Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Tevanné Bartalis Éva: Egyes környezeti tényezők és biológiai mutatók egybevetése a Duna rajkai és bajai szelvényében

96 Hidrológiai Közlöny 1984. 2. sz. Tevan né Bartalis É.: Környezeti tényezők és biológiai mutatók a-klorofill [mg/m

3] 100 RAJKA K- -0,022a* 95,81 r--0,411 0 —, , , , , 1000 1500 2000 2500 3000 ü [rrA/s] 4. ábra.^Az a-klorofill-tartalom és a vízhozam kapcsolata Abb. 4. Beziehung zwischen a-Chlorophyllgehalt und Abflußmenge RAJKA S-0,026 T'C+2,71 r=-0,696 BAJA S =-0,0155 T°C+2,

64 r= -0,655 RAJKA S=

0,040 NOj+2,06 r0,567 10 NO] [mg/l] 2,0 BAJA S = 0,023 N0

3+

2,24 r=0,497 0 5 10 AI0][mg/l] 6. ábra. A szaprobitási index és az N0

3 közötti kapcsolat Abb. 6. Bezeihung zwischen Saprobitülsindex und N0

3 m; H/l1 1,0 • RAJKA N0)=-0,390 T V* 17,47 v r.-0,7447 NO; [mg/l] 10 4 2,00 5 10 15 20 25 T[°C] 5. ábra. A szaprobitási index (S°) és a vízhőmérséklet kapcsolata Abb. 5. Bezeihung zwischen Saprobitiitzeigcr (und Wassertemperatur A vízhőmérséklet csökkenésével a szaprobitás indexértéke növekszik, azaz a biológia lebontási folyamatok lelassulnak és így a víz biológiailag hozzáférhető szervesanyag-tartalma nő. Ugyancsak kimutatható a N0

3~ koncentráció növekedés és a szaprobitás index értékeinek emelkedése közötti arányosság (6. ábra). A hőmérséklet hatása a lebontási folyamatokra látható a vízhőmérséklet és a NO

s~ koncentráció közötti szoros korrelációból is (7. ábra). BAJA HOJ • -0,4135 T°C+13,13 _r= -om 0 5 10 15 20 25 T[°C] 7. ábra.-Az N0

3 és a vízhőmérséklet közötti kapcsolat Abb. 7. Bezeihung zwischen N0

3-gehalt und Wassertemperatur Összefoglalás -— A Duna magyarországi szakaszán a fő tenyészidőszakban nagy állománysűrűségű fitoplankton kifejlődése kis- és közepes vízhozam tartományban lehetséges. Minél kisebb a vízhozam, annál nagyobb az állomány mennyiségére utaló a-klorofill-tartalom.