Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
3. szám - Waijandt János: Keresztmetszethálós vizsgálatok a Tiszán Szolnoknál
Waijandt J.: Keresztmetszethálós vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. 165 latilag megfelel a folyó sodorvonali mintavételi pontjának. Megvizsgáltuk, hogy az itt mérhető koncentráció milyen mértékben tér el a teljes keresztszelvényben valamennyi függélypontban mért értékek számtani átlagától. [Eltérés = (sodorvonali koncentráció)—(szelvény átlagkoncentráció) (a szelvény átlagkoncentráció, százalékban]. A 4. ábra alapján nincs lényeges eltérés az összes lebegő anyag, a KOI— és az ammónium-ion esetében a teljes szelvényre és a Zagyva által nem befolyásolt szelvényrészekre vonatkozó eredmények között. Az összes lebegő anyag, az ammónium-ion és az o-foszfát-ionok esetében a sodorvonalban mért koncentráció számottevően eltér a szelvény átlagkoncentrációjától. Az ammónium-ion esetében az előjeles átlag ugyan kis érték, de egyes esetekben az átlagtól való eltérések igen nagyok. Az összes lebegő anyag koncentráció esetében a 19 esetből négy — abszolút értékét tekintve alacsony — esetet kivéve az eltérések negatívak. A legnagyobb negatív eltérések zömmel a legnagyobb lebegő anyag koncentrációk esetében voltak tapasztalhatók. A sodorvonali minta koncentrációja viszonylag jól közelíti a szelvény átlagkoncentrációját a KOIjp, a vezetőképesség és a N0 3~-ion esetében. Optimális mintavételi pontok megállapítása Mivel a keresztmetszethálós vizsgálat roppant munkaigényes, ezért csak korlátozott számban JELM AGYARAIATEltérés N •60 -40 •20 1. Zagyva által befolyásolt teljes keresztszelvények 2. Zagyva által nem befolyásolt szelvények, illszelvénydorobok 0 Eltérések előjelhelyes átlaga a Eltérések abszolút értékének átlaga j — Az eltérés maximális értéke 1 —— Az eltérés minimális értéke 0 -20 -40 1 2 -60 1 2 1 2 1 2 1 2 Összes KOI S p Vezető ; NHl N0 3 o-PO± lebegő képesség anyag ,3~ végezhető. Célszerű megkeresni a vizsgált szelvényben azt a pontot, ill. azokat a pontokat, ahonnan a vett minták koncentrációja jól közelíti a teljes szelvényre vonatkozó értéket. Az optimális mintavételi pontok meghatározásánál kizárólag a mellékvízfolyás által nem befolyásolt szelvényekkel és szelvénydarabokkal foglalkozunk annak érdekében, hogy az eredmények hasznosíthatók legyenek a tiszai törzshálózati mintavételezéseknél. Megvizsgáltuk, hogy az azonos jelölésű függély pontokban (pl. 2/4,2: 2. függély 4,2 m mélység stb.) a 19 mérés közül milyen gyakorisággal fordultak elő a szelvény átlagkoncentráció ±3%-kal megközelítő koncentráció értékek. A gyakoriságok alapján a vezetőképesség esetén bármely pont reprezentatívnak tekinthető. A többi vizsgált komponens esetében azonban egyetlen mintavételi pontban sem alakult ki olyan nagy gyakoriság, amelynek alapján azt reprezentatív mintavételi pontnak lehetne tekinteni. A legnagyobb gyakoriságok a 2-tól a 7. függélyekig a 2,2 m mélységű pontokban alakultak ki. Tehát célszerűnek látszott ezen pontok közül választani. A 3., 5., és 7. függély 2,2 m mélységű pontjaiban kapott koncentráció értékek átlagát összehasonlítottuk a szelvény átlagkoncentrációjával (5. ábra). Az eltéréseket [Eltérés = (a 3., 5. és 7. függély 2,2 m mélységű pontjaiban mért koncentráció értékek átlaga) — (szelvény átlagkoncentrációja) a (szelvény átlagkoncentráció, százalékban) a 4. ábrán megadottakat összehasonlítva elmondhatjuk, hogy a fenti három ponton vett minta átlaga sokkal jobban közelíti a szelvény átlagkoncentrációját, mint a sodorvonali minta. Eltérés ~ [%] -20 -10 f I . I 1 T —10 •• » Osszes KOI S p Vezetolebegő képesség m -30 JELMAL ° Eltérések elője ° Eltérések abszc T Az eltérések •1 •»— Az eltérések » 1 I AI0J o-POl' < 1Y A RÁZAT: Ihelyes átlaga lut értékeinek átlaga maximális értéke minimális értéke 4. ábra. A sodorvonali minta koncentrációjának eltérése a Tisza keresztszelvényének átlagkoncentrációjától. (Tisza, Szolnok, 334,6 fkm) Fig. 4. Difference in concentration in the main curren line sample relative to the mean concentration in the cross section (Tisza, Szolnok, Ii. St. 334.6 km) 5. éibra. A 3., 5. és 7. Jüggélyek 2,2 m-es mélységű pontjaiban mért koncentráció értékek átlagának eltérése a Zagyva által nem befolyásolt szelvények, ill. szelvénydarabok átlagkoncentráció jéitól Fig. 5. Difference of the average concentration of the aamples from 2.2 m depth in the verticals 3, 5 and 7, telative to the mean concentration in the cross sectionr snd part cross sections uninfluenced by the Zagyva Hives
