Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
6. szám - Dr. Öllős Géza: Az ivóvíztisztítás időszerű kérdései
Dr. Öllös G.: Ivóvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. 353 Fe (H 20) 3(0H)®(aq) + 0H-^Fe(H 20) 2(0H); + + H aO. Ezekből az egyenletekből a ligandumc ka( elhagyva, pl. az Fe(H 20) 5(0H) 2 + helyett az Fe(OH) 2 +-ra jutunk. A fémsókkal való derítés tervezése a stabilitáshatár diagram alapján lehetséges. Ehhez a diagramhoz szükséges határ pH, illetve határ derítőszer koncentrációk a 6. a—b. ábra alapján értel. inezhető (Rubin, 1974; Amirtharajah, 1982). Az a.) ábra arra utal, hogy a hatékony pelyhesedés a koaguláció szempontjából kritikus pH,, és a stabilizáció szempontjából kritikus pH s között jelentkezhet. Ez a tartomány lefelé szűkül. A b.) ábra arra utal, hogy pH = const, esetben az alumíniumszulfát koncentrációtól függően — a stabilizáció szempontjából kritikus koncentráció (CSC) alatt a hidrogén-ion koaguláció, — a CSC és a kritikus koaguláció koncentráció (CCC) között a restabilizáció, — a CCC fölött a hatékony pehelyképződés a jellemző. A derítés jellemzésekor ezt a két koordinátarendszert egyetlen koordinátarendszerbe kell beolvasztani, ezáltal — a pelyhesedés és — a stabilitás feltételeiről valóban tájékozódhatunk (Amirtharajah et.al 1982; Rubin et al. 1974; Trussel 1978; Tekippe et al. 1970). Az egyesített diagram (7. ábra) zónái a következők : Az 1. zónában a gyors, hatékony pehelyképződés és a gyors fázisszétválasztás feltételei adottak. A 2. zónában — ahol az aluminát-ion az uralkodó — koaguláció, illetve pehelyképződés nem lehetséges. A3. — hidrogén-ion koaguláció — zónában a koaguláció, illetve a pehelyképződés nagyon lassú. A 4. zónában a restabilitáció jelentkezik. Ebben koaguláció, illetve pehelyképződés nem keletkezhet. A deritőr end'szert tehát az 1. zónában, annak is az optimális derítést biztosító paraméter-tartományaiban kell mindenkor beszabályozni. Ha ezt az alapvető kő£ p •s if 6a— .466 P. i n pn (/íjvrhc adott szuszpenzió koncentrációra vonatkozik) crc b. ábra. A pH határ értékek, illetve a derítőszer határkoncentrációk értelmezése 6a—6. Deutung der pH-Grenzwerte bzw. der Klärmittel-Grenzkonzentralionen 7. ábra. Az adagolt aluiníniutnxziilféd koncentrációja és az oldat pH- ja közötti kapcsolat értelmezése Abb. 7. Deutung der Beziehung zwischen Konzentration des dosierten Aluminiumsulfatsund dem pH-Wert der Lösung vetelményt szem elől tévesztjük, a derítő hatékonysága csökken. A stabilitás-határ diagram alapján már nyilvánvaló, hogy a vegyszerbekeverés tervezésekor a O átlagos sebességgradiens, illetve a Ot szorzat a stabilitás-határ diagram zónái alapján határozható M z (SQ&-30 mg/l > pH-7,8; EM-0 kevés*/-részecske Optimális flokkuláció •300s '1000S'' -1 6=16000s' rt 4 • I J 15 30 45 SO Idő [m in] 75 90 b, (S0A 3-15mg/l pH-jfl-Bti EM-0 kévést részecske Optimális flokkuláció 15 30 45 60 75 90 Idő [m in] 8a—6. ábra. A bekeverési idő, a bekeverés-intenzitás, az adagolt alumíniumszulfát mennyiség és a derített víz zavarossága kapcsolata az optimális pelyhesedés zónájában Abb. 8a—6. Beziehung zwischen Einm ischungszeit, Eintnischungsintensität, Menge der AluminiumsulfatZugabe und Trübung des geklärten Wassers in der Zone der optimalen Flockung
