Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Starosolszky Ödön: A Hévízi tó belső áramlásai

328 Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. Dr. Starosolszky ö.: A iHévízi tó .0,42 0A1 r—, O/bO -SÍ ^0,39 \ 008 "w 0,37 I ft» 1

0 0,35 • 0,340,33 10& 1

0S3 „OS Idő [h, min] 11 10 11 w Hévizi-tó 1982. február 3 5. libra. A kráterben végzett sebességmérés idősora Abb. 5. Ganglinie der im Krater vorgenommenen Geschwindigkeitsmessung forrásbarlangból előtörő víz a tó belső áramlásainak ,,motorja", amely a saját hozamának többszörösét (becslés szerint több mint 20—50-szeresét) képes mozgásban tartani. A két zsilipen át lebocsátott vízhozam mennyisége és eloszlása alig befolyásolja ezt a cirkulációt, mivel — a kivett víz hozama a tóban mozgó teljes vízhozamhoz képest csak töredék rész, — az eltávozó víz konvekcionális áramlási sebessége ugyancsak töredéke a tóban mozgó víz cirkulációs sebességének. Már az északi tórészben végzett mérések jól mutatták, hogy az épület alatt tekintélyes áramlás lehet. Ezért a fürdőépület alatti négy medencerészben egyenként áramlásméréseket végeztünk három alkalommal. (A fürdőmedencéket az ÉNy-i medencétől indulva az óramutató járásának megfelelően számoztuk 1—4. számmal, amint az 1. ábrán látható.) A három mérés, amelyből kettőt fényképen is rögzítettünk, nagyjából azonos eredményekre vezetett. Már az első botúszós mérések mutatták, hogy a 2. medence alatt indított botúszók és felszíni labdák határozottabb és gyorsabb tempóban úsznak át az épület alatt. Az 1. medence elől az úszók erősen kitérnek nyugati irányba és a 4. medencén át már erős K—Ny-i keresztáramlás érvényesül. A medence részekben az úszók 4—6 percet tartózkodnak. A mederbe lenyúló pillérek zavarják az áramképet és az úszók bizonytalan útjában komoly szerepük van. A szeptemberi mérések idején az 1. és 2. medencerészben végzett 0,8—1 m hosszú lámpás botúszós mérés eredményét fényképre vettük és az eredményt vízszintes síkra transzformáltuk. A januári mérés idején mind a négy medencében végeztünk 0,8—1,0 m hosszú lámpás botúszpkkal mérést. Az eredményt vízszintes síkra transzformálva és az úszók sebességét vektoriálisan megadva a 6. ábra mutatja be. Látható, hogy a legnagyobb sebesség a 2. medencében van, bár az 1. medencében is elég nagy, de itt erősen ferdült. A 3. medencében már lelassul az áramlás a keleti oldalon kilépő hozam hatására. Mivel a nyugati oldalon az 1. medencéből erős kilépés van, ezért a 4. medence részben a 2.-ból jutott át a víz a 3.-on át. A 4. medencéből nyugati irányú kiáramlást mutat a kép. Az áramlásokra természetszerűen érvényes a kontinuitás egyenletre, azaz a be- és kilépő hozamoknak egyenlőnek kell lenniök. E szerint a fürdőépület alatti térbe belépő és onnan kilépő hozamoknak egyensúlyban kell lenniük, amelyet a ff v^Aijáz + ff v.ßxdz + ff v

3dydz + ff r

4da;dz=0 6. libra. Űszós áramlásvizsgálat eredményei a fürdőépület alatt Abb. 6. Ergebnisse der Strömungsuntersuchung mit Hilfe von Schwimmern unter dem Badehaus