Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Starosolszky Ödön: A Hévízi tó belső áramlásai

Dr. Starosolszky Ö.: A Hévízi tó Hidrológiai Közlöny 7.984. 6. sz. 351 egyenlet fejezi ki, ahol a belépést pozitív, a kilépést negatív előjellel kell figyelembe venni és az integrálást 0—h, illetve 0—R határok között kell elvégezni. Az egyenletbe a két-két azonos hosszú In oldal állandóként helyettesíthető, azaz illetve VyBjhy + v

2B

2h

2 + v.J^h.j + t>

4/?

2//

4=0 V v,B,h, = 0 /-v/ cxv K-K,) B^ivt+v,) B

2 összefüggés. A középsebességek értékét a B B J Vihiábi J qiábi 0 0 V

i~ Bh ~~ Bh~ összefüggés írja le, ahol q, a fajlagos vízhozam (m

2/s). Első közelítésként feltételezhető, hogy az 1. oldalon belépő Q

l vízhozamot a Q

2 + + Q

t egyensúlyozza. Qi = 0,5 Q, + 0,150! + 0,350! arányban. Sematikusan elképzelhető, hogy a 2. medencerészben az 1. oldalról belépő vízhozam a 2. és 3. oldalon lép ki, míg az 1. medncerészbe az 1. oldalról belépő vízhozam a 4. oldalon lép ki (7la. ábra). Az áramlás sebessége a fürdőépület alatt elérheti a 0,2 m/s-ot, de a 4. medencében 0,02—0,04 m/s-ra csökken. Az épület alá belépő hozam mérések szerint elképzelt séma alapján 6,75 m

3/s-ra becsülhető. A mérések alapján feltételezett — a fürdőépület területén be- és kilépő — víz sebességeloszlását figyelembe véve megkíséreltük felvázolni az épület alatti áramképet, azaz az épület alatti áramvonalakat. Mint az előzőekben már említettük, feltételeztük, hogy — az épület alatt a meder teljesen egyenletes (amely a kotrások következtében a mérések időpontjában a valóságos helyzet volt), tehát a vízmélység azonos, — a belépés az északi oldalon jön létre, a másik három oldalon csak kilépés van, — a be- és kilépés sebességeloszlása állandó, az ún. bolyongás és csóva jelenség nem zavarja (ez csak részben igaz feltétel, de átlagos esetként felvehető), — az épület alatt forrás vagy nyelő nincs, tehát a kontinuitás maradéktalanul érvényes. Mindezek alapján az előbbi egyenleteket alapul véve 20 áramcsövet vettünk fel a belépés oldalán. Ezeket úgy osztottuk ki, hogy köztük állandó vízhozam áramoljék. —középsebesség, v

L Az egyenletben i\ az i-ik oldalon be- vagy kilépő víz áramlási középsebessége, ahol i 1-től 4-ig változik. Feltehető, hogv a /<, vízmélység közelítőleg állandó a kerület mentén. Ezért a Aj—

const, tag kiemelhető és közelítésként írható a Sebesség, í oldal b, 3. oldal 7. ábra. Az áramlás közelítő sebességeloszlása az épület pereménél és a közelítő áramvonalák Abb. 7. Annähernde Geschwindigkeitsverteilung der Strömung am Rami des Badehauses und annähernde Stromlinien A belépő vízhozam A =1,5 m átlagos vízmélység mellett 45 .1,5 -0,10 = 6,75 m

3/s, amely szerint egy 2,25 , széles áramcsövön AQ = 0,3375 m

3/s vízhozam áramlik. Az áramcsövek széleit szerkesztéssel határoztuk meg a kerület menti vízhozameloszlás integrálgörbéjéből, figyelembe véve a kilépő áramlásnak a három oldal menti vízhozammegoszlását. A kerületi feltételek ismeretében az áramvonalakat közelítően szerkesztettük be a 45x42 m alapterületű fürdőépület alatti térbe és azt a 7/b. ábra mutatja be. A sematikus ábra segítségével a sebesség irányát bármely pontban meg lehet határozni, ha a vizsgált ponton átmenő, az áramvonalakra merőleges görbét helyezünk (ez egy potenciál vonal), majd erre a pontra merőlegest állítunk, amely a sebesség iránya. A sebesség nagysága v

t AQ Sthi értékű, ahol A Q=0,3375 m

3/s az áramcsöveken áramló vízhozam, ht= 1,5 m az állandó vízmélység és Sí a két áramvonal közti távolság a potenciálvonal