Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

11. szám - Dr. Kőrösmezey László: Szempontok nagyobb városaink szennyvíztisztító berendezéseinek tervezéséhez

Dr, Körösmezey L.: Szempontok nagyobb városaink Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. 515 sal nyert gáz gázmotoros hasznosítása révén az oxigénbevitel költsége a többi változathoz képest, - ahol függőleges tengelyű rotor biztosítja az oxigénbevitelt, annak meghajtását pedig vásárolt villamos energia — minden változatnál kedvezőbb. 7. Összefoglalás A mérnöki tudományok túlnyomó részükben tapasztalati megismerésen nyugvó, gyakorlati tudományok. Ali ez — talán fokozott mértékben — a szennyvíztisztításra is, amelynél a hidraulikához, a kémia, a biológiai, a gépészeti, műszer automatizálási tudományok is kapcsolódnak. Jelen tanulmányommal tapasztalati adalékokat szeretnék nyújtani a hazai nagy szennyvíztisztító telepek megvalósításához, olyan tapasztalatokat, amelyekkel a szakmában hosszú éveket eltöltő tervező részben a tervező asztalnál, részben az épülő tisztítótelepeken, olykor pozitív, máskor negatív előjellel találkozott. Talán érdemes ezeket a tapasztalatokat összegyűjteni, hiszen azt a hibát, amelyet más követett el, el lehet kerülni, nem kell megismételni, ha már ismerjük. Ebben a nagyságrendben, amelyet hazai nagy városaink reprezentálnak, a kísérletezésnek nincs már helye. A tanulmány a tisztítástechnológia sorrendjében tárgyalja az egyes műtárgyakat és beszél az azoknál szerzett tervezői és üzemi tapasztal átokról. Szóba kerülnek a tervezési alapadatok, a tisztítótelep elrendezése, a távlati igények előrebecslése, a nagyságrendi lépcsők megválasztása, a telep magassági elrendezése és azután a tisztítástechnológia sorrendjében az egyes műtárgyak, a velük kapcsolatba elmondható tapasztalatok. Mivel ebben a nagyságrendben, 50 000 m

3/d szennyvízmennyiség felett biológiai tisztítóberendezés — talán egy kivételével — ma nincs hazánkban üzemben, az azokkal kapcsolatban elmondható tapasztalatok csak a tervezői asztalokig nyúlnak vissza. A befejező rész az iszapkezeléssel foglalkozik. Sajnos az iszapkezelés fejlődése — az elméleti ismeretek ellenére — nem tudott lépést tartani a szennyvíztisztítás fejlődésével. Az anaerob rothasztás ügye részben a hazai építőipar elzárkózása miatt, részben a nagy beruházási költségek miatt — kihasználva néhány balkezes telepkezelői felelőtlenség miatt bekövetkezett üzemi balesetet, a szakemberek egybehangzó véleménye és kedvező külföldi tapasztalatok ellenére" — teljesen háttérbe szorult. Helyette rosszul felfogott takarékosságra hivatkozással — legtöbbször a beruházók, de sokszor még a vízügyi hatóság képviselői is — az energiaválság miatt külföldön időszerűtlenné vált iszapégetési és iszapszárítási technológiát hoztak javaslatba, vagy pedig a nyers iszap kezelését, víztelenítését és tartós deponálását — az utóbbit esetleg a fertőzőképesség ellen mészadagolással kiegészítve. Á tanulmány befejező részében részletes gazdaságossági számítást készítettem négyféle iszapkezelési eljárás összehasonlítására, az összehasolítás módszeréül az egyszerű beruházási és üzemköltség, egymás mellé állításán kívül a szennyvízmennyiség 1 m

3-ére vetített diszkontált helyi népgazdasági szintű összköltség kiszámítását is választva. Ez a számítás egyértelműen megmutatta, hogy nem az olcsó megoldás a gazdaságos, és hogy ha valaha, a mai energiahordozó árak mellett az energiát termelő anaerob rothasztás — valószínűleg még jóval kisebb telepeken is — de ebben a nagyságrendben feltétlenül a leghelyesebb megoldás. Végezetül ezúton fejezeni ki köszönetemet munkatársaimnak,akik a gazdaságossági számítás elkészítésénél segítségemre voltak: Bot/mimé Péter Máriának a gazdasági számítások ellenőrzésében, Reiniger Róbertnek a gázmotoros levegőztetéssel kapcsolatos gépészeti ismereteinek átadásában és Benyó Imrének a költségszámítás gépi feldolgozásának előkészítésében. IRODALOM [ 1 ] Ábrahám O., Takács A.: Tatabánya szennyvíztisztító telepének fejlesztése. Városi tisztítótelepek optimális szakaszolásának grafikus vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 52. évf. 1972. 1 1. sz. 481—486. [2] If. v. d. Emde: Huzamos idejű levegőztetés és aerob iszapstabilizálás. Hidrológiai Közlöny 59. évf. 1979. 5. sz. 191—204. [3] A. Hörler, Zürich: Beispiele schweizerischer Kläranlagen. ÍMegjelent: Entwurf, Bau und Betrieb von Abwasserreinigungsanlagen" címen a Wiener Mitteilungen

— Wasser-Abwasser-Gewässer. Heft 4. Wien, 1969. [4J E. Klauwer v. H.

—G. Rumfp (Essen): Möglichkeiten zur Verringerung der Energiekosten und Einsparung von I'rimärenergie bei der Abwasserbehandlung. Brennstoff-Wnrme-Kraft 32 (1980.) Nr. 9. Sept. 372—378. s. [5] Die Grosskläranlage der Stadt Graz fertiggestellt. Osterreichesche Abwasser Rundschau 1980. 5. 131 — —133. Experiences trained with tlio sewage treatment plants of major towns in Hungary Körösmezey, L. The experiences gained in designing and operating major sewage treatment facilities in Hungary are outlined. In the course of designing work the site, arrangement in plan and elevation of the treatment plant, the estimation of the load data are the factors of decisive importance to the treatment efficiency attainable at the future plant. The first part of the present paper is devoted to the considerations to be remembered so as to arrive at correct decisions on these criteria. Following the path of the sewage, the various structures of the plant are next examined in succession, and drawing on the experiences gained in designing work as well as during the operation of the plants realized, advice is offered to the next generation of designers. In dealing with mechanical treatment, the examinations are extended to the primary sedimentation, facilities and some ideas are raised briefly in connection with biological treatment also. Starting again from the experiences gained in designing work, the problems of sludge treatment are also •considered. Anaerobic digestion is advocated as the positively superior alternative in the range of capacities considered, together with farm-land disposal of the sludge produced. This alternative is compared with the other methods of sludge treatment commonly used in Hungary, such as incineration, drying and dewatering the raw sludge, followed by utilization in agriculture after extended storage. Anaerobic digestion in combination with the utilization of the biogas developed in the process offers the most economical method of sludge treatment in this capacity range, as demonstrated not only by listing simply the construction and operating costs, but also by comparing the first costs discounted for the same cost items under the conditions prevailing in Hungary. Biogas is most economically