Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

9. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Az alföldi rétegvizek metángázosságának vízföldtani prognózisa (I. rész)

4112 Hidrológiai Közlöny 1983. 9. sz. Dr. Karácsonyi S.: Az alföldi rétegvizek Hódmezővásárhely 1 2 3 4 5 6 Makó 12 3 4 5 6 100 WO 300 400 m. M. \ W* 1i2;3... a metán tartalom kategóriái M 50011. ábra. A rétegvizek metángáhzossága a makói és hódmezővásárhelyi kutaknál Puc. 11. CodepoKaHue Memana e eode CKeammi e oxpecmHocmnx eopodoe Maico u XodMe3eeauiapxeAb Abb. 11. Metangasgehalt der Schichtenwässer in den Brunnen von Makó und Hódmezővásárhely kőröst süllyedék jellegében agyagos, a marosi pedig homokos kifejlődésű. Ez az éltérő sajátosság érvényesül a két terület gázosságának összehasonlításánál is. A rétegvizek gázosságának változásán belül a harmadik sajátos típus a mélységgel növekvő gáztartalom. Ennek legelterjedtebb területe Hajdúmegye DK-i része, a Hajdúszoboszló—Püspökladány—Berettyóújfalu által közrefogott terület. A mélységgel növekvő gáztartalom változása nem olyan egyenletes, mint az előző típusoknál, azonban ezen a területen a negyedidőszak rétegeinek vastagsága csekély — a vízadórétegek megoszlása sem olyan egyenletes — és a gáztartalom növekvő értékeit egységesen a felső-pliocén (levantei) rétegek vizeiben találjuk. Hasonlóan a mélység felé növekvő a rétegvizek gáztartalma Mezőhegyes területén is. A változás és a vízadórétegek elhelyezkedése még kevésbé egyenletes, azonban a legnagyobb gáztartalmú rétegvizek itt is a negyedidőszak rétegei alatt, a felső- és középső-pliocén vízadórétegeknél tárhatók fel (12. ábra). A rétegvizek gázosságának lefelé növekvő tendenciája egyébként csak olyan területeken volt felismerhető, ahol egyrészt a negyedidőszak üledékei kedvezőtlen kifejlődésűek. Ezeken a területeken az egyenletes folyamatos süllyedés hiányzott és a kiemelt helyzetű pliocénrétegek fokozott gázossága részben a helyben képződés kedvezőbb feltétele és a gázok koncentrálódásának fokozott lehetősége alapján alakult ki. Az előző típusok tekinthetők tiszta változatoknak, amelyek meghatározott földtani környezetben adott feltételek mellett jönnek létre. Sőt az egyenletes lefutású gázosság is — bizonyos esetekben — halmozódás eredményeként is kialakulhat. Ennek jó példája az orosházi típusú gázeloszlás, amelynél lényegében a mélységgel növekvő, ill. csökkenő gáztartalom kapcsolódása eredményezheti az általában igen magas és közel egyenletes gázeloszlást. E vázolt típusok elmosódottabb változata, ill. ezek különböző jellegű keveréke található a legtöbb esetben (13. ábra). Az eltérő tendencia rendszerint visszavezethető az üledékösszlet kifejezdésére, a vízadóréteg vastagságára, szemcseösszetételére a fajlagos vízadóképességére. 2. A rétegvizek gázosságának földtani kapcsolata Az Alföld 500 m-en belüli üledékeinél a rétegvizek gáztartalmára vonatkozó jelenségek is valószínűsítik, hogy a vizek gázossága és a földtani események között kapcsolat áll fenn, amely részletesebb alátámasztást, ill. szélesebb körű vizsgálatot indokol. 2.1 A rétegvizek gázosságának földtani sajátosságai A gázosság területi és térbeli alakulása nem tekinthető véletlenszerűnek, kialakulása — fennmaradása a földtani eseményekből vezethető le. A gázosság földtani képződmények szerinti csoportosításából következett, hogy a negyedidőHajdúszoboszló 1.2.3.45 Püspökladány ' . 2 . 3 .4 . 5 Mezőhegyes 0 100 200 300 U00 500 12. ábra. A rétegvizek metángázossága a hajdúszoboszlói, püspökladányi és mezőhegyesi kutaknál Puc. 12. CodepucaHue Memana e eode CKSOMCUH e OKpecmHocmax eopodoe nwutneKAadaub u Me3exedeui Abb. 12. Metangasgehalt der Schichtenwässer in den Brunnen von Hajdúszoboszló, Püspökladány und Mezőhegyes ,