Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

3. szám - Józsa István–Csonka Ferenc: Hosszú nyersvíz-vezeték üzemeltetési tapasztalatai

Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. 179 Hosszú nyersvízvezeték üzemeltetési tapasztalatai .1 Ó Z S A ISTVÁN* — CSONKA FBH8SC" A Mohács—Pécs víztávvezetéket már több, mint két évtizede építették, és azóta mind műszaki állapota, mind az üzemeltetés jellege jelentősen változott. Ez az NA 700 mm-es víztávvezeték volt az első a hazai vízellátás történetében, és mind a mai napig a legnagyobb teljesítményű vezeték. Azóta épültek hosszabb vezetékek, de nagyobb vízszállítású, és nagyobb üzemnyomású vezeték még nem épült. A hazai szakemberek tájékoztatására nem lesz érdektelen, ha e víztávvezeték üzem behelyezés utáni időszakáról, a későbbi átalakításokról és üzemeltetési tapasztalatokról áttekintést adunk. 1. A vezeték ismertetése és története A távvezeték hidraulikai hosszelvényét figyelve (1. ábra) látható, hogy jól elkülöníthető három különböző magasságban fekvő szakasz a vezeték hossza mentén, egy síkvidéki szakasz, (kb. 7 km-ig) egy erősen tagolt közepes magasságú szakasz, (24 km-ig) és egy felső szakasz. A mohácsi végponton felépült a vízkivételi mű, kis emelésű szivattyúkkal, a derítőmedence rendszer és a főszivattyú-gépház 2 db 500 l/s teljesítményű, 2 db 250 l/s teljesítményű, és 2 db 125 l/s szivattyúval, valamint 40 m

3-es légüst teleppel. A Mohács—Pécs víztávvezetéket 1959 decemberében helyezték üzembe. 1971 decemberéig a Pécsi Hőermű Vállalat üzemeltette, s fő feladata, az erőmű ipari vízzel való ellátása volt. 1972 január 1-től a Pécsi Vízművek, majd 1975. január 1-től a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat kezelésébe ment át. 1972-től feladata kibővült: Pécs ivóvízellátását is segítenie kell. 2. A vezeték első üzemi tapasztalatai A vezeték nyomvonal vezetése igen szerencsés, mert a vezeték leállítása után meginduló depresszió hullám nem okozhat szívást, vízoszlopszakadást a vezetékben, mivel a nyomásvonal a talajszint felett alakul ki. Ezt a magassági elrendezést jól ki lehetett használni a vezeték biztonságos és gyors ürítésére és feltöltésére. A vezetéket az I. jelzésű szabad vízfelszínű ún. állócső bontotta ketté (2. ábra) és a gépház irányába mint visszaverő felület védte az alsó nagynyomású szakaszt. A II. jelű állócsőben egy bukóéi volt beépítve, hogy a statikus emelés állandó értékű legyen és a felső szakaszba ne juthasson be levegő. Az üzemi időszak első éveiben a tervezők gondosan mérlegelt előbbi meggondolásai mindenben igazolódtak, és később csak az eltolódott nyomásviszonyok hatására kellett ezen változtatni. A vezeték feltöltésekor és ürítéskor a helyi magaspontokon kialakuló légzsákok kezdetben nagy nehézségeket okoztak, mert üzem közben próbálták légteleníteni azokat. A terepdomborzat meredekségétől függően a csőben lévő áramlás akár egy-két km távolságra is eltolja a légzsákot, a magasponttól az áramlás irányába, ezért a légtelenítés hatástalan. Csak üzemen kívül (álló szivattyúk mellett) lehetett eredményesen légteleníteni. A vezeték feltöltéséhez kezdetben a kisebb szivattyúkkal tartottunk üzemet. A gépháztól távol a terepen lehetetlen volt a zárakat időben nyitni és a feltöltés ütemét kézben tartani úgy, hogy ne alakuljanak ki erős lengések. Ez alatt a szivattyú sokáig káros üzemmódban, a zárási pontján üzemelt. Hogy ezt elkerüljük, kihasználtuk a vezeték felső szakaszában tárolt vízmennyisé200 300 m 500 a [i/s] L [km] I. ábra. Mohács—Pécs víztávvezeték szivattyú és csővezeték jelleggörbék, nyomás szintvonalak Abb. 1. Fernwasserleitung Mohács—Pécs, Kennkurven für Pumpe und Rohrleitung, Druckschichtlinien * Fővárosi Vízművek, Budapest. ** DRW, Pécs.