Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

1. szám - Dr. Völgyesi István: Vízvezető rétegek anizotrópiája

Dr. Völgy esi I.: Vízvezető rétegek anizotrópiája Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. 13 s* s ]/x 2+Xz y.í 5 ebből: írjuk fel i'ijra a leszívások arányát egy olyan észlelőkút-párra, amelyeknél egyik szűrő az xy síkban, a másik azon kívül van. Ez utóbbinál a leszívás legyen S*. Tehát: l l arsh arsh r f . (17) S* (13) S' 2arsh­l 2 r Minden hasonlóan kialakított kútpárból meg­határozható egy anizotrópia tényező. 5.5 Értékelés a szívott kút szűrőhosszának figyelembevételével Némileg bonyolultabb számítással figyelembe vehetjük azt is, hogy a szivattyúzott kút szűrője a valóságban nem pontszerű. A szakirodalomból ismert az l = 2c hosszúságú szűrő potenciálja. Ennek alapján a szűrő környeze­tében a leszívást a következő formában fejezhetjük ki (jelölések a 7. ábrán). Hogy egyenletünk anizotrop viszonyok között is érvényes legyen, alkalmazzunk koordináta­transzformációt k' = k v szerint, amikor is: kv kh — r][X , z' = í tehát 8 = ­Q 8nk— 2 -In >4+ Hí Ez átalakítások után a következő alakra hoz­ható: l l S-­Q 2 arsh­— arsh­S=>­Q 4 Tik l -arsh­l 2 r 7. ábra. Jelölések a szűrőhossz figyelembevételével történő számításokhoz Puc. 7. Oóo3naieHUH öah pacuemoe, ebtnoAHneMbix c ytemoM ÓAUHbi (fniAbmpanuu. Fig. 7. Notations for analyses taking the filter length into account z — arsh­- — arsh­S* 8 r\X (18) 2arsh­(14) 2rfX~ Ez az ismert Babuskin-féle ké]>let, amelyről azon­ban általában nem közlik, hogy al = k h alakú (15) Ha az xy síkban lévő észlelőkútunk van (z = 0) akkor egyenletünk egyszerűsödik: (16) anizotrópia-tényezőt tartalmazza, emiatt gyak­ran adódnak félreértések. A képletből A nem fejezhető ki, de könnyen készíthető zsebszámológépekre is olyan program, amelynek segítségével — iterációval — megold­ható. A tényleges próbaszivattyúzás során, ha több kútpárat alkalmazunk, mindegyik párból külön A számítható. 5.6 Értékelés a normál próbaszivattyúzások azonos magasságban szűrőzött észlelőkútjaink adataiból A (16) egyenlet alkalmazásával képezhetjük két olyan kútban észlelt leszívás arányát is, melyek mindketten a szívott kút szűrőjével szem­ben, azaz azonos magasságban vannak szűrőzve. A. s, arsh l 2r, arsh­(19) arsh 2 r, arsh­Tehát a leszívások aránya izotróp esetben csak a szűrőhossztól és az észlelőkutak távolságától függ. Az anizotrópia hatását vizsgáljuk meg k' = kh sze­rinti transzformációval. Eredményül az arsh—-—VT~ (20) S 1 S» arsh y A összefüggést kapjuk, amelyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom