Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Öllős Géza: Az ivóvíztisztítás időszerű kérdései

:i60 Hidrológiai Közlöny 1984. é: sz. Dr. öllős G.: Ivóvíztisztítás meg. Például az optimális pelyhesedés zónájában a rövid bekeverési idő és a nagyfokú bekeverési intenzitás közel sem annyira fontos (8. ábra), mint például az adszorpció-destabilizáció-zónájá­ban, vagyis az optimumnál kisebb fómsó-koncent­ráció tartományában ( Amirtharajah et al., 1982, Ollós—Kollár, 1984). Végső soron megállapítható: 1. A laboratóriumi Jar-tesztek (poharas vizsgála­tok) előnye mindig is az volt, hogy a derítés befo­lyásoló paraméterek hatásait integrálta, tehát az elméleti alapokat „automatikusan" igyekezett figyelembe venni. Azt azonban nagyon is szem előtt kell tartani, hogy — a nyersvíz minőségi paraméterei (mint sto­chasztikus input-adatsorok), — a Jar-tesztekből adódó determinisztikus szemléletű véleményalkotás, — a derítő, mint reaktor, és — a derítés eredményét képviselő output sto­chasztikus adatsorok) további összehangolása még a jövő fontos feladata. Lassúszűrés A tisztítási mechanizmus gerincét lassú szűréskor a biológiai hártyabeli folyamatok képviselik. Ennek megfelelően a tisztítótelepi lassúszűrő elsősorban a vízben levő — oldott szerves anyagok, — az íz-, szín-, szaganyagok, — általában a mikroszennyezőanyagok, mikro­organizmusok eltávolítására hivatott. Az olyan vegyületeket, amelyeket a baktériumok nem bon­tanak le, vagy kolloidális inert anyagok, a fizikai, kémiai előtisztítás révén kell megfelelő mértékig eltávolítani. Ezt a célt szolgálja ma már a világ számos vízművében pl. a derítés, gyorsszűrés és nem egy esetben, nagyon szerencsésen, az ózonos oxidáció. Az ózonos oxidáció számos—biológiailag nehezebben bontható vegyületet lebontásra alkal­masabbá teszi. Lassúszűréskor a szűrőszemcsék felületén rögzült baktériumok játszák a főszerepet. Szempontjukból a szűrés mechanizmusa: — az általuk lebontható vegyületeket (tápanya­gokat) a szűrőrétegre kell transzportálni, — a tápanyagokat a pórusokban mozgó víz teréből a szemcsék felületén rögzült baktériumok­hoz kell eljuttatni, ezt követi — a tápanyagok felvétele a baktériumok által. A transzport mechanizmusban a diffúzió szerepe az erőteljes. A baktériumok szubsztrátum felvevő képessége (szaporodási sebessége) elsősorban a szűrőszem­csék felületén létező S., tápanyagkoncentrációtól függ­A szaporodás alsó határát az minimális tápahyagkoncentráció képviseli. Az S x koncentrációjú tápanyag— diffúzió általi transz­portja a Fick-törvény alapján: d< dx ahol dM az átdiffundált tápanyagmennyiség, 1) a diffúziós tényező, F az a felület, amelyen át a diffúzió lejátszódik. Ez a transzport mindaddig nem korlátozza a baktériumok általi tápanyagfelvételt, amíg a dif­fúzió révén transzportált tápanyag mennyisége ( 0/j) a baktériumok által felvett tápanyag meny­nyiségével ( 0n) egyenlő vagy annál nagyobb: A szeincsefelületen rögzült, a heterotróf bakté­riumok által lebontott tápanyag és a baktérium­szaporodás közötti közelítő kapcsolat a Monod-üéle modell alapján (van der Kooij et al., 1983): V-V ahol, V a baktériumok szaporodási sebessége, en­nek a V korlátlan tápanyagkoncentrációhoz tarto­zó értéke Kmux. Ks állandó. 11a ezen utóbbi egyenletben V helyett G Fmax helyett—^ helyettesítéshez folyamodunk, tí IIIÍU kapjuk: £?="— Gmin G miii ^ , ahol G a szóbanforgó baktériumfajta generációs ideje, Gmin a minimális generációs idő. így vala­mely baktériumfajtára és valamely tápanyagra a G és az között, bizonyos esetekben a ' l alakú kapcsolat jellemző. Kisebb tápanyagkon­centráció esetén hosszabb érintkezési időre van szükség, mert a felvétel sebessége kicsi. Az /Sí-kon­centráció azonban nem vehető fel tetszés szerinti kis értékre az érintkezési idő egyidejűleg meghosz­szabbításával, mert egy íS' m i„-nál a felvétel mái­olyan lassú, hogy a baktériumok nem képesek életben maradni. Az elhalás és szaporodás egyensúlya esetében a generációs idő legyen G = t e. Ha S = S mi n, akkor Ks t e — G = Gmin 4" Gmin <j > amiből a biológiai tisztítást még lehetővé tevő minimális tápanyagkoncentráció: Gmin K« S, Minthogy ezért &n Mill— , _ n . l-e Crmin Gimn^te, Gmin KA­Ezek azok a közelítő elméleti alapok, amelyek alap­ján valamennyi szemcsés közégbeli szűrési folyamat esetében a biológiai tisztítás mértéke, bekövetkezésé­nek lehetősége vagy lehetetlensége majd átfogó, egysé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom