Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
10. szám - Dr. Molnár György–Dr. Winter János: A talajvíz alakulása a Nagykunságban és a Jászságban
458 Hidrológiai Közlöny 1983. 11). sz. Dr. Molnár Gy.— Dr. Winter J.: A talajvíz alakulása réteg is azonosnak vehető (lösz, homokos iszap és homok rétegek fordulnak elő). Űgy az idősor alakulása, mint a talajvíz felszín alatti mélysége azonos. A két kút empirikus eloszlásgörbéje is közel azonos, sőt a középértékek és a szórás alakulása is hasonló. Az előző négy kút vizsgálata alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy az azonos körülmények (pl. talaj, település stb.) között levő kutak adatai, ha a meteorológiai hatások is azonosnak vehetők, (az Alföldön egy VÍZIG területén belül) — a terep tengerszint feletti magasságait és az általános talaj vízhelyzetet figyelembe véve — átvihetők egy másik helyre. Ilyen esetben alaposan meg kell vizsgálni, hogy valóban azonosak legyenek a körülmények, és azonosság esetén is óvatosan kell értékelni az áthelyezett adatokat. A 351. sz. kút Mezőtúrtól nyugatra egy öntözővizet szállító csatorna közelében helyezkedik el. Négy méter vastag közel vízzáró agyag fedőréteg található a kútnál, a fedőréteg alatt iszapos finomhomok vízvezető réteg van. Sajnos esak 1972-ig működött a kút, így az utolsó évekre vonatkozóan nincs adatunk. Az 1941-ben üzembeállított Békésszentandrási Duzzasztómű biztosította a vizet az öntözéshez erre a területre. Jól látható, hogy eleinte lassan, majd 1951-től a kút közelében levő csatorna üzebeállításától kezdve gyorsabban emelkedik a vízszintje. A vízszint emelkedése meghaladja az 5 métert. Úgy tűnik, hogy a 60-as évek közepétől megközelítette az egyensúlyi szintet, sőt 1970 után még vízálláscsökkenés is előfordul. A 351. sz. kút nyomás alatti talajvízszintet mér, már az 50-es évek elejétől. Ennél a kútnál a talajminőséget figyelembe véve 3 m a „kritikus talajvízszint" mélysége. A kútban mért értékek alapján a talajvíz nyomásszintje a terep alatt 0,5—1,5 m mélyen helyezkedik el. A fedőréteg vastagsága alapján a talajvíz tényleges mélysége 4 m. Felmerül a kérdés, hogy melyik talajvízszintet kell összehasonlítani a kritikus talajvízszint értékével 3 Véleményünk szerint a fedőréteg vastagsága alapján meghatározott értéket, ugyanis az a tényleges helyzet. Az előbbiek alapján fontosnak tartjuk a nyomás alatti és szabadvízfelszínű területek lehatárolását és a nyomás alatti területeken a fedőréteg-vastagság meghatározását. IRODALOM [1 Károlyi Zs.-—Nemes G.: Szolnok és Közép-Tiszavidék vízügyi múltja. A rendszerek szabályozások kora (1846—1944) VIZDOK. Budapest, 1975. \ 2] Károlyi Zs.—Nemes G.—Pálhidy Cs.: Szolnok és Közép-Tiszavidék vízügyi múltja. III. A vízgazdálkodás eredményei, (1945—1975). VIZDOK. Budapest, 1976. [3] Kovács Gy.: Nagy síkságok hidrológiai adottságai. Vízügyi Közleményei:, 1977/4. [4] Molnár Gy.: A talajvízállás-emelkedés okainak vizsgálata a Tisza II. vízlépcső balparti hatásterületén. Beszámoló a VITU K1 1972. évi munkájáról, Budapest, 1975. [5] Szabolcs 1.—Darab K.—Várallyay Gy.: A tiszai öntözőberendezések és a Magyar Alföld talajainak termékenysége II. A talajvíz „kritikus" mélysége a kiskörei öntözőrendszer által érintett területen. Agrokémia és Talajtan 18. k. 1969. [6] l Vinter J.: Talaj vízjárások valószínűségi jellemzése. Hidrológiai Közlöny, 1909/2. [7'] Bozóky Sz. K.— Winter ./.: Talaj vízjárások matematikai-statisztikai jellemzése és az előrejelzés. Hidrológiai Közlöny, 1974/5. [8] A talajvíz területi és időbeli változásának vizsgálata a Középtiszavidéki VÍZIG területén. BMP] szakvélemény, Budapest, 1981. <J>opiMnpon;inne rpyiiTOBbix BOA H paíiOHax llaAbKymiiai H flcwar fl-p MoAHap, Jl.—d-p Btmmep, }l. Ha ocHOBanim Aamibix, npnóíípeTaeMbix n oSjiacTii ACÜCTBH5I opociiTejibHoií ciiCTeMbi B paiioHax HaflbKynuiar ii Acinar noArnroBjieHa iiaMii xapaKTcpiiCTiii<a rpynTOBbix BOA B TcppinnpiiajibHOM pa3pe3e. IIo pyiAy KapT, iiapiicoBainibix na OCHOBC ypoBHcií BOA 2-ro oicrjifipíi cjieAHJIH 3a ll3MeHeHHflMIi, B03IIHKaK)IUHMCÍI BCJICACTHIIC eCTCCTBeiIHblX BJIHHMllii H MCAOBCHeCKOrO BMeuiaTejlbCTBa. B riojiyMCHHii BWBOAOB íiojibiiiyio noMomi, oKasajm i<apTbi, cocraBJiemibie H3 iwMeHeiwji rpynTOBbix BOA pasm.ix nepiiOAOB. TeppHTopnajibHafl xapaKTepiicTiiKa xopoino AonoJiHHJiaCb II OÖOCHOBblBaJiaCb CTaTIlCTHWeCKHMII HCCJICAOBaHHflMlI CKBa>KHH, IIMeiOU(HX ÖOJlCe npOflOJl>KHTeJIbHOrO BpeiweHH HafÍjuoAemiii. AHa;iH3 pacnpeAejiemiíi xapaicrepHbix napaiwerpoB ypoBHeií BOA BO BpeivieHii n B npoCTpaHCTBe narjiflAno noKa3biBaeT (|>opMiipoBanne rpyiiTOBblX BOA AaHHOÜ TeppiITOpHH. Pflflbi Aaniibix ii KapTbi, a Taioice BbiCTyruiemiíi n iiarii6I>i Ha Hiix, i<aK H Apyrue HenpaBHJibiiocTH O(Í>ICHSI.IIII c BJIHJIHHSIMH oKpywaromeii cpeAw. MccjieAOBajm BJIHÍHIIIÍI, oi<a3aHHbie pasHbiMii noMBaMH H HOKPOBHIJMII CJIOÍIMH, íiSMeHeHiijiMii BOAOCnaöweniiji, peryjuipoBaiiHeM BOA " opomemieM, a Taiowe HX coopywemijiMH. RJIHJIHHJI B ÍÍOJlblIlIIHCTBe CJiyMaeB M0>KH0 0AH03Ha<IH0 OÖbJICHHTh. Verlauf des Grundwassers in den Landschaften Nagykunság und Jászság Dr. Molnár, Gy.— Dr. Winter, .7. lm Einflußbereich der Bewässerungssysteme Nagykunság und Jászság stellten wir eine territoriale Kennzeichung der Grundwasser vorkommen zusammen. In einer Serie von Karten aufgrund der Grundwasserstandsdaten vom 2. Oktober verfolgten wir die Änderungen infolge von Natureinflüssen und Menscheneingriffen. Große Hilfe leisteten beim Zug von Schlüssen die über die Grundwasserstandsänderung zwischen den einzelnen Zeitpunkten konstruierten Karten. Die territoriale Kennzeichnung wurde durch statistische Untersuchungen von länger beobachteten Brunnen gut unterstüzt und ergänzt. Eine Analyse der zeitlichen und räumlichen Verteilung der Parameter der charakteristischen Wasserstände kennzeichnet in anschaulicher Weise den Verlauf des Grundwassers im gegenständlichen Gebiet. Die Zeitreihen und Karten, b'/.w. die in diesen wahrnehmbaren Knickungen, Singularitäten und sonstigen Regelwidrigkeiten wurden als Umwelteinflüsse interpretiert. Untersucht wurden die verschiedenen Böden und Deckschichten, durch Änderungen in der Wasserversorgung, durch Gewässerregulierung und Bewässerung, ferner durch deren Anlagen und Bauwerke hervorgerufenen Einflüsse. Die Einflüsse können in den meisten Fällen eindeutig erklärt werden.
