Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

4112 Hidrológiai Közlöny 1983. 9. sz. Dr. Karácsonyi S.: Az alföldi rétegvizek [30] Urbancsek J.: Pliocén és pleisztocén üledékek földtani szintezésének újabb lehetőségei a vízföldtani kutatásban. Hidrológiai Közlöny XIII. p. p. 392—400. Bp. 1963. [31] Urbancsek J.: Az Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete. Hidrológiai Közlöny XLV. p. 111—124. Bp. 1965. THAporeojiorHMecKHfi npomo3 3ara3OBaHH0CTM njiacTOBbi BOA Bojibuiofi BenrepcKOH HII3MCHHOCTH. lacTb 2-n d-p KapaiOHU, III. Ilpn HCCJieAOBaHHH 3ara30BaHH0CTH njiacTOBbix BOA MeTaHOM YAa^OCb yCTaHOBHTb B3aHMHyiO CBJI3b ME>KAy coAep>KaHneM ra3a B BOAC H rHAporeojionmecKiiMH ycjioBHÍIMII. B XOAE HCCJIEAOBAHHH BBWBJIEHO, HTO Haiiéojiee HHTeHCHBHO ra30H0CHbIMH 5IBJIJHOTCÍ1 BOAbI CaMblX MOJIOAbix — BepxHenjieiícTOiieHOBbix — BOAOHOCHMX ropH30HTOB, npiiMeM ra30H0CH0CTb HX noBceMecTnaji. IIOHTH HCpa3pbiBHoe pacnpeAejieHiie ra30H0CH0CTH, c MeHbiiiHMH KOHueHTpauHflMH, xapaKTepq3yer H BOAW cpeAHe- h HHH<HenjieiiCTOueHOBbix BOAOHOCHWX ropH30HTOB. B OTJIHMHC OT njieiicToiieHa ra30H0CH0CTb BOA njiHoneHOBbix OTJIO>KeHHÍi oÖHapy>KHBaeT őojibuiyio necTpoTy B OTHOUICHIIH TeppHTOpna.ibHoro pacnpeAejieHiiH, HO KOHiieHTpai(Hji, KaK npaBHJio, CTaOnjibHo BbicoKaji. IIOMHMO TcpiiTopHajibHoro pacnpeAe.neHHH 3ara30BanHOCTH NOA3CMHBIX BOA oönapy>KeHbi xapaKTepHbie CBOHCTBa Taiwe H B OTHOUICHUH pacnpeAejieHH>i no rjiyöHHe npn ÖOJIbUJOH MOIHHOCTH ŐaCCeiÍHOBblX OTJIOWeHHH KOH uenTpaunH ra3a B BOAC yMeHbiuaeTca c rjiyŐHHoií. Ha B03BbiuieHHoenix OTMCMCHO oőpaTHoe HBJICHHC — yBejinneHHe KOHiieHTpamiH coAepwaejworo B BOAe ra3a c rjiyőnHOH. Ha 0CH0B3HHH ocoőeHHOCTeii pacnpeAejieHHH 3ara B3HH0CTH nO TCppHTOpHH II nO TJiyÖHHe H C yqeTOM ApyTHX OŐCTO^TeJIbCTB OTKpblBaeTC« B03M0>KH0CTb ŐOJie TJiySoKoro ero H3yieHH5i H HHTepnpeTaiiHH. HYDROGEOLOGISCHE VORHERSAGE DES METANGASGE HALTS IN DEN SCHICHTEN WÄSSERN DE R ALFÖLD Dr. Karácsonyi, S. Bei der Untersuchung des Metangehalts der Schichtenwässer ist es gelungen, eine Beziehung zwischen Gasgehalt und geologisch-hydrogeologischen Gegebenheiten zu entdecken. Im Verlauf der Aufarbeitung konnte festgestellt werden, daß der Gasgehalt in den jüngsten wassergebenden Schichten (aus dem oberen Pleistozän) am meisten Intensiv und praktisch zusammenhängend ist. allgemeinen sind die Schichtenwässer aus den Perioden des mittleren bzw. des unteren Pleistozäns ebenfalls durch einheitliche, jedoch allmählig zurückbehende Flächenausdehnung und Konzentration gekenn, zeichnet. Abweichend von den pleistozänen Schichtenwässern gestaltet sich der Gasgehalt in den Wasserträgern des Pliozän kapriziös, in Flecken gegliedert, aber in der Regel in hoher Konzentration. Neben der gebietlichen Verteilung der Gashaltigkeit ist auch seine Veränderlichkeit mit der Tiefe eigenartig, wobei der Gasgehalt der Schichtenwässer über den großen Sedimentanhäufungen nach unten hinzu abnimmt, in Hügelrückenlandschaften hingegen steigt. Aufgrund der Eigenarten in der regionalen und Tiefen Verteilung der Gashaltigkeit bietet sich — unter Berücksichtigung der überigen spezifischen Gegebenheiten -— die Möglichkeit, das Phenomän tiefergehend zu bewerten und zu deuten. „Árvízvédelem a vízügyi szolgálat megalakulásától napjainkig" Ifjúsági konferencia, Szeged, 