Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

516 Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. Dr, Körösmezey L.: Szempontok nagyobb városaink used a-s fuel for the drive motors of the compressors producing the compressed air needed in biological treatment. The cooling water of the compressors can then be used for digester heating. Gesichtspunkte zur Projektierung tier Abwasserkliiranlagen für die größeren Städte Ungarns Körösmezey, L. Zusammenfassender Bericht über die Erfahrungen in Projektierung und Betrieb der Abwasserkläranlagen von ungarischen Großstädten. Im Zuge der Projektierungstätigkeit sind Ortung der Kläranlage, Grundriß- und Höhenanordnung, Festle­gung der Belastungsverhältnisse von entscheidender Bedeutung für die erfolgreiche Abwasserklärung. Im ersten Teil wird somit über die bei der richtigen Wahl dieser Faktoren zu verfolgendes Gesichtspunkte ge­schrieben. In der Folge werden auf dem Wege des Altwassers die Bauwerke der Kläranlage an die Reihe genommen und unter Heranziehung der teils bei der Projektierung, teils im Betrieb der realisierten Ein­richtungen eingeholten Erfahrungen Ratschläge für die heranwachsende Generation der Projektanten erteilt. Die Erörterung der mechanischen Klärung endet bei den Vorklärbecken/wonach einige Gedanken zur biologischen Klärstufe gegeben werden. Auf dem (Folytatás az Sol. oldalról.) A fajtamegnevezésnél szerepelnek a gyógyhelyek, az üdülőhelyek és a gyógyvíz palackozó üzemek. A gyógy­hely-fogaloin körébe tartozik a gyógyfürdő, a gyógy­forrás, az éghajlati gyógyintézet, a tengeri gyógyfürdő, a tegeri fürdő, a Kneipp-gyógyfürdő és a légfürdőhely fogalma. A szabályzathoz a szakbizottság által fűzött megjegy­zések bevezetőjében hivatkoznak a régi tapasztalatra: a természetes gyógytényezők régen ismert eredményeire. A gyógyhelyi kezelés célja lehet a betegségek megelőzése (prevenció), az utókezelés (rehabilitáció) és a krónikus betegségek kezelése. A Fogalom meghatározási Bizottság könyvben adott értelmezései lényegében egyeznek a hasonló magyar fogalmakkal, amelyeket nálunk egészségügyi és víz­iigyi rendelkezések és ágazati szabványok határoznak meg. A tudományos magyarázat gyakran utal a kü­lönböző szövetségi államokban ugyanarra a fogalomra használt kifejezések árnyalati különbözőségeire. Hivat­kozva a jogszabályokra és a szakirodalomra, a bizottsági munka tárgyalja azokat a feltételeket is, amelyek pl. a gyógyfürdő megnevezés engedélyezéséhez szükségesek. A könyv egyébként ismerteti az NSZK-ban hatályos, ide vonatkozó törvényeket, közigazgatási előírásokat és irányelveket. Megállapíthatjuk, hogy a fürdőügyi fogalmak szak­szerű magyarázata a legújabb kutatási eredmények fi­gyelembe vételével készült, s a hazai szakemberek is haszonnal olvashatják. Dr. Czirálcy József Beszámoló az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség konferenciájáról Linz, 1982. október 4—7. Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség ( Österreichi­scher WasservArtschaftsverband) 1982. október 4 és 7 kö­zött Linzben rendezte „Vízellátás, szennyvíz- ós hulla­dékkezelés, mint vízgazdálkodási egység" o. vándor-kon­ferenciáját, amelyen a Magyar Hidrológiai Társaság négytagú küldöttséggel (dr. Illés György elnök, Molnár László, Palkovits Mátyás és Dely Géza) vett részt. A konferencia bevezető előadását dr. Ernst Kuntze tartotta, amelyben diaképeken mutatta be a vizek el­szennyeződésének folyamatát ós példákkal utalt a jövő­ben várható következményekre. Herbert Paplham (Linz) Felső-Ausztria vízellátási és szennyvízkezelési kérdéseit elemezte. Szólott a víz­szegény területek vezetékes vízellátásáról, a vízbázisok védelméről, a szennyvíz és iszapkezelés, valamint a me­Gebiet der biologischen Klärung in Großanlagen stehen nur