vízhőmérséklete Az egykori források vízhőmérsékletére vonatkozóan a recens források és gejzírek, valamint a kivált anyagban kimutatott növényi maradványok adnak felvilágosítást. A források egy részének — amelyek a felszökő vizű típusba sorolhatók —t vízhőmérséklete elérhette vagy megközelítette a 100 C°-ot. A nagy kúpoknál megfigyelhető növénymaradványok (9. kép), amelyek azt jelzik, 8. kép. Kisebb felszökő vizű forráskúpok összenövéséből keletkezett kúpsor. Megfigyelhető a lemezes rétegzettség. A rétegek kb. 1 mm vastagságúak. NyeregXegy Bild 8. Kegelreihe, entstanden durch Zusammenwuchs von kleineren Quellkegeln mit gering hochsprudelndem Wasser. Die blättrige Schichtung ist gut erkennbar. Die Schichten sind ungefähr 1 m dick. Nyereghegy, Tihany 7. kép. Felszökő vizű kis ikerforráskúp a Nagynyereg gerincén Bild 7. Zwillingsquellkegel aus aufsprudelndem Wasser am Grat des Hügels Nagynyereg in Tihany 3. ábra. Tihany Nyereghegyi kis forráskúpok 1. bazalt tufa, IIa. egyedi, lib. parazita kúpos, 2. lemezesen rétegzett hidrokvarcit, 3. forrás felszökővízzel és és forrásjárattal Abb. 3. Die kleinen Quellenkegel am Nyereghegy in Tihany 1. Basalttuff, — Ha individueller Kegel, — Hb Parasitenkegel, — 2. blättrig geschichtetes Hydroquarzit, — 3. Quelle mit aufsprudelnden Wasser und m t Quellengaug 9. kép. A forráskúpon megtelepedett növényzetet bizonyító 1 cm vastagságú csöves alakulati formák az Akasztóhegy K-i oldalán lévő feltárásban Bild 9. Den Pflanzenwuchs am Quellenkegel beweisende 1 cm starken rohrartigen Gebilde in der Erschließung an der Ostseite des Akasztóhegy, Tihany
