Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
6. szám - Dr. Öllős Géza: Az ivóvíztisztítás időszerű kérdései
Dr. Öllös G.: Ivóvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. 355 (JCS Og-oxidáció biológiát sti szemle.lettel, válik, a, következő kutatások során 'lezhetövé. Fontos erre az elméleti alapra figyelni, hiszen ma már — a partiszűrés, — a talaj vízdúsítás, — a gyorsszűrés előtt muláló hatása, — a lassúszűrő réteg, — a íí AC' adszorpció" miatti biológiai affinitása, — HAC már kimondottan biológiai kihasználása is átfogó folyamat-, illetve matematikai modell-alkotást igényel. Az előzőekben vázolt közelítő reakeió-model lekhez azonban alapvető követelmény az aerob állapot, vagyis az elegendő oldott oxigén jelenléte. A heterotróf baktériumok légzéséhez az 0 2 alapfeltétel. Sajnos egyes lassúszűrési folyamatok — mint például a partiszűrés —«• esetében a termelt víz minősége éppen az elégtelen mértékű 0 2 miatt időszakosan vagy trendszerűen változik, romlik. Ilyen szempontból különbség van a partiszűrés és a tisztítótelepi lassúszűrő-réteg között, mert míg az előbbi rendszer alig vagy egyáltalán nem, addig a lassúszűrő rétegbeli szűrés megfelelő előtisztítással (és esetleges levegőztetéssel) rendszerint jól kézben tartható. A partiszűrés hosszú idő óta elismert, hazánkban is jelentős mértékben alkalmazott ivóvíztisztítási eljárás. Előnye — eredetileg — elsősorban a következő okok miatt nyilvánult meg: — mint a folyóbeli öntisztulás, úgy a partiszűrés is természetes jellegű folyamatnak tekinthető, — a tisztítást a természet nyújtja, —Í a beszivárgást követő vízminőségváltozás (tisztulás) a természet törvényei által szabályozott fizikai-, kémiai- és biológiai mechanizmusok együttese révén jön létre. Rendkívül kedvező a viszonylag hosszú tartózkodási idő és az e közben ható adszorpció. Ez a széles tisztítás-tulajdonság-spektrumú, hosszú tartózkodási idejű folyamatrendszer, állandósult, megbízható, közegészségügyi szempontból kifogástalan minőségű ivóvíz szolgáltatására képes. Összehasonlítva egyéb ivóvíztisztítási eljárásokkal, még jelenleg is a legolcsóbb vízbeszerzési eljárás. Ezért a partiszűrés létesítésére helyes volt törekedni, fenntartását helyes előirányozni. Ma már azonban teljesen nyilvánvaló, hogy a partiszűrésű rendszer környezeti tényezői a természet ajándékának nem foghatók fel, azok a különböző érdekeltségű emberi tevékenységek által befolyásolt, manipulált tényezők. Ez a ,,befolyásolás", ennek mértéke egyes helyeken rövidebb vagy hosszabb idő óta a partiszűrés alapvetően fontos — megőrzésére nagyon érdemes — mechanizmusait veszélyezteti. Elvben viszonylag könnyebben fogadtuk el a világon a 9a, ábrán vázolt elvet, miszerint a folyó önt isztulása csak akkor lehetséges (az ivóvízellátás szempontjából is elfogadható mértékben), ha a szennyvíztisztítás, a természetes folyamatokon alapuló folyóbeli öntisztulás szempontjából megfelelő mértékű (Co), vagyis az öntisztulás kiindulási alapját jelentő kritikus Cs vízminőség szem előtt fartása elengedhetetlen. Felszini vlz ' Szennyvíz- öntisztulása tisztítás (költségmentes) Ivóvíztisztítás Ivóvíz JELMAGYARA1AT : C s 2 Szennyvíz minősége CS A folyá öntisztulása szempontjából megkövetelt tisztított szennyvíz minősége Q Az ivóvíztisztítás szempont/óból megkövetelt folyóvíz (nyersvíz) minőség lp A partiszűrés által megkövetelt folyó buti nyersvíz minőség C t Ivóvíz minősége 9a—c. ábra. A folyó, illetve a partiszűrés biztosította öntisztulás feltételeinek értelmezése Abb. 9a—c. Deutung der Bedingungen der durch den Fluss bzw. durch die Uferfiltration bewirkten Selbstreinigung Partiszűrésű ivóvíztisztítás szempontjából azonban az előző ábra gondolatából kiindulva további igényeket kell támasztani (9b, ábra): a Co birtokában a partiszűrés szempontjából is elfogadható folyóbeli vízminőséget (C v) kell biztosítani. Ha C v nem kielégítő, akkor utótisztítás szükséges (9c, ábra). A C„ követelmény — ismereteink mai szintjén — már egyértelműen indolkolható. A partiszűrés tisztítási folyamatait, ezen belül különösen a biológiai folyamatokat a következő tényezők befolyásolják (Schmidt. 1080) : — az anyagok (vegyületek) fizikai, kémiai sajátosságai ( Jaj táblázat),