Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
10. szám - Dr. Vitális György: Földtani és vízföldtani megfigyelések az algériai Sott-fennsíkon
Dr. Vitális Gy.: Földtani és vízföldtani megfigyelések síkra. Összehasonlítva a két terület vízföldtani helyzetét, a következők tűnnek fel. 1. Hegységszerkezeti helyzetük. Mindkét terület az alpi hegységképződés során keletkezett ún. interalpin belső medence. 2. A medenceüledékek földtani kora és kifejlődése. Átlagosan 1500 m vastagságú neogén és negyed időszaki tengeri és szárazföldi képződmények töltik ki e medencéket. A pliocén végéig a Magyar Medence is lefolyástalan terület volt. A Sottfennsík jelenlegi állapota a Magyar Medence pliocén végi földrajzi helyzetét szemlélteti. 3. A neogén medence feküjében mezozóos és kainozóos karbonátos kőzetek is bőven vannak. A karbonátos fekükőzetek felszínre bukkanó anyaga arra utal, hogv ezek igen jó karsztvíztárolók lehetnek a medence mélyén is. A Magyar Medencéhez hasonlóan, megfelelő védőréteg esetén hévizet is bőven tartalmazhatnak. (Pl. lásd Repal S. N. [8: IV. tábla B—B'] földtani szelvényét és Cornet G. [1: III. tábla] földtani szelvényeit, valamint e tanulmány Guiraud R. szerinti 2. ábráját.) A Sottfennsík területén kedvező lehet a nyerhető hévíz hőmérsékletére, a valószínűleg kedvező geotermikus gradiens. 4. A talaj- és a rétegvíz (artézi víz) a Sottennsíkon is több vízadó szintben tárolódik. A felszínhez közel a vízutánpótlódás gyorsabb, a mélyebben települő rétegeké lassúbb. A felszínalatti vizek áramlási rendszere a Sott-fennsíkon is a Magyar Medencéhez hasonló lehet [3]. A 2. ábrán a leszálló vízmozgás (R- recharge) és a felszálló vízmozgás (D=discharge) területeit is feltüntettem. A leszálló vízmozgású területekre a bikarbonátos, híg, kemény víz, míg a felszálló vízmozgású területekre a sós, lágy, tömény víz jellemző. 5. A sós tavak sótartalmának kettős eredete lehet, az alföldi szikes tavakhoz hasonlóan. \ sótartalom egyrészt felszíni víz eredetű, az időszakos tavakban összegyűlő víz erőteljes párolgásával halmozódik fel. Másrészt a regionális 11. kép. ,,Sókivirágzás" és sótűrő növényzet n Plaine du Hodna területén (Chellal és M'sila között) levő gödrökben Photo 11. Salt crystallization and salt tolarnnting vegetation in depressions in the Hodna Plains (between Chellal and M'sila ) Bild 11. ,, Sandblüte " und saline Vegetation in der Plaine du Hodnn' (zwischen Chellal und M 'sila) in Mulden áramlási rendszer felszálló részében alulról a vízzel jön fel és párolog el a felszínen. A „só kivirágzás", illetve a sótűrő növények megjelenése a Hodna-síkságon észlelt természetes (7. kép) és mesterséges (11. kép) feltárásokban is mindenütt tapasztalható. 6. A Sott-fennsík szerkezeti hasonlósága a Magyar Medencéhez, felveti a szénhidrogének (kőolaj és földgáz) feltárási lehetőségét is. IRODALOM | I] Cornet G.: Etude H ydrogéologique du Bassin Permé des Zahrez Rharbi et Chergui. XIX" Congrés Géologique International. La Géologie et les Problémes de l'Eau en Algérie. Tome 11. Données sur I' Hydro géologie Algérienne, Alger, 1952. I -20. |2] Deleau P.: Apergu general sur la Berbérie et. le Sahara Nord. Orographic, Sedimentation, Tectonique. Bulletin du Service de la Carte géologique de V Algérie. Travaux liécent des collaborateurs, fase. III. Alger, 1952. 191 -214. |31. Erdélyi M.: A Magyar Medence hidrodinamikája. Hydrodynamics of the Hungarian Basin. VITUKI Közlemények, IS. kötet, Bp. 1979. 1—82. |4| Flandrin J.: Les chnínes atlasiques et la Lord lire Nord du Sahara. Aper§u d'ensemble. A' IX'*' me Congrés Géologique International. Monographies région, ales I T « Serie: Algérie - N° 14, Alger, 1952. 1—81. [5] Guiraud It.: Les traits principaux de l'hydrogéologie du Bassin du Chott el Hodna (Algérie du Nord). Bulletin du Service géologique tie l' Algérie, N° 39, Alger, 1969. 159—169. [6] Marek M.: Táj és környezetvédelem Afrika északi részén. Hidrológiai Tájékoztató, 1978. 68- 71. [7] Mátrai J.— Vitális Gy.: Útijelentés az 1981 június 1 — 10-i algériai kiküldetésről. Kézirat, Hp. 1981. VI. 11. [8] Itepal 9. N.: Régions Sud-Telliennes et Atlas Saharien. XlX (m e Congrés Géologique International. Monographies régionales l r é Série: Algérie — N° 20, Alger, 1952. 1—45. [9] Rónai A.: Caractére essentiel de la Grande Plaine hongroise. Hydrogeology of Great Sedimentary Basins, Conference of Budapest, May/June 1976. Annales Inst. Geol. Puhl. Hung., LIX. 1—4. 1978. 462—483. I 10] Vitális Gy.: Az agyagkutatásra javasolt körzetek (wilayák) előzetes földtani jellemzése a felderítő kutatás alapján. Az „Ajánlat 4 db 50 000 t/év teljesítményű téglagyár nyersanyagkutatására és részletes technológiai vizsgálatára Algériában" c. SZÍ KKT1 ajánlat 2. fejezete. Kézirat, Bp. 1981. VI. Geological and liydrogeologieal observations on (lie Hants Plateaux in Algeria Vitális, Gy. Gaud. Geol. Sei. During the explorations for non-metallic mineral resources in Algeria, the author had opportunity to study the geological formations and the liydrogeologieal conditions in the eastern part of the Sott highlands, named the Hants Plateaux. The geology and formations of the clay areas studied, the genetic types of the clays explored and the techniques of preliminary clav explorations in the semi-desert area are described. The liydrogeologieal conditions in the Hants Plateaux area are compared with those of the Hungarian Basin. Concerning hydrogeology the Hungarian Basin and the Hants Plateaux show many simlar features in the first approximation already. Both are regolith-filled basins in Alpide areas, so that the liydrogeologieal information gained in one can be used by analogy in the other. The hydrogeology of the Hungarian Basin being explored in much greater details, the results gained there can redily be transferred to the Hants Plateaux area.
