Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
10. szám - Dr. Molnár György–Dr. Winter János: A talajvíz alakulása a Nagykunságban és a Jászságban
Dr. Molnár Gy.— Dr. Winter J.: A talajvíz alakulása Hidrológiai Közlöny 1983: 10. sz. 457 \Jászapáti [Kunmadarast //Jászlaúány Tffsójszaljás Szolnál ^Mezőim Tiszafo/dvár. ^R^F H. KOROS \ Bekésszentondrás Kunszentmárton Vrdőtelek• Tiszafüred Heves Jászapáti/ Kunmadaras**^ '.no-^Ckorcag Jászlát) 'any Szolnok' Mezőtói Tiszaföldvár H. KÖRÖS ^ 'Kunszentmárton JELMÁGYARA2AT Vízfolyás Q Település ,100" Az évi nagy vizek szórásai, 6 [cm] 16. ábra. Az évi nagyvíz (NV) szórásainak (6) területi eloszlása Puc. 16. TeppumopuanbHoe pacnpedenemie (o) pacceueamiií eodoebix eucoKtix eod Abb. 16. Gebiet svertielung der Streuung (a) der jährlichen II och wässer ( H W ) féle talaj „szabad hézagtérfogata" közötti különbséggel magyarázható. Ugyanis a homok egységnyi térfogatában sokkal több víz mozog a gravitációs erő hatására, mint az agyag vagy iszap talajban. Ebből következik, hogy azonos beszivárgó vízmennyiség hatására a homokban kisebb a vízszintváltozás. A következő két kút távol egymástól és eltérő talajban is van, mégis nagyon hasonlít egymáshoz az idősoruk menete. A 288. sz. kút Kenderesen a falu déli szélén helyezkedik el. A fedőréteg az agyag és iszaprétegek miatt vízzárónak minősíthető. Információink szerint a kút közelében nincs öntözés. A cibakbázi 337. sz. kút a Tisza holtága mellett található. A fedőréteg áteresztőnek minősíthető. A két kút idősorát összehasonlítva látható, hogy az Í94Ó előtti mély, majd 1942 körül a magas, továbbá az 50-es évek elején a mély, és 1966, valamint 1970 körül a magas vízállás egyformán jelentkezik mindkét kútnál. Jól értékelhető különbséget csak a két empirikus eloszlásgörbesereg mutat. A 288. sz. kút adatai jóval szélesebb sávban helyezkednek el, mint a 337. sz. kúté. Ez azzal magyarázható, hogy a kenderesi kút kötöttebb fedőrétegű területen van, ezért nagyobb a vízjátéka. Az előbbi eltérés ellenére a két kút empirikus eloszlásfüggvényein szinte azonos a 0%, ill. 100% közeli vízállás értéke. Az előbbiekkel ellentétben a 600-as és 66l-es kút közel esik egymáshoz, és a kutak körüli fedőJ ELM AGYARÁZAT: Vasút ——•— vízfolyás ' Közút ® Települes V— Az évi nagy vizek középértékei, terep alatt [m] ló. ábra. Az évi nagyvíz (NV) középértékének (x) területi eloszlása. Terep alatti mélységek Puc. 15. TeppumopuaAbHoe pacnpeöejieuue (X) cpedaezo 3Hateuua eodoebix ebicoKux eod. PAyóuiibt nod noaepxHOCmbW Abb. ló. Gebietsverteilung des Mittelwertes (x) der jährlichen Hochwässer (HW) Tiefen unter dem Gelände a vezetékes ivóvízellátás következtében előálló többlet vízbeszivárgás okozta a fokozatos emelkedést. Ügy tűnik, hogy 1970 körül a talajvíz szintje elérte az új egyensúlyi helyzetet, és azóta akörül ingadozik. A 213. sz. kenderesi talajvízkút idősora hasonló a 137-sz. kútéhoz. Ennél a kútnál már az 50-es évek elején megkezdődött az emelkedési tendencia, és már a 60-as évek második felében beállt az új egyensúlyi szintre. A kenderesi kút iszapos-agyagos talajban van, ezért az egyes évek nagyvize és kisvize közötti különbség nagyobb. A 226. sz. nagyiváni kút szintén településen helyezkedik el. A fúrási szelvény tanúsága szerint 3 m vastag agyag alatt van a vízvezető réteg. Tehát a kút idősora mindig nyomás alatti vízszintet mutat. Ez a kút gyakorlatilag 1940-től kezdve egyensúlyi állapotú. Településen van a 723. sz. kút is. A vízállásidősor nem emelkedő tendenciájú és egészen más jellegű, mint az előbbi három kúté. Figyelemre méltó, hogy a 2,5 m-nél alacsonyabb vízállású években az évi vízjáték sokkal kisebb, mint akkor, amikor annál magasabb a vízállás. Ez azzal magyarázható, hogy 2,5 m mélységben húzódik a „vízzáró" fedőréteg határa, alatta pedig homokréteg van. A vízjátékban mutatkozó nagy különbség a két-
