Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Hidrológiai Közlörvy 1984. 2. sz. 97 A Rajkai szelvényben 800—2700 m 3/s vízhozam mellett 80—40 mg/m 3, míg a Duna alsó szakaszán Bajánál 1000—3000 m 3/s vízhozamtartományban 154—54 mg/m 3 a lineáris összefüggés alapján számított a-klorofill-tartalom. A vízhozamcsökkenés fitoplankton állományt növelő hatása a felső szakaszon kétszeres, az alsó szakaszon háromszoros. Ennek oka feltehetően a két mintavételi hely eltérő környezeti tényezőinek (áramlási sebesség csökkenése, vízhőmérséklet emelkedése, napsütéses órák számának növekedése, tápanyagszint-emelkedés stb.) összegződő hatásában keresendő. — A Duna számított szaprobitás indexe 3—20 °C vízhőmérséklet tartományban Rajkánál 2,64— 2,18, Bajánál 2,62—2,25, alfa-beta-béta-mezoszaprobikus állapot közötti változása a magyarországi szakasz közel azonos szaprobitás viszonyait árulja el. — A folyó N0 3~ koncentrációja béta-mezoszaprobikus állapotnál 3—5 mg/l, alfa-béta mezoszaprobikus állapotnál pedig 12 mg/l értéket érhet el. A vegetáció-időszakban Rajkánál 5—7 mg/l, Bajánál 4—6 mg/l közötti N0 3~ koncentráció értékek fordulnak elő leggyakrabban. Az országot elhagyó Duna-víz trofitási szintje magasabb, mint az országhatáron belépő vizében. Ez elsősorban hidrometeorológiai okokra vezethető vissza. Feltételezhető, hogy a folyó állandóan megújuló tápanyagbázisát felhasználó producens szervezetek szaporodását elsősorban nem a táplálékhiány, hanem a kedvezőtlen fény, hőmérséklet, vízmennyiségi- és áramlási viszonyok gátolja. IRODALOM fi] Dobler, E. und A. Schmidt (15180): Weiterp vergleichende Beiträge zur Kenntnis lim unlogischer Verhältnisse der Donau und Theiss-Tiscitt (Szeged) 15, 45—51. [2] Felföldi/ L. (1980): A biológiai vízminősítés —VHB. 9, 1—263. [3] Hortobágyi, T. (1973): The microflora in the settling and subsoil-water enriching basins of the Budapest waterworks. — Akadémiai Kiadó, Budapest, 1—341. |4] Hortobái/yi T. (1979): New algae from Hungary. — Acta Bot. Acad. Sei. Hung. 25, 325—338. (5] Horváth, L., Pannonhalmi M. Várday N. (1981) A Duna szennyezettsége és vízminőségi változása. — Vízügyi Közlemények 1981. 4, 506—520. [6] Schmidt A. (1976).: Ujabb adatok a Duna magyarországi szakasza algáinak ismeretéhez. — Környezetvédelem és vízgazdálkodás. 1976. Vándorgyűlés kiadványa 1—17. 17] Schmidt A., Vörös L. (1981): A Duna magyarországi alsó szakaszának fitoplanktonja az 1970-es években. — Hidrol. Közi. 61, 232—331. | 8] Tevanné B. É. (1978): A Duna Rajka—Nagyi naros közötti szakaszának biológiai vízminősége. — Hidrol. Közi. 58, 311—318. 19] Vherkovich G., Schmidt A. és Vörös L. (1975): Adatok a Duna magyarországi szakasza algáinak ismeretéhez. — Bot. Közi. 62, 165—177. [10] Vörös L. (1975): A fitoplankton mennyisége, minősége és szerepe a Duna mohácsi szakaszán. —- Egyetemi doktori értekezés, Szeged (Kézirat). Vergleich einzelner Uinweltíaktorcn uml biologischen Parametern in den Pegelprofileii tier Donau bei Ii aj ka in Baja Frau Tevanné Bartalis, fi. Unter Verwendung der Ganglinien von fünf Jahren (1976—1980)- in den Pegelprofilen Rajka und Baja der Donau werden die Wechselwirkungen einzelner Faktoren der Wasserumwelt auf den Verlauf von Trophität und Saprobität untersucht und die biologische Güte ties an den Staatsgrenzen eintretenden bzw. austretenden Donauwassers charakterisiert. Im Phytoplankton bestand der ungarischen Donaustrecke sind Perioden mit kleiner und großer Individuenzahl zu beobachten, mit kennzeichnenden Frühlings- und Herbstmaxiina. Die Änderungen der jahreszeit- und temperaturalihängigen Wassergüteparameter zeigen eine jährliche Periodizität (Abb. 7 — 3). Im Vergleich zum Pegelprofil Rajka steigt im Profil Baja der Trophitätspegel und der Gehalt an organischer Substanz der Donau, während Saprobität und NO~-Konzentration des Flufiwassers kaum veränderlich ist, der ,,Q 3 _-Gehalt hingegen zurückgeht. 1 Anhand einer mathematischen Analyse der Messwerte können' lineare Beziehungen in der Vegetationsperiode zwischen a-Chlorophyllgehalt und A hfluBmenge, Nitratkonzentration und Saprobitätsindex, sowie Wassertemperatur und Nitratkonzentration nachgewiesen werden (Abb. 1—7 ). Die Entwicklung des Phytoplanktonbestandes ist in der Vegetationzseit von Wassertemperatur, N0 3~und PO4 Konzentration unabhängig; letztere speilen in der Donau keine limitierende Rolle, weil der Nachschub an Pflanzennährstoffen des Flußes reichlich ist. Mit sinkender Wassertemperatur wächst Saprobität, Gehalt an organischen Stoffen und NO~-Konzentration des Wassers. Vitaülés az öntözés rekonstrukciójáról (Budapest, 1983. április 28.) A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályával közösen vitaülést rendezett 1983. április 28-án az öntözés rekonstrukciójáról. A vitaülésen az alábbi előadások hangzottak el: Dr. Kiss Károly (Szarvas): Az öntözés rekonstrukciójának növénytermesztési és agronómiai alapjai. Dr. Szakái György (Nádudvar): A rizst erniesztés rekonstrukciója. Dr. Marjai Gyula (Szarvas): Az öntözés eszközeinek rekonstrukciója. A vitát dr. Szigyártó Zoltán szakosztályi elnök vezette* Felkórt hozzászólóként vett részt a vitában: dr. Kasuba János (Karcag), Pálliidy Csaba (Szolnok) és Simonné dr. Kiss Ibolya (Szarvas). V. I.
