Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
2. szám - Dr. Fodor Tamásné–dr. Scheuer Gyula: A Tihanyi forrásüledékek paleohidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója
Dr. Fodorné— dr. Scheiter: A tihanyi forrásüledékek rekonstrukciója Hidrológiai Közlörty 1984. ?.. sz. 85 magasabban fekvő teraszokon, völgyfőkben fakadnak nagyrészben igazodva a helyi erózióbázishoz. így a morfológiai helyzet és az erózióbázishoz viszonyított helyzet alapján megkülönböztethetünk : a) az erózióbázison, b) az erózióbázis közelében (5—20 m-rel magasabban) ahhoz kapcsolódva, c) kiemelt helyzetben attól függetlenül. Ezt tovább osztályozva megfigyelhetők : 1. Víz alatt i fórrások I /a. tengerben 1/b. tóban (kaidéra tóban) I /o. folyóban • 2. Időszakosan víz alatti források 2/a. dagálykor víz alá kerül 2/b. alacsony vízálláskor szárazra kerül 2/c. a folyó árhullámai átmenetileg elborítják (alacsony v. magasártéri források) 3. Szárazföldi,források.fakadhatnak 3/a. völgytalpon 3/b. völgyfőben 3/c. folvóteraszon 3/d. abráziós színlőkön (tavi vagy tengeri) 3/e. völgyoldalban 3/f. fennsíkon 3/g. lepusztulási felszíneken 3/h. besüllyedt medencékben 3/i. nyeregben 3/j. gleccser alatt A fenti csoportosításból megállapítható — ami természetesen nem teljes, mert számos átmenet lehetséges —, hogy a helyi vízföldtani adottságok határozzák meg a források kilépési helyeit. A források természetesen nem örök életűek. A földtörténeti események határozzák meg keletkezésüket és elhalásukat. Ezért földtani szempontból csak egy epizódnak tekinthetők. A fejlődési szakaszokat a ma ismert posztvulkáni területeken tapasztaltak is visszatükrözik. Mert vannak megszűnt, — ezeket az idősebb forrásüledékek bizonyítják — elhalóak — kifolyás nélküli források — és dinamikusan feltörő források és gejzírek. 3. A tihanyi forrásüledékeket lerakó források sajátosságai Az előzőek alapján a helyi földtani és vízföldtani viszonyoknak meghatározó szerepük van a posztvulkáni ásvány- és hévízes működésben. A helyi vízföldtani adottságok a vízutánpótlódási körülmények döntően befolyásolják kialakulásukat és időbeni lefolyásukat. Nyilvánvalóan ezzel magyarázható az a körülmény is, hogy kisebb előfordulásoktól eltekintve lényegében csak a Tihanyi-félszigeten és ezen belül döntő súllyal — annak is a D-i részén (Gejzírmező) találhatók meg a forrásüledékek legnagyobb része. Itt voltak meg és alakultak ki olyan viszonyok, amelyek kedvező egybeesése révén jöttek létre a páratlan szépségű forráskúpok. Ezért a tihanyi-félszigeti forrásüledékek keletkezésének okait abban kereshetjük, hogy e területrészen lokálisan olyan vízföldtani viszonyok voltak, amelyek más területeken hiányoztak. 3/1. Az egykori források jellege és típusai a) Tavi forrásműködés. A korábbi vizsgálatok szerint [14, 23, 24, 44] a posztvulkáni forrástevékenység bevezető képződményeit tavi eredetű lemezes hidrokvarcit, porózus édesvízi mészkő és mésziszap, és agyag (6. kép) képviseli. A félsziget legnagyobb részét elborító tóban rakódot le ez az üledékösszlet. Ebben törtek fel a magas hőmérsékletű források. Az üledékképződésben a forrásvizek szerepe időszakonként megnövekédett, ekkor túlsúlyba jutottak a vegyi kiválásból származó üledékek. Háttérbe szorultak viszont akkor, amikor a közeli szárazföldről nagyobb mennyiségben mosódott be anyag, vagy vulkán anyagszórás történt. Természetesen a forrásfeltörési centrumok környezetében ezek a hatások csak kisebb mértékben és átmenetileg érvényesültek. A laza nem óementált rétegek -— kovaiszap — akkor keletkeztek, amikor a tóban a lebegő anyag mennyisége jelentős volt és ezekre a szemcsékre csapódott ki az oldott anyag, ezután ülepedett csak le. A vékony és lemezes rétegzettség is azt jelzi a képződményeknél, hogy az üledékképződés feltétele ritmusosan változott, amely esetleg évszakos ingadozással, vízhőmérséklet változással hozható kapcsolatba. b. Szárazföldi forrásműködés. A tónak megszűnése után teljesen uralomra jut a posztvulkáni forrástevékenység, amely id. Lóczy L. [24] szerint létrehozta a több mint száz önálló forráskúpot. A Szarkádi oldalon és az Akasztóhegy környékén lévő feltárások azt bizonyít jók, hogy részben ugyanazok a forrásfeltörési centrumok működtek tovább, mint amelyek a korábbi tavi fázisban már kialakultak. A megfigyelések azt valószínű6. kép. Rétegzett tavi üledékek közbetelepülő bazalt tufarétegekkel. Tihany Akasztóhegy K-i oldal Bild 6. Geschichtete Teichsedimente mit zwischen gelagerten Basalttuff schichten; Tihany, Ostflanke des Akasztóhegy