wenig ungarische Erfahrungen vor. Ebenfalls überwiegend auf Projektierungserfahrungen aufbauend wird die Frage der Schlammbehandlung dargelegt. Empfohlen werden die in der ins Auge gefaßten Größenordnung günstige anaerobe Faulung und die landwirtschaftliche LTnterbringung der Klär­schlämme. Diese Variante wird anderen, in Ungarn angewandten Schlammhandlungsmethoden gegenüber­gestellt: der Verbrennung, der Trocknung und der Rohschlammentwässerung, sowie der landwirtschaft­lichen Nutzung nach vorhergehender dauernder Lage­rung. Neben der Nutzung des bei der Ausfaulung anfallenden Biogases kann in dieser Größenordnung eindeutig die vom Verfasser dargelegte wirtschaftlichste Schlammbehandlungsmethode empfohlen werden, was vom Autor neben einer einfachen Gegenüberstellung der- Investitions- und Betriebskosten auch durch einen Vergleich auf volkswirtschaftlicher Ebene der diskontierten Selbstkosten nachgewiesen wird. Die wirtschaftlichste Verwendung von Biogas kann mit Hilfe der zur biologischen Klärung erforderlichen Preßluftkompressoren erzielt werden. Das Kühlwasser der Gasmotoren kan zur Beheizung der Faulbehälter eingesetzt, werden. Die beträchtliche Senkung der Betriebskosten der biologischen Klärung in der dargeleg­ten Weise bezeugt bei der behandelten Größenordnung die Vorteile der Sehlammfaulung. zőgazdasági hasznosítás eredményeiről, a hulladék faj­ta szerinti gyűjtésének és újrahasznosításának tapaszta­latairól. Alois Wimmer-Greinecker (Linz) város és környéke vízellátását és csatornázását ismertette és foglalkozott a dunai vízlépcsőknek a létesítményekre gyakorolt ha­tásával. Maarten Schalekamf (Zürich) a svájci tavakat és a Rajna folyót ért környezeti hatásokat ismertette. Meg­említette, hogy a fenti vízbázisok szennyezettsége elérte a vízellátás részére lehetséges tisztíthatóság felső hatá­rát. Dr. Rudolf Braun egyetemi tanár a hulladékkezelés­sel foglalkozott előadásában. Kitért az összegyűjtés, a fajta szerinti szétválogatás és a hasznosítás módoza­taira, a komposzt- és szemét égető telepek létesítésére ós a nyersanyagok kinyerésére. Philipp Schoeller előadása az ipari vízgazdálkodásról szólt. Történeti áttekintést adott a környezetszennyezés és környezetvédelem kialakulásáról, értelmezéséről és feladatairól. Willi Remplbauer a politikus szemszögéből vizsgálta a komplex vízgazdálkodás, környezetvédelem és vízi­társulás kérdéseit és bemutatta az Ansfeld-i regionális vízitársulás tevékenységét. Josef Kager az ipari vízgazdálkodás vaskohászati vonatkozásairól szólott. A vízfelhasználás vízmennyi­ségi kérdései mellett érintette víztisztítás vízminőségi kérdéseit is. Dr. Erwin Wenzl (Linz) a vízerőhasznosításnak a kon­ferencia témaköréhez kapcsolódó kérdéseivel foglal­kozott. Ausztriában a vízhasznosítás nagyfontosságú, hiszen energiájának 60 %-a vízerőből származik. A víz­erőművek körzetében a környezetvédelemnek határo­zott eredményei vannak, de a vízerőművek telepítése is határozottan a környezetvédelem céljainak megfelelő. Emil Wurzer (Bécs) kifejtette, hogy a vízügyi ható­sági intézkedéseknek el kell érniük azt, hogy a vizek természetes körfolyamatába történő emberi beavatko­zások a kapcsolatos élet- és gazdasági folyamatokat ne változtathassák meg károsan. Az előadásokat követően a résztvevők tanulmányutat tettek a Mülilviertel-i regionális vízmű térületére. A társulati vízműnek jelenleg 41 település a tagja. Eddig 29-et kötöttek be a vízhálózatba, amelybe 7 kút (1,4 millió tn 3/év) és 4 forrás (0,3 millió m 3/év) táplál vizet. A vízmű kiépített fővezetékeinek összes hossza 103,4 km, 10 vízmedencéje van, 9500 m 3 összes tárolótérrel. Az irányítóközpont berendezése ausztriai viszonyokat tekintve is igen korszerű. Dely Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom