Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
10. szám - Dr. Molnár György–Dr. Winter János: A talajvíz alakulása a Nagykunságban és a Jászságban
456 Hidrológiai Közlöny 1983. 11). sz. Dr. Molnár Gy.— Dr. Winter J.: A talajvíz alakulása ErdőtelekTiszafüred rUbádszolol Jászapati \ kunmadaras Jaszlndony rörökszéntmiklós Kisújszállás Szolnoi Kunszentmárton Erdőtelek\JÓszapáh uaszlaűany• ^í ^—' 1Kunmadaras, Jorökszentrmklós)Kisújszallós H KOROS ^ i Kunszentmarton JELMAGYARÁZATVasút —' vizfntyós Közút O Település ^80'—Az évi nagy vizek közép értéke^ [mA.f] ' t. ábra. Az évi nagyvíz (NV) középértékének fx) területi elosztású. Abszolút magasságok l Juc. U. TeppumopuaAbnoe pacnpedejienue (X) cpediuvo SNAYEUUH aoOoebix SUCOKUX aod. A6coAwmnue eucombt Abb. 14. Gebietsverteilung des Mitetlwert.es (x) der jährlichen Hochwässer ( H W) Absoluthöhen A z ábráról tett megállapítások bizonyos mértékig ellentmondanak a 3. fejezet megállapításainak, amennyiben öntözött területen nagyobb mélységben van a talajvíz. Ez azonban csak látszólagos ellentmondás, mert a 3. fejezet megállapításait abszolút magasságok alapján tettük. A most említett területeken tehát az emelkedés ellenére a talajvíz terep alatti mélysége nagy. A nagyvíz adatsorok szórásainak izometrikus vonalait a 16. ábrán mutatjuk be. Az átlagosnál kisebb szórásokat a terület észak-keleti és délnyugati részén találtuk. Nagyiván környékén a szórás kisebb 40 cm-nél. A terület közepén, Jászladány-—Fegyvernek—Kétpó vonalon a legnagyobbak a szórások (or= 120 cm), de 100 cm-nél nagyobb szórásokat találunk a terület északi részén, Tiszaderzs környékén is. A szórások térképeit összevetve a középértékek terep alatti értékeit ábrázoló térképekkel, megállapíthatjuk, hogy általában a mély vízjárású kutak szórása kicsi, a magas vízjárásúak szórása nagy. 5. Környezeti hatások vizsgálata Összehasonlítottuk néhány településen levő kút idősorát. A 137. sz. tiszaderzsi kút idősora fokozatosan emelkedő tendenciát mutat. A kút vízáteresztő fedőrétegű területen van, tehát szabad vízfelszíni!. A legnagyobb emelkedés 1960—65 között következett be. Úgy véljük, hogy az artézi, majd A 13. ábrán a kisvizek, a 14. ábrán az évi nagyvizek középértékének területi eloszlását ábrázoltuk abszolút magasságban. Az ábrák alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a talajvíz fő lejtési iránya dél, megegyezik a Tisza folyási irányával és a terepeséssel. Legmagasabb értékét a vizsgált terület észak-keleti sarkában éri el. A terület középső részén a szintvonalak ritkák, a talajvíz esése kicsi. A vizsgált terület déli részén, Mezőhék környékén, a nem öntözött lösz fedőrétegű területen éri el a talajvízállás minimumát. A Tisza környékén a talajvízszintvonalak kissé visszahúzódnak, ami azt jelenti, hogy a Tisza utánpótlást kaphat a terület talajvizéből. A terület észak-keleti részén a kisvíz (KV) hidroizohipszámak sűrűsödése kissé délre húzódik. A legalacsonyabb vízállásokat most is Mezőhék környékén találjuk. A 15. ábrán a nagyvízi középérték terep alatti mélységének területi eloszlását mutatjuk be. A nagyvizek legmagasabb értékeit Nagyiván környéként (NV= —3 cm, azaz terep fölött 3 cm) és Békésszentandrás környékén találjuk. A legmélyebben tetőzik'a talajvíz Tiszaszentimre és Kunhegyes környékén öntözőcsatornáktól nem nagy távolságban; valamint a terület déli részén, a nagykunsági öntöző főcsatorna mentén, Mezőhék—Kengyel— Kétpó környékén, öntözött területen. Ez utóbbi terület 3 kútjának csak az 1950-es évek utáni adatait tudtuk számításba venni, amikortól enyhén emelkedő vízállás volt tapasztalható. JEL MAGYARAZAT: Vasút ——-* Vízfolyás / Közút Település ^gO'—* Az évi kisvizek középértéke, x [mA.f] 13. ábra. Az évi kisvíz (KV ) középértékének fx) területi eloszlása. Abszolút magasságok Puc. 13. TeppumopuaAbnoe pacnpeúeAenue (X) cpedneeo 3na<teiiun eoöoeoú Mejicemi. AöcoAwmnue ebicombi Abb. 13. Gebietsverteilung des Mittelwertes fx) der jährlichen Niederwässer (NW) Absoluthöhen