1982. november 16—17. A KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa, valamint az MTA Kutatás-Szervezési Intézet kezdeményezésére az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ-szervezete ós a Magyar Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete a Szegedi Területi Szervezet újjáalakulásának harmincadik évfordulója tiszteletére ifjúsági konferenciát rendezett az árvízvédelem kérdéseiről Szegeden. A kétnapos konferencia első napján, 1982. november 16-án előadások voltak, a második napján, november 17-én pedig szakmai bemutatót rendeztek. A konferencia megnyitó előadását dr. Simády Béla, állami díjas, a Szegedi Területi Szervezet elnöke tartotta. Ezt követően három ülésszakon — amelyeknek elnökei dr. Simády Béla, dr. Vágás István és Török Imre György voltak — a következő előadások hangzottak el: Kovács Sándor: Árhullámképek előrejelzése a Tisza szolnoki szelvényére.^ H. Nagy László: Árhullámok áradó ágának előrejelzése a Tisza szolnoki szelvényében. Bálint Gábor: A hóolvadásból származó lefolyás szerepe a Tisza alsó szakaszának néhány tavaszi árvizénél. Harangozó Mária: A Maros vízjárásának néhány statisztikai jellegzetessége. Dr. Harkányi Kornél—Bartha Péter—dr. Szöllősi Nagy András: A Tiszán és mellékfolyóin levonuló árhullámok hatása a szegedi szelvény vízhozamának alakulására. Márfai László: Néhány szegedi kutatási eredmény az előrejelzések új szemléletében. Dr. Fekete Endre: Egyes vízminőségi vonatkozások árvízi kérdésekkel kapcsolatosan. Herzog Ferenc: A szegedi medencés kikötő és árvízvédelmi vonatkozásai. Réminé Dobrovolni Erika; Árvízvédelmi töltések altalaj biztonságának növelése általános esetben és holtág keresztezéseknél. Ivaskő Lajos—Földi József: A Tisza meander övének szerepe a belvizek keletkezésében. Ivaskó Lajos—Kató Gábor—Sípos Mihály—Földi József: Árvízvédelmi fővédvonalakban levő műtárgyak fenntartási munkáinak ütemezése. Szöllősi Zoltán: Féreggel fertőzött töltések árvízvédelmi biztonságának csökkenése. Dr. Dankő József—Májer János: A tiszalöki vízlépcső vízgazdálkodási hatásai. Koppányné Goóts Yvette: A kiskörei tározó szivárgó csatornáinak tervezése, építése és az árvizek levonulása során szerzett tapasztalatok. Tornyai Géza: A tiszai árvízvédelmi munkák, kezdete, eredményei. Kálniczky László: Az 1940. évi országos méretű árvíz. Orosz György: Jeges és téli árvizek az ÉVTZTG Tisza szakaszán 1970—1982 között. Kovács Sándor: Az 1981. évi rendkívüli árvízvédekezés a Fekete-Körösön. ifj. Ördögh József: Csongrád ós környéke árvízvédelmének története. ifj. Szilléry László: A Maros menti árvízvédelmi vonalak fejlődése. Farkas Jenő: Győr város árvízvédelmének kialakulása és fejlődése. Az előadásokat vita követette. Különlegesen érdekes vita alakult ki az árvízi előrejelzések konvencionális és szegedi módszereinek képviselői között. A második napi szakmai bemutatón a résztvevők a szegedi és környéki vízilétesítményeket tekintették meg autóbuszúton. „Rendszerelemzés alkalmazása a vízgazdálkodásban. II." Rendszertechnikai konferencia, Budapest, 1982. november 24—25. A Magyar Hidrológiai Társaság Vízgazdálkodási Szakosztálya Rendszertechnikai Munkabizottsága — a továbbképzés céljait is szolgálóan — több más egyesület rendszertechnikai konferenciájához kapcsolódva 1982. (Folytatás a 424. oldalon.)