Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
372 Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. Varsányiné Tóth I. és mktsai: Kémiai és bakteriológiai vízminőség 4. táblázat \r. indikátor baktériumuk miatt különböző típusú vízminták száma Anzahl der wegen indikaturbakterien beanstandeten Wasserprohen verschiedenen Typs Minták száma Indikátor baktériumok miatt kifogásolt minták száma Conform Fekális Coliform E. coli I. Kekális Streptococcus víztípus bakteriológiáikig is eltér egymástól, a redukált vizek bakteriológiai állapota a legkedvezőbb a vegyes és oxidált típusoké lényegesen kedvezőtlenebb. IRODALOM u L2| Redukált talajvizek 53 I 1 1 — Vegyes talajvizek 43 6 2 2 1 Oxidált talaj- [3 | vizek 90 4"2 <j 1 kell. Azok a vizek pedig, melyek oxidáltabbak, így az NH t koncentráció nem éri el a határértéket, [4; de még a NOT" sem esik kifogás alá és kémiai szempontból még elfogadhatóak lennének, rendszerint bakteriológiaiéig nem megfelelők. A talajvizekben az NH^-t friss szennyeződéssel hozzák összefüggésbe, mégpedig fehérje, illetve fehérje természetű anyagokkal történt szennyeződéssel [8], Amennyiben ez így lenne, a bakteriális szennyezettségnek magasabb NH4 koncentrációval kellene együtt járni. Vizsgálataink alapján úgy tűnik, hogy a nagyobb NH4" tartalom a kedvezőbb, a kisebb NHf tartalom a kedvezőtlenebb bakteriológiai vízminőséggel fordul elő. Véleményünk szerint az MSZ 450/1—78-ban a talajvizek NH 4 tartalmára megadott 0,2 mg/l határérték túl szigorúnak tűnik, különösen ha a védett vízadók vizére megengedett 2,0 mg/l-hez viszonyítjuk, és feltételezzük, hogy az NH,f — legalábbis a tűrhető 2,0 mg/l-es koncentrációban — az ember egészségére nem káros. Az NHt eredetére vonatkozóan feltételezhető vizsgált területünkön, hogy az esetek nagy részében nem szennyezésként került talajvizeinkbe, hanem a redukált talajvizek természetes összetevője, mely a talajok szerves anyag tartalmának bomlása során keletkezett. Összefoglalás A szerzők Csongrád megye Duna-Tisza közé eső részén a talajvízre telepített kutak kémiai és bakteriológiai vízminőségét vizsgálták. Megállapították, hogy a talajvizek három típusba — redukált, oxidált és vegyes — sorolhatók be a nitrogén, kén és vas vegyértékállapota alapján. A három [5] [01 [7.1 [81 [í'l [10] ["1 [12] [13] Alföldi, L.: Movement and interaction of nitrates and pesticides in the vegetation cover-soil groud waterrock system. International Symposium ,,ImPrague. Agricultural Activities on Ground Water" pact of 1982. Alföldi, L.: Hydrogeologieal aspects of ground-water nitrification. Nonpoint nitrate pollution of municipal water supply sources: issues of analysis and control, Laxenburg, Ausztria 1982. 43—55 Alföldi, L.: Felszín alatti vizek nitrát szennyeződésének problémái. ,,A földalatti vizek nitrátos elszennyeződésének megelőzése" ankét, Budapest 1983.'7—22 Brooks, D., Cech /.: Nitrates anil bacterial distribution in rural domestic water supplies. Water Research, 1979. 13, 33—41 Oervy, 11.: A műtrágyázás hatása a talaj és vízminőségére. Környezetvédelem. 1978. 11, 17—20 Miháltz, 1.: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana. Hidrológiai Közlöny, 1966. 2, 74—90 Molnár, Kúti, L.: A kiskunsági Nemzeti Fark HI. sz. területén található Kisréti- Zabszék- és Kelemenszék tavak környékének talajvíz-földtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 1978, 8, 347—355 Pálinkás, L.: Településegészségtan. Medicina Könyvkiadó 1971. Budapest. Otto, A .: Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás okozta vízszennyezések. Környezetvédelem, 1980. 10, 27—30 Hónai, A.: Magyarország talajvizeinek vegvi jellege. Hidrológiai Közlöny 1958. I, 42—54 /1 onai, A.: Vízföldta ni tanulmány a Kisalföldről. Hidrológiai. Közlöny, 1960. 6 470—483 Schwüle, F.: A talajvíz szennyeződése szerves anyagokkal. Környezetvédelem, 1978, 8 21—23 Varsányiné Tótli /., Fodré Zs.: Talajvízre telepített kutak vizének kémiai analízise Csongrád megyében. Egészségtudomány, 1982. 26 381—387 Beziehung zwischen chemischer und bakteriologischer Wassergüte in den Grundwässern des Komilais Csongrád Frau Varsányi Tóthi.— Frau Fodré, Zs.— Frau Kiss, P. Die Verfasser untersuchten die chemische und bakteriologische Wasserbeschaffenheit der Grundwasserbrunnen im Komitat Csongrád im mittleren Teil des Zwischenstromlandes Donau-Theiss. Auf Grund des Stickstoff-, Schwefel- und Eisenwertigkeit-Zustandes können diese Grundwässer in drei Typen — reduziert, oxydiert und gemischt — eingereiht werden. Diese drei Wassertypen sind auch bakteriologisch abweichend. Am günstigsten ist der bakteriologische Zustand der reduzierten Wässer, jener der gemischten und der oxydierten Typen ist erheblich ungünstiger. (Folytatás a 468. oldalról.) Br. Vara 11 kii István: Szúnyogirtó szerek fiziológiai hatása néhány vízi szervezetben. Az ,,Anyagforgalom" tárgykör összefoglaló előadását dr. Oláh János tartotta. Itt hangzott el még Br. Dévai István— Heim Csaba -Wittner Ilona: Sekély vizek kénforgalmáról c. előadása is. ,,A biológiai vízminősítés fejlődése 1959-től napjainkig" tárgykörben dr. Felföldy Lajos tartott összefoglaló előadást. A tárgykörboli további előadások: Pintérné Papp Eleonóra—Nagy Á.—dr. Lakatos Gyula: Vegyipari szennyvíz kétlépcsős biológiai tisztításának modelezése. [ír. V. Balogh Katalin -dr. Saláliki János: Nehézfémszennyezés jelzése biológiai módszerekkel a balatonfüredi szennyvíztelep és vitorlástelep térségében a Balatonban. A hal- és halászatbiológia tárgykörben összefoglaló előadást Ruttkay András tartott. Poszteron mutatták be a következő előadásokat: Lőrincz Gábor—dr. Dévai György—Moskát Csaba: Javaslat a sekély vizek trofikus állapotának matematikai-statisztikai leírására. Törökné Kozma Andrea—dr. Borsányi Mátyás— dr. Csanád) Mihály—dr. Schiefner Kálmán: Balaton menti felszíni ivóvíztisztító művek higiénés értékelése biológiai ós kémiai paraméterek alapján. Csermák Kálmán: A balatoni üledék gáztartalma. Br. Amlrikovics Sándor—dr. Forró László—Zsunics Erzsébet: A fertői Utricularia vulgaris zoogén táplálékösszetételéről. Br. Vasas Ferenc: Ujabb adatok a Körösök mikroszkopikus vízigomba flórájához. V. 1.
