Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Kaliczka László: Kisvízfolyások rendezésének időszerű kérdései

Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. 373 Kisvízfolyások rendezésének időszerű kérdései* DR. KALICZKA I, Á S Z L ()** I. Bevezetés. A kérdés jelentősége Magyarország területének kb. 55%-a (47 000 kin

2) begy- és dombvidék jellegű. E területet átszövő kisvízfolyások hossza mintegy 25 000 kmre tehető. A 25 000 km hosszat elérő kisvízfolyásokhoz kapcsolódik a vízfolyások vízgyűjtőterületén lévő lecsapoló vízelvezető- és csatornahálózat, melynek km

2-re eső fajlagos hossza kb. 0,6—0.8 km. f A 47 000 km

2 nagyságú terület legjobb termőterületei a vízfolyások völgyében találhatók, mert e területeken halmozódott fel, a lejtőkről lesodort, humuszban gazdag termőtalaj. A vízügyi igazgatósági, ill. társulati kezelésű kisvízfolyások árterülete, 1082. évi felmérések szerint, 4301 km

2. A kisvízfolyások rendezett vagy rendezetlen állapota tehát 4301 km

2 területen befolyásolja, illetve befolyásolhatja a termelést. A mezőgazdasági érdekeken túl, nem hagyható figyelmen kívül, högy hegy- és dombvidéki területeken a kisvízfolyások völgyeiben található hazánk településeinek jelentős része. A települések belterületének jelentős részét közvetlenül érinti, metszi valamelyik vízfolyás. (Pl. Szombathely, Győr, Veszprém, Zalaegerszeg, Miskolc, Eger, hegy csak e városokat említsük.) A vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő vízfolyások árterületéből. 2715 km

2-ből, 148,8 km

2 a belterü let. A vízfolyások völgyében alakult ki hazánk közlekedési hálózatának egy része, követve a vízfolyások kedvezőbb esés viszonyait. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy jelentős gazdasági, kommunális érdekek, végső soron politikai érdekele kívánják azt, hogy a kisvízfolyásainkat a kor igényeinek megfelelően rendezzük, üzemeltessük és gondoskodjunk azok karbantartásáról. A magyarországi kisvízfolyások rendezésének alapelvei nagyjából a XIX. század végén a XX. század első éveiben alakultak ki. A közel százévre visszatekintő vízfolyásrendezések alapgondolata a lecsapolás, a vízmentesítés volt, mely minden károsnak minősíthető víz elvezetését kívánta. Ez az alapelv, a korabeli követelményeknek teljesen megfelelt, hisz a gazdálkodás akkori szintjén elsődleges feladat volt a lecsapolás, a vízrendezés, a területek alapvető művelési lehetőségének megteremtése. Meg kell említeni azonban azt, hogy elődeink is tudták és ismerték azt az elvet, hogy a vizet lehetőleg ott hasznosítsuk, ahol az megjelenik. Neves vízmérnökünk Beszédes József megfogalmazása szerint „Házad udvarából ne ereszd ki az eső vagy hó levét, míg nem használtad, ugyanígy * Az anyag a MTA Hidrológiai és Hidraulikai Albizottságának a felkérésére készült. Azt az albizottság megvitatta, s közlésre, javasolta. (Szerkesztőség) ** Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szekszárd. határodból, vármegyédből, országodból a vizet ki ne bocsásd, mert ez ingyen, a természet ajándéka". E gondolatok tulajdonképpen a mai korszerű vízgazdálkodás alapelvét fogalmazták meg. E célnak szükséges alávetni minden vízgazdálkodási tevékenységet, így a vízrendezést is. II. Szemléleti kérdések Kisvízfolyásaink mai rendezési feladatait a vízgazdálkodás egységes szemlélete alapján szükséges végrehajtani, azaz csakis azokat a vizeket szabad elvezetni, melyek ésszerű felfogása, hasznosítása nem, ill. csak igen jelentős költséggel oldható meg. A vizek felfogása, tározása azért is fontos feladat, mert a kisvízfolyások vízgyűjtőjén felfogott vizek jelentős segítséget adhatnak a kistérségek vízigényének kielégítéséhez, de ugyanakkor nem kismértékben csökkenthetik a vízfolyások kiépítésének költségeit is. Ez az elv ma polgárjogot nyert és mindenki elismeri ennek szükségességét. Az egységes vízgazdálkodási szemlélet gyakorlati megvalósítását azonban több tényező akadályozza. Ezek közű 1 az egyik anyagi eredetű, a másik szemléleti jellegű. A két tényező közül a szemléleti jellegű problémákról szükséges néhány gondolatot felvetni. A vízépítő szakemberek általában egyetértenek az egységes vízgazdálkodási szemlélet szükségességével. A korszerű szemlélet mellett azonban, a vízfolyásrendezések tervezési és kivitelezési munkáiban, sok esetben ma is, a régi vízmentesítő, lecsapoló felfogás megoldásai találhatók meg. A szakemberek egy csoportja a vízrendezési feladatokat az új szemléletnek megfelelően kívánja megoldani. Ezt igazolja például a Tarna völgyében végrehajtott mederrendezés, ahol az árvizek visszatartására több tározó létesült, de megtalálhatók a korszerű vízrendezés példái Baranya, Vas, Zala és Veszprém megyében is. A vízrendezési tervezéseknél ma is a mértékadónak minősített árvízi hozamok kártétel nélküli vezetése az uralkodó szempont. Nagyon sok esetben hiányzik a mederrendezés céljának meghatározása. Ez önmagában megkérdőjelezi a feladat-megoldás helyességét. Meg kell állapítani azt is, hogy az érvényes közgazdasági szabályozók miatt, a tervező és a kivitelező kevésbé érdekelt a megfelelő meder kialakításában. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a kivitelezőt a technikai eszközök a nagyobb meder kialakítására ösztönzik. A tervek minőségét befolyásolja az is, hogy a tervezés során az esetek egy részében, a vízfolyás tényleges ismerete nélkül, geodéziai felmérés alapján, „sablonosan" alakítják ki a meder hossz- és keresztszelvényeit. A vízfolyás életének, a vízhozamok változásainak, a medert alakító kis-,

ill. középvízi vízhozamoknak a vizsgálata elmarad. A rendezetlen mederben